Szereplők: Szilágyi Áron, Bodnár Csillag, Bodnár József, Decsi András, Decsi István, Decsi Tamás, Faludi Viktória, Gémesi Csanád, Hollósi Gergely, Szatmári András, Szántó Betti Az Egy Mindenkiért egy kreatív dokumentumfilm, amely játékfilmes sűrűséggel meséli el egy nagyszabású karrier kulcsfontosságú periódusát, akcióközelből rajzolja meg a történelem egyik legnagyobb vívójának arcképét. A film bemutatja az ötkarikás sikersztori mögött álló komplex személyiséget, a néző megérezheti, miért lesz valaki egy a sokmillió közül, mik azok a tényezők, amik a világ tetejére repítik. Exkluzív élsportolói és magánéleti szituációkban találkozhatnak a nézők Áronnal. Nyomon követjük, amint megházasodik, ahogy leadja a diplomáját két asszó között, elmélyedünk családi videó- és fotóalbumában, ahonnan valóságos kincsek kerülnek elő gyerekkoráról. Győz, veszít, szenved, majd újra és újra felülkerekedik önmagán... Láthatják a nézők, ahogy a felesége, Betti vigasztalja egy megrázó vereség után, és azt is, amikor egy hősiesen kiharcolt aranyérem után önfeledten dobálják fel a páston a csapattársak.
EGY MINDENKIÉRT - dokumentumfilm Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok vívóról Az esemény a Nemzeti Tehetség Program és a Tempus Közalapítvány támogatásának köszönhetően ingyenes. A műsorszám megtekintése 6 éven aluliak számára nem ajánlott. Előadás kezdete: 2022. 02. 11. 18:00 Terem elnevezése: Nagyterem
50 A jövő olimpiái – mi várható 3 év múlva Párizsban – gazdaságpolitikai kérdések – Bukta Zsuzsa adjunktus (ELTE PPK ESI), a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke 13. 50-14. 00 gOOOOOlimpia eredményhirdetés 14. 00-14. 20 Interjú Gurisatti Gréta olimpiai 3. helyezett vízilabdázóval 14. 20-15. 20 Kerekasztal-beszélgetés Vendégek: Ekler Luca paraatléta, olimpiai bajnok távolugró és edzője, Szalma László, a szöuli olimpia 6. helyezettje és a barcelonai olimpia résztvevője Az interjút és a beszélgetést vezeti: Szabó Szilárd, az MTVA tokiói tudósítója 15. 00 Egy mindenkiért – Szilágyi Áron útja Tokióig c. dokumentumfilm bemutatója Az eseményen oltottsági igazolás felmutatási mellett lehet részt venni. A rendezvényen maszk viselése kötelező. Az eseményt az ELTE Alumni Szervezet támogatja.
Közönségtalákozó Szilágyi Áronnal: 2021. szeptember 2. 20. 00 - Művész mozi 2021. szeptember 4. 00 - Puskin mozi Soha nem volt rá példa a sport- és a filmtörténetben, hogy egy olimpiai bajnokot a teljes ötkarikás cikluson át kövessen egy stáb. Mint ahogy arra sem, hogy valaki háromszoros egyéni olimpiai bajnok legyen kardvívásban. Áron ezért küzd nap mint nap, immár 5 éve, ezt az időszakot öleli fel az EGY MINDENKIÉRT. "Amikor Andris megkeresett a dokumentumfilm ötletével, azért vágtam bele, mert izgatott, hogy a vívás, és általában az versenysport atmoszféráját közelebb hozzuk a nézők számára. Az évek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy különleges film születhet, lebilincselő történettel, valódi érzelmekkel, látványos akciókkal, miközben rengeteget meg lehet tudni belőle a sportágról, és persze rólam is. A filmnek "hollywoodi" dramaturgiát írt a sors, végletekig kiélezett pillanatok formálják a cselekményt – árulta el a film főszereplője, Szilágyi Áron. A forgatásokból és a szerkesztési folyamatból rengeteg tapasztalatot és motivációt merítettem.
A szakmai és üzleti partnerek is elkötelezettek a sportoló mellett: Áron még 2015-ben írta alá új, 2020 végéig szóló szerződését a Vasas SC-vel. Szilágyi Áront választották az Egészségpárbaj kampány arcának. A Generali Egészségpárbaj producere Muhi András Pires volt, aki azonban nemcsak ebben a szerepében volt jelen a rendezvényen: rendezőként filmet is forgat Szilágyi Áronról. A munkálatok már több mint egy éve zajlanak, s egészen 2020-ig, a tokiói olimpia végéig követi a sportoló útját. A sajtóbeszélgetés részvevői egy mintegy kétperces teaser videóban tekinthettek bele a film eddig készült anyagaiba. - Édesapám vívott korábban, így megvolt a kapcsolat Decsi Andráshoz. Pár héttel a riói olimpia után ültünk le először egyeztetni Andrissal és Áronnal, s mivel tetszett nekik a film koncepciója, igent mondtak. Idén már szinte mindenhová elkísértem Áront és a csapatot, a külföldi edzőtáboroktól és versenyeken át egészen az esküvőjéig. Az Egy Mindenkiért című film küldetése, hogy sohasem látott exkluzív részleteit mutassa be olimpiai bajnokunk életének, felkészülésének, versengéseinek.
Ott volt győzelmeknél, vereségeknél, és egy rendkívül izgalmas, leginkább az akciókon keresztül mesélő portrét rajzolt róla. Beszélgettünk a kis stáb előnyeiről, szerencsés pillanatokról, a kardvívás kiszámíthatatlanságáról és Szilágyi Áron archaikus személyiségéről. Az is szóba került, miért lenne jó, ha ezt a filmet megnéznék az élsportra készülő gyerekek és a szüleik.
Az ezüstérmet még "megbocsátja", de a bronzra és minden további helyezésre már legyintéssel reagál. Akciófilmek ketrecharcot néző csőcselékéhez hasonlóak a reakciói, és egy vadászkutya stréberségével szimatolja a gyengeséget. Isteníti az erőt, és könyörtelen a gyengébbel, az alulmaradóval szemben. Szóval nehéz ügy ez, a sportolói karriereké, majd az utóéleté, a további sorsé. Mert azt persze talán mondanom sem kell már, hogy amint vége a dicsőség napjainak, az aranyérmest addig istenítő tömegek már nem foglalkoznak többé korábbi bálványukkal. Legfeljebb egy-két év múlva jut újra, futólag az eszükbe, és kérdezik meg: "Most mit csinál? Edző lett? " Nem szembesülnek azzal az elképesztő drámával, amelyet a karriertől való búcsú és az "életbe" való visszatalálás feladata jelent. Jól szemlélteti ezt, hogy Szilágyi Áron egyetemi tanulmányairól ma is csak 2012-es és 2013-as infók vannak fenn a Wikipédián. Ott még tanul, míg a 2021-es, de évekig forgatott filmben, 2019-ben nemzetközi kapcsolatok BA-n és pszichológia szakon is végez, és arról viccelődik a csapattársakkal, hogy a feszes sportolói életrend miatt kilenc évébe került, mire az egyetemi kötelezettségeit sikerült letudnia.
Az 5. sorban pl. a költő merésznek nevezi a mandulafát – tudjuk, hogy Janus ezt a jelzőt akkor szokta használni, amikor egy halandó vakmerően megpróbálja meghaladni saját határait. Szóhasználat kérdésében a költő igen következetes, pl. a Búcsú Váradtól c. elégiában is így használja a szót. A lírai én élményét a vers elején a költő két mitológiai párhuzammal mutatja be, két mitikus hős, Héraklész és Odüsszeusz (ő latin nevükön nevezte őket – Herkules és Ulysses –, de mi jobban ismerjük a görög nevükön) kalandjaival. Ez a két mitológiai alak szintén a határok átlépésével, saját határaik kitágításával szereztek hírnevet (pl. jártak az alvilágban). Ha ezt figyelembe vesszük, akkor nyilvánvaló lesz az, hogy az Egy dunántúli mandulafáról c. versben nemcsak az elhallgatás, a szellemi társtalanság, koránjöttség fájdalma szólal meg, hanem a költői öntudat is. Maga a mandulafa motívuma is jelképezheti a költői öntudatot, a kiválasztottságot – mert bár Janus képalkotása egyértelműen az antik kultúrára támaszkodik, az értelmezés során azért nem lehet kizárni azt sem, hogy egy-egy kép bibliai, azaz keresztény eredetű legyen.
Életművének fő műfajai beilleszkednek a kor humanista lírájának műfaji rendjébe: írt epigrammákat, elégiákat és panegyricusokat azaz dicsőítő költeményeket. Epigrammái részben iskolai feladatra szánt versgyakorlatok, melyek a latin Martialis költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik, úgynevezett római epigrammák. Ezek mellett főként magyarországi korszakában számos görög epigrammát is írt, melyeknek komoly, ünnepélyes hangneme, humanista értékeket felmutató világképe elüt a római epigrammák stílusától. Hazai földön írt epigrammái közül kiemelkedik a még lelkes, optimista hangvételű Pannónia dicsérete és a már elégikus, borongós hangvételű Egy dunántúli mandulafáról című, mely a tragikus költősors, a koránjöttség motívumának egyik korai előképe irodalmunkban. Forrás: USDA tápanyag adatbázis A Kárpát-medencében [ szerkesztés] A magyar "mandula" szó latin–olasz eredetű (mandorla). Janus Pannonius (1434–1472) latin nyelven írt egy allegorikus költeményt, Egy Pannóniában nőtt mandulafáról.
Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 Lássuk, hogyan férhet meg egymás mellett ez a két különböző érzés! Janus Pannonius három műfajban alkotott szívesen. Az elégia komor hangvételével borongós hangulatú verseinek lett kedvelt műfaja. Az 1458 után született, disztichonban írott versek többnyire szellemi otthontalanságról, magányról árulkodnak. A humanista költő a humoros, ironikus és gúnyos témáknak az epigramma formát választotta. Ezek a rövid, tömör, csattanóval záródó művek hol dicsőítő, hol erotikus, de olykor kritikus hangvételűek voltak. A harmadik kedvelt műfaja a nagyobb terjedelmű, dicsőítő költemények: az úgynevezett panegirikuszok. Bizonyára búcsúzkodtál már életed során. A családod, a barátaid, a szülővárosod hátrahagyása téged is elszomorított. Ám az elválás fájdalma mellett mindig ott a kíváncsiság, az örömteli várakozás is. Ezt a kettősséget Janus Pannonius is átélte. Erről tanúskodik búcsúverse, a Búcsú Váradtól című elégiája. A bús, komor hangulatú tájleírásban a nagyváradi értékek bemutatása mellett ott rejtőzik az öröm is: Budán várja őt királya és a sok új kihívás.