A győri Szent Imre Plébánia Honlapja
Épülettervek/ Középület Az ölelő gesztus, bár nem új a templomépítészetben, hiszen a Szent Péter bazilikához kapcsolódó kollonádok ugyanezt teszik, azonban Gutowski Robert pátyi temploma, kisebb méretekben, jóval meghittebb, intimebb módon, az épülethez szervesen kapcsolódva nyújtja mindezt. A templomok építési helyét nem kijelölni vagy megválasztani kell, a szent helyeket a régiek mindig meglelték, a szakrális események helyét fel kell lelni. Ez az első gondolat, amikor a felépíteni vágyott Szent Imre Templom helyszínét vizsgálja az ember. Korábbi minták sejlenek fel: a telket két út öleli, hasonlóan a régi falusi templomokhoz, a terep lejtése kálvária kialakítását sugallja, a közel szimmetrikus telekalakítás erősíti a szimmetrián alapuló tengelyes szerkesztés lehetőségét, és nem utolsó sorban a tájolás lehetővé teszi a védszent-napi keletelés megvalósítását. Sorolhatnánk még a telek adottságainak profán megközelítését is, hogy a község központi területén helyezkedik el, mégis a zajos főúttól elzárva.
A liturgikus tér elrendezése a II. Vatikáni Zsinat elvárásait igyekszik megformálni: a közösség vezetője ül középen a ministránsokkal, kissé oldalt, de hangsúlyos helyen az Oltáriszentséget őrző tabernákulum. Az apszisfalban kapott helyet a Mária kápolna és a Szent Imre ikon, a gyóntató, a sekrestyéhez kapcsolódó papi bejárat, és a karzatra vezető lépcső. A keresztelőkút a templomtér és a kerengő határán helyezkedik el. A karzaton kórus és orgona elhelyezését javasoljuk. A templomtérben centrális elrendezésben ~200 állandó ülőhely van, mely jelentősen bővülni tud a pótszékekkel, állóhelyekkel, valamint a templomtérrel összenyitható hittanteremmel, kerengővel és rendezvényteremmel. 6/7 A plébánia önálló bejárattal is rendelkezik, az északi oldalról. A földszinten a közösségi terekhez kapcsolódó előtér, iroda és közös helyiségek, valamint háztartási helyiség, az emeleten paplak, vendégszoba egység és gépészeti helyiség helyezkedik el. A garázsszinten megoldható két személygépkocsi elhelyezése és a hulladéktároló kialakítása.
Szent Imre-templom Egyházmegye Szombathelyi egyházmegye Védőszent Szent Imre Település Kőszeg Elhelyezkedése Szent Imre-templom Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 23′ 21″, k. h. 16° 32′ 26″ Koordináták: é. 16° 32′ 26″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Imre-templom témájú médiaállományokat. A templom a Jurisics tér éke A templom a Jurisics tér felől (a tér átépítése előtt) A templom bejárata, a szoborfülkében az ország és város címerével Síremlék a templom északi oldalán lévő sírkertből A kőszegi Szent Imre-templom a Jurisics téren áll, a Szent Jakab mellett. 1697 -től 1894 -ig, a Jézus Szíve templom felszenteléséig ez volt Kőszeg plébániatemploma. Története [ szerkesztés] A templomot a protestáns gyülekezetnek építtette a város a boradóból. Eredetileg egy Walent Marx nevű kirschlagi osztrák építőmesterrel szerződtek, és ő 1615 – 1618 között nagyjából fel is építette az épületet, de közben önkényesen megváltoztatta a torony szerződésben megállapított magasságát és beboltozott néhány, a tervben elő nem írt részt.
A templombelső két részből áll. Az első a szentély, apszisében a fehér műkőből vörös márvány oszlopdíszítéssel oltáron álló szentségtartó felett Krasznay Lajos által mintázott Szent Imre szobor foglalt helyet. A kupola szgraffitóját Leszkovszky György tervezte. (Fia domonkos rendi szerzetes és a szórvány örmény katolikusok lelki vezetője). A keresztre feszített Krisztus szenvedése megenyhül, mikor az áhítatos hívő a latin nyelvű körfeliratot magyar fordításban így összegzi "Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig. " A kereszt tövéből kinövő szőlőindák sugallják az élet győzelmét a halálon, (a halálból új élet fakad). Ezen kívül a művész a táj megélhetési kultúrájára utaló szőlőfürtökkel is ki akarta fejezni a nép lelki belesimulását a Természetfölöttibe. A Szentháromságba vetett hit a boltozat jelképeivel: galamb - Szentlélek, kéz - Atyaisten, középen a Fiúisten szenvedő emberi alakban- jut kifejezésre. A körmegoldásokban elhelyezett evangélisták jelképei az újszövetségi Szentírásban leírtak hitelességére utalnak.
A feltámadt Krisztus princípiumát jelentő kelet-irány élő és szerves részévé vált az elmúlt évszázadok templomépítésének. Tervezett épületünk kerített templomként áll a 80-as években épült elővárosi környezetben. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyezzük, az áldozatot bemutató pap keleti irányba tekint, a Szent Imre-napi kelet irányába. A befoglaló ellipszisben egy másik, szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kertet építünk. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez (a hajó és a szentély tengelye általában nem egy vonalba esett), a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten. Az Egyház szándékait pontosan fogalmazza meg: míg a hagyományos liturgiában a teremtő és mindenható Istenhez fohászkodunk, a modern liturgikus törekvésekben a hangsúly eltolódott az újrateremtő Isten, a folytonosan hatását kifejtő megváltás, az "újra és újra" megváltó Krisztus-kép felé. Ahogyan Szent Ágoston fogalmaz: "az Eukarisztia hozza létre az Egyházat", úgy kerül ma a középpontba a közösségben megélt Krisztus-hit, az Eukarisztia aktív és közös ünneplése.
"Ha egy darab követ kiszedünk, és elpocsékoljuk, az bűn, de ha sikerül magasabb szinten felhasználni, akkor vidámítjuk az Istent…" Az építész munkáit Makovecz Imre mutatja be, a kiállítást Bíró Ildikó nyitja meg, közreműködik Kiss Ferenc – koboz, hegedű, ének és Szokolay Dongó Balázs – fúvós hangszerek A kiállítás megtekinthető hétköznap 10-18 óra között június 16-ig.
Elég béna, megúszós dolog azzal kezdeni egy építészről szóló könyv ismertetőjét, hogy milyen benne az alkotó portréfotója. Pedig most ez következik, ugyanis meggyőződésem, hogy a szerkesztő nem véletlenül választotta ezt az erős képet. Turi Attila a könyvespolca előtt ül a munkásságát bemutató könyv 12. oldalán. Először a tekintetén akad meg a szemünk, de utána szinte magától a kép közepére siklik, a két Makovecz-kötetre. A polc ugyan roskadozik a könyvektől, némelyiknek kibetűzhető a gerincfelirata is, de ez a kettő szinte világít a háttérben. Na, valami ilyesmi építész életmű rajzolódik ki ebből a kötetből is. Az önálló alkotó van az előtérben, akinek munkájába ugyan számos hatás szűrődött be az évtizedek során, de azért a háttérben jól kivehetően ott van Makovecz Imre. Pedig egy jelentős mester tanítványának és munkatársának lenni egyszerre áldás és átok. Közvetlenül tanulni egy óriási tehetségtől hatalmas lehetőség, de a gyengébb tanítvány könnyen tévútra juthat. Vagy szolgai módon másolni kezdi a nagy alkotót, vagy dacból próbál meg elszakadni tőle, hogy "na majd megmutatom, hogy én is mekkora stílusteremtő egyéniség vagyok".
Finta József, a köztársasági elnök és a parlamenti pártok vezetői után Fekete György és Csete György is részvétét fejezte ki Makovecz Imre világhírű építész halála kapcsán. Fekete György: iskolateremtő mester távozott Makovecz Imre olyan mester volt, iskolateremtő képessége és személyes hitele olyan színvonalú, hogy hosszú időn keresztül pótolhatatlan marad - mondta Fekete György belsőépítész a kedden Budapesten elhunyt Kossuth-díjas építészről az MTI-nek. Az Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke megjegyezte, Makovecz Imre jó ideje gyengélkedett, halálának hírére azonban nem lehetett felkészülni. "Óriási csapás; már zarándokolnak az emberek az MMA Kecske utcai székházába" - fűzte hozzá. Makovecz Imre az MMA örökös és gyakorló elnöke volt. Fekete György felidézte, hogy szeptember közepén nyílt meg a Várnegyed Galéria kiállítása Makovecz Imre templomépítészetéről. "Megrendítő volt templomterveit látni és őt is, aki bizony nagyon gyenge volt, de nagy örömöt jelentett számára azoknak az embereknek a szeretete, akik nemcsak a kiállításért, de személyéért is eljöttek a megnyitóra" - emlékezett.
Kevesen találják meg a kettő közt a középutat, amikor a mesternek csak a szellemiségét, gondolatiságát viszi tovább valaki, a formák merev ismételgetése nélkül. Turi Attilának ez sikerült. A titok talán csak annyi, hogy egyszerűen végigjárta az idevezető utat anélkül, hogy megpróbált volna rövidíteni rajta, vagy épp ellenkezőleg, kényelmesen hátradőlni félúton – legalábbis ez rajzolódik ki Dénes Eszter és Erhardt Gábor néhány hete megjelent könyvéből. Ebben az életútban nincsenek éles váltások, nagy hátraarcok, de a fejlődés mégis folyamatos. Mintha nem csak a házak, de az életpályája is organikus lenne. A történet azzal indult, hogy a hetvenes évek végén Makovecz Imre tanítványa lett, majd a nyolcvanasokban egyre fontosabb munkatársa. Mikor a rendszerváltás előtt saját lábára állhatott volna, ő úgy döntött, marad a mesterrel. Létrehozta ugyan a máig működő Triskellt Csernyus Lőrinccel és Siklósi Józseffel, de önálló munkák helyett jó darabig még Makovecz házainak szerkesztésével foglalkozott.
Tíz éve, 2011. szeptember 27-én hunyt el Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), ami a "belső lényeget" fejezi ki, azt, hogy az épület lény. "Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt. " Szinte pénz nélkül újjáépítettek számos közösségi épületet 1935. november 20-án született Budapesten. Gyermekkorának nyarait apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon töltötte, itt ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit, rítusait. Felsőfokú tanulmányait 1954-ben kezdte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Első közösségi emlékéről így ír: " Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben.
a legyek szaporodása ellen a ravasz tudósok steril hímeket bocsátanak ki, akik kiszorítják a potenseket) újra arcátlanul belerondítják betonszörnyeiket a közösségi terekbe, a hazába, a világba. A társadalom 89 előtti és körüli, aktív cselekvést szülni képes kollektív utálata a betonbanda iránt eloszlott, fásultságba hanyatlott. Megint olyan arogánsan lenyomhatják a torkunkon a Szépség meggyalázására szánt nyers betonfelületeiket, mint a modernizmus fénykorában. Az aktuális példa elvileg nem tartozik a legdurvábbak közé, mert nem igazán látványos közterületen található, viszont ezzel szemben a haza és a magyarság egyik legszimbolikusabb épületében, a magyar Országházban épült. És egy részben kihagyott lehetőség, mert az Ország Házába korábban belerondított, a diktatúrát jelképező funkciójú betonkocka (Rákosi-kori lehallgatóközpont) elbontásával felszabaduló helyet foglalta el méltatlanul. Elkészült az Országház új földalatti látogatóközpontja. A betonbrutalizmus mai pozícióiról sokat elárul az új létesítményt bemutató egyik cikk mondata: "Az egyelőre üres kiállítótérbe lépve olyan érzésünk támad, hogy a magasztos intézmény lehetne akár egy trendi minimalista berlini technóklub is. "
Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánta kifejezni, azt, hogy az épület – lény. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az általa is alapított Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották (halála után örökös tiszteletbeli elnök), tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán. Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima Díjjal, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal, 2011-ben Szent István-díjjal tüntették ki. Egyebek között megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét is. Életének 76. évében, 2011. szeptember 27-én érte a halál. Makovecz "gyönyörű álomvilágot", egyedi stílust alakított ki, visszanyúlva a Rudolf Steiner-i organikusságtól a Kós Károly- és Toroczkai Wigand Ede-féle magyar népi szecesszióig – nyilatkozta az MTI-nek a Makoveczhez hasonlóan Kossuth-díjjal kitüntetett Finta József építész.