Ez sajnos igaz a többi figurára is, és itt jön a képbe a Pesti balhé legnagyobb gyengesége: a forgalmazó által a nyár vígjátékaként emlegetett film pont a humoros jelenetekkel marad adós. Pedig próbálkozik, sokszor a politikai inkorrektségig is elmegy, mégsincs olyan poén vagy geg, amit egy nappal az alkotás megtekintése után fel lehetne idézni. Egy kezünkön meg lehet számolni, hányszor nevetett fel a közönség a sajtóvetítésen, és ennek nem az az oka, hogy eltartott kisujjal teát szürcsölő újságírók ültek be a filmre. Mintha a forgatókönyvírók az aránytévesztés hibájába estek volna, és nem tudták volna eldönteni, hogy tökös heist filmet vagy vígjátékot szeretnének írni, esetleg a drámai szálat akarják előtérbe helyezni. Ennek megfelelően a karakterek nem elég viccesek, a poénok nem ülnek. Így aztán hiába volt ott a színészek közt Szabó Simon, Elek Ferenc vagy Reviczky Gábor, jól megírt szövegek híján olyannak tűnnek, mint egy rossz poszton játszatott sztárfocista, aki nem tudja segíteni a csapatát, pedig ott lenne benne a potenciál.
Kezdjük a karakterekkel: vannak szórakozott, vannak naiv és vannak esetlen figurák - és ott vannak a Pesti balhé szereplői, melyek olyan szinten életképtelenek és irreálisan dilettánsak, hogy a javuknak egy intézetben lenne a helye, nem pedig egy, a Nagy Akcióra készülő bűnbandában. Itt vakarjuk a fejünket, mert a részben a rendező által összeütött forgatókönyv hőseit elég nehéz cizellált jelzőkkel leírni, de ha azt mondjuk rájuk, hogy "idegesítő idióták", akkor már közel járunk az igazsághoz. Persze, mint minden valamirevaló vígjátékban, ebbe is kell egy kvázi faarc, aki a néző szemszögén keresztül próbál utat vágni a többiek harsány hülyeségén, a Mészáros Béla által játszott főhős viszont nehezen tudja elhitetni azt, miért nem menekül sikoltozva a penetráns bandából, amely a közveszélyes őrültként viselkedő Szabó Simonból, a modern kori Töhötömként csetlő-botló Elek Ferencből, a primadonna Inotay Ákosból, a mindig felhők között járó Jászberényi Gáborból és a magát még tizenéves csitriként aposztrofáló Petrik Andreából áll - akinek messze jobban állt a Kincsem úrilányos lazasága.
Ne balhézz már! Frissítve 2020. július 31. 10:11 Publikálva 2020. július 30. 08:00 Hat gyerekkori jóbarát hosszú kihagyás után újra összeáll, hogy lebonyolítsanak egy egészen sajátos képrablási akciót, és mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal elkezdenek begyűrűzni a problémák ravasz ellenlábasok, tömör smasszerek és saját alkalmatlanságuk képében. Abból már az első előzetes sem csinált titkot, melyik népszerű amerikai franchise ihlette Lóth Balázs, A mi kis falunk és a Drága örökösök című sorozatokon edződött rendező nagyjátékfilmjét. És az elgondolás nem is rossz, hisz az Ocean's-filmek nem a látványos akciók és magyar viszonyok között kivitelezhetetlen egyéb feature-ök miatt váltak ismertté: nagyon cool karaktereket mozgattak, akik remek dialógusok és laza hányavetiség kíséretében hajtották végre körmönfont akcióikat. Mindezt fényűző keretek között, de ha valamire, akkor a felvágásra mi magyarok is képesek vagyunk. A jól honosított alapötlet és az akció egyedi célja (amit most inkább nem lőnénk le) ellenére azonban a Pesti balhé szinte minden téren csúfosan elbukik.
Egy profi bűnöző (Reviczky Gábor) bevonása után is csak káosz, kaland, küzdelem és sok béka mard. De ők épp az ilyen helyzeteket szeretik… A Másnaposok szellemében készült, de hazai ízekkel és remek magyar színészekkel teli vígjáték a nyári moziszezon biztos befutójának ígérkezik. Bemutató dátuma: 2020. 07. 30. Forgalmazó: InterCom
De ők épp az ilyen helyzeteket szeretik… A Másnaposok szellemében készült, de hazai ízekkel és remek magyar színészekkel teli vígjáték a nyári moziszezon biztos befutójának ígérkezik. IMDB A film értékelése Online jegyfoglalás:
A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlhat vissza, akik (egyes feltételezések szerint) a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet, megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után a VIII. század idején a benyomuló szláv törzsek szállták meg, és saját céljaiknak megfelelően átépítették. A vár szerkezete A riolit(dácit)tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú fellegvár két részre tagozódik: alsó és felső várra Az alsó vár A vár legrégibb, legősibb területe, amely keletkezése óta számos átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. Középkori várak magyarországon rajzok. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2, 20-2, 50 m vastag, míg az északié 3, 30-3, 50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete.
És hogy ez a jótékony gondoskodásunk annál könnyebben vezethessen a kivánt eredményhez, azt az eljárást követtük, hogy ha magánember birt egy erős fekvésű helyet, azt csere útján vagy más igazságos módon államivá tettük, hogy azon a nép sokasága várat építsen. A felújított Füzéri vár, Magyarország legjobb állapotban lévő középkori vára. Ha pedig királyi birtokon volt az ilyen megfelelő hely, azt átadtuk használatra magánosoknak, az egyházaknak vagy főpapoknak. Így akartuk elérni, hogy az erős helyek mindíg azokra bizassanak, kiknek gondoskodása által minél számosabban találhassanak menedéket ugyanott, hol előbb senki vagy csak kevés ember talált. " A weblapon található galériák munkatársaink és barátaink által készültek nagyrészben, de természetesen felhasználjuk mások képeit is, ha azok beleegyeznek. A Balaton-felvidék várai
GENIUS LOCI A hely szelleme... A mai globalizálódó világban, a rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk megfeledkezni történelmünkről, őseink hagyatékáról. Középkori virak magyarországon . Ez a weboldal szeretne bepillantást nyújtani - a teljesség igénye nélkül - eleink életébe, építészetébe, felkelteni az érdeklődést váraink, templomaink, történelmi emlékhelyeink iránt. Nem titkolt célunk, hogy kedvet kapva minél többen látogassanak el ezekhez az impozáns romokhoz, várakhoz, templomokhoz. Váraink zöme az 1242-es tatárjárás után épült, amikor is IV. Béla király meghirdette várépítő programját: "Miután birodalmunkat a barbár népek elpusztították és az a tatárok zsarnoksága által isten engedelmével vagy rendeletére egészen feldúlatott, attól való félelmünkben, hogy országunk végkép kimerül és azt óhajtva, hogy az isteni rendelkezés folytán nekünk hódoló népnek maradványai biztonságban legyenek, főuraink tanácsának meghallgatásával maghagytuk, hogy koronánk minden országának alkalmas helyén erősségeket építsenek, várakat emeljenek, hogy a nép, ha ismét ellenség tör reá, oda meghúzhassa magát és ott védelmet találjon.