könyv A hunok öröksége A hunok szellemi és anyagi kultúrájának kutatása manapság az egyik leggyorsabban fejlődő tudományág világszerte.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Ez így van... Raktáron 17 pont 1 - 2 munkanap A könyv sokkal többet nyújt annál, mint amit a címe ígér. Szerzője, aki igen behatóan ismeri szinte egész Közép- és Belső-Ázsia nomád nép... A mongol népek története Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 2005 Az egykori világhódító mongolokról - akik a XIII. század közepére a világ legnagyobb területű birodalmát létrehozták - nagyon keveset hal... antikvár A nesztoriánus kereszténység Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 2006 A nesztorianizmus kialakulása, a nesztorianizmus elterjedése, nesztoriánusok a mongol népeknél, a belső-ázsiai nesztoriánusok utóélete.
Nem lehet úgy megemlékezni a szabadságharcokról, hogy ne jusson eszünkbe a magyar huszárság. A díszes egyenruháról és magáról a mundérba bújt emberről egy igazi fehérvári huszárral, Pap Györggyel beszélgettünk. Hogyan alakult ki a huszárság, ki lehetett az és mit jelent általában huszárnak lenni? – A huszárság közel 600 éves története a XV. század elején kezdődik. Ekkortól ismerjük a huszár szót, mint családnevet. Sok teória keletkezett a huszár, illetve a huszárság eredetéről, amit mindent kizáróan ma sem tudunk igazolni. A legelterjedtebb vélemények szerint a délszláv /latin/ corzár, gurszár, guszár szavakból eredeztethető, ami száguldót, tengeri rablót jelent. "Huszárok, utánam!" – így lett hős egy magyar ezred | 24.hu. A török elől menekülő balkáni könnyűlovasok voltak talán az elődeik, ugyanakkor az is igaz, hogy a könnyűlovasság a magyar haderőben a honfoglalás óta jelen volt, elég csak a jászokra vagy a kunokra gondolni. A délszláv elem alig két emberöltő alatt kikopott a magyar könnyűlovasságból, de az elnevezés pejoratív jelentése miatt még sokáig nem huszárnak, hanem Vitézlő Uraimék-nak, járgálóknak neveztették magukat.
Korabeli források, képek, helyszíni felvételek, katonai hagyományőrzőkkel megjelenített csatajelenetek és bő másfél éves történeti kutatómunka teszi egyedivé az alkotást. De legfőbb értéke talán mégis a "főszereplő", az idős Ujhegyi János vallomása, aki édesapja, a csatát túlélő Ujhegyi Béla reá hagyományozott történetei alapján világítja meg a háború emberi oldalát. A hősben lakó embert. De kezdjük az elején, ahogy a film is teszi. Az ütközetről Bárány Krisztián történészt, a Halhatatlanok – Limanowa, a magyar győzelem 1914 című film íróját és rendezőjét, a Filmlab vezetőjét kérdeztük. Karddal rohantak géppuskatűzbe A lovasság, mint fegyvernem a XX. század elejére igencsak elavulttá vált, ám az osztrák-magyar hadvezetés erről nem vett tudomást mindaddig, amíg huszáraink között komoly rendet nem vágtak a géppuskasorozatok. Nem féltek, nem hátráltak, a háború elején az ellenség csodálatát is kivívó magyar virtus volt kardot rántva az ellenséges tűz közepébe vágtatni. Mint a gorodoki halálrohammal 1914. augusztus 17-én: A magyar lovasság, mikor Gorodok elé ért, zárt alakzatban csatarendbe fejlődött, és felderítés nélkül, semmivel sem törődve ebben a célszerűtlen alakzatban gyalogságunkra rohant.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre