Üzletrész Vásárlás Könyvelése

Sunday, 19-May-24 23:42:08 UTC

Milyen esetekben érdemes egy vállalkozásnak saját részvényét/kötvényét visszavásárolnia? Hogyan könyveljük az ilyen gazdasági eseményt? A saját részvények, üzletrészek visszavásárlása egy speciális tulajdonosi viszonyt eredményez a társasági jogban, hiszen ilyenkor a vállalkozás tulajdonképpen önmagának lesz tulajdonosa. Azért, hogy ez ne torzíthassa a tulajdonosi összetételből adódó általános rendelkezéseket, így ennek megfelelően sajátos szabályozással bír a társasági jogban. Ilyen pl. hogy a saját részvény, üzletrész birtoklása nem biztosít szavazati/részvényesi jogot és osztalék felvételi lehetőséget tulajdonosa számára. Könyvelési műveletek apporttal, tulajdonrésszel, részvényekkel | profit7.hu. Ilyenkor tehát nem cél a befektetés és az irányítás megszerzése, sokkal inkább beszélhetünk a részvények árfolyamának stabilitásáról vagy a társaság tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásáról. Ennek azonban piactorzító hatásai lehetnek, így szükségképpen az új Ptk-ban is több korlátozás jelenik meg az ilyen típusú tranzakciókra. Fő szabály szerint a vállalkozás csak a törzstőkén felüli vagyona terhére vásárolhat vissza saját üzletrészt, részvényt.

  1. Könyvelési műveletek apporttal, tulajdonrésszel, részvényekkel | profit7.hu

Könyvelési Műveletek Apporttal, Tulajdonrésszel, Részvényekkel | Profit7.Hu

Annak ellenére, hogy a társaság saját üzletrészt szerezhet, mégsem tekinti őt a törvény valóságos tagnak. Kimondja ugyanis, hogy szavazati jogot nem gyakorolhat a tulajdonába került üzletrész alapján, és éppen ezért a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A saját üzletrészt egy idő után a társaságnak el kell idegeníteni. A határidőre nézve a Gt. annyit mond, hogy ennek, amennyiben a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, 1 éven belül kell megtörténni. Ez a határidő tehát kevesebb is vagy több is lehet 1 évnél. Ha az elidegenítésre valamilyen okból nem kerül sor, akkor azt a tagoknak vagy törzsbetéteik arányában térítés nélkül át kell adni, vagy pedig a saját üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályainak az alkalmazásával be kell vonni. a társaság elidegeníti, tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja, törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja. De hogyan lehet ebből adózási előnyt kovácsolni? Egyrészt a saját üzletrészek vásárlásával azonnal megoldhatjuk a pénztárban felhalmozódott pénzkészlet sorsát.

23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és az Itv. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik, – az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és az Itv. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyoni betét értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot, – az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek, – az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe az Itv. § szerinti kedvezményes illetékmértéket. 2. Mentes továbbá az Itv. § (1) bekezdés t) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása.