A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg. Az új nyugdíjvalorizációs szorzók Év Szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 Forrás: Magyar Közlöny A friss valorizációs szorzót Farkas András nyugdíjszakértő még e hónap elején pontosan eltalálta, azt írta ugyanis, hogy 9, 7 százalékkal nőhetnek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik. És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj. "Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András. Vagyis 13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.
Az egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett művelet, a számítás legfontosabb paraméterei közé tartoznak az úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. Ezeket frissítették most. Kicsit bonyolult, de mutatjuk a lényeget. Péntektől lép hatályba a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. A számok önmagukban nem sokat mondanak, de nézzük, miért olyan fontosak. A lényeg a szorzók mögött A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta kérdésünkre Farkas András. A nyugdíjszakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. "A nyugdíjakat úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, és így lesz egy számított, havi nettó életpályakereset-összeg, ami alapján aztán meg lehet állapítani a nyugdíjat. Hogy a mindenkori megállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek olyan óriási a jelentősége, hogy gyakorlatilag ugyanolyan erejű meghatározó jelentősége van annak, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint annak, amitől egyébként függ a nyugdíj, a ledolgozott évek száma és az említett bizonyos átlagkereset" – részletezte Farkas András.
Lehet majd kolbászt tölteni és nagyokat enni – ígéri a Mi Hazánk politikusa. Amióta az őszi ellenzéki előválasztás idején két ízben is tartottak jelölti vitát az induló felek, a magyarországi közéletben hirtelen megnőtt az igény arra, hogy a politikai szereplők leüljenek egymással érveket ütköztetni. Ezt lovagolta meg a napokban az ellenzék jelöltje, Márki-Zay Péter is, aki rövid időn belül vitára hívta Orbán Viktort, valamint hódmezővásárhelyi ellenfelét, Lázár Jánost is. Bár úgy tűnik, ezekből a vitákból nem lesz semmi, a miniszterelnöknek új kihívója akadt a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje, Toroczkai László személyében, aki egy disznóvágással egybekötött vitára invitálta meg ellenfeleit. A politikus a YouTube-csatornájára feltöltött videóban azt mondta, jellemző a magyarországi helyzetekre, hogy amikor Orbán berúgta a kampányát és az Ásotthalom melletti Öttömösön járt disznóvágáson, a komplett magyar média ettől volt hangos napokig. Ezért úgy határozott, meghívja magához Orbánt Ásotthalomra, ahol február 12-én Böllérfesztivált rendeznek.
Már milliós nézettség körül van a Mi Hazánk elnökének Youtube-videó sorozata a koronavírusról. Durva összeesküvés-elméletek, nyílt Kreml-szimpátia, bűnbakkeresés, migránsozás és brüsszelezés. Mintha egy orosz propagandaanyagot néznénk. Vasárnap este töltötte fel a Youtube-ra a harmadik koronavírusos videóját Toroczkai László. Ezekben nézőinek próbálja elmagyarázni a jelenség mozgatórugóit, az okokat, a miérteket – egyszóval az igazságot, az elhallgatott fajtából. Toroczkai "igazságkeresését" ugyanakkor a Facebook már megunta: tavaly az európai parlamenti választás előtt törölték fiókját, azóta van letiltva, szinte biztos, hogy gyűlöletkeltő beszéd miatt, ugyanis Toroczkai – és pártja, a Mi Hazánk – rendszeresen hangoztat nyíltan rasszista, homofób szólamokat, és a hazai parlamentben egyedüliként enged maga közé nyíltan nácibarát tagokat. Mindez nem akadályozza a közmédiát és kormánybarát sajtót abban, hogy Toroczkait nemcsak sokszor, de kellemes modorban szólaltassák meg. Mellesleg a Mi Hazánk volt az egyetlen "ellenzéki" párt, amely a felhatalmazási törvényt is megszavazta.
Mihálik Edvin leginkább a homokháti térség számára fontos zöld mezőgazdasági programmal és a klímaváltozást kezelő intézkedéseivel kampányolt. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is ellátogatott hozzá a lakossági fórumra, de együtt szerepeltek Botka Lászlóval azon az eseményen is, ahol az egykor MSZP-s szegedi polgármester a második fordulóban nyíltan Márki-Zay Péter mellett adott le előválasztási szavazatot, holott 2017 októbere óta nem sokszor szólt bele az ellenzék körüli országos vitákba. A Fidesz és az ellenzék csatáját azonban nem egyik vagy másik nagy jelölt szereplése döntheti el, ebben a körzetben indul ugyanis Toroczkai László ásotthalmi polgármester és a Mi Hazánk elnöke. Ő főleg a fideszes jelölttől vehet el szavazatokat, ezzel Mihálikot hozva előnybe. Toroczkai, a 444-nek adott korábbi interjújában utalt is rá, YouTube csatornája és romaellenes-rasszista pártja a járványkritikus hozzáállása, valamint a devizahitel-károsultak ügyének nyílt és erélyes felvállalása miatt jelentős népszerűségre tett szert, így állítása szerint őt és a párt további jelöltjeit is megkeresték, hogy rávegyék, lépjen vissza a versenytől, erre azonban nem volt hajlandó.
Nem is kellek majd hozzá, mint 2006-ban. Én ebben biztos vagyok – mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy mi történik akkor, ha a Fidesz folytatja majd a kormányzást a választások után. Hozzátette: ha bekerülnek a parlamentbe, akkor szerinte ők lehetnek a "tisztességes kontroll vagy a mérleg nyelve a Fidesz és ellenfelei közt", ami által "bizonyos kérdésekben fékezni tudják a Fideszt vagy a balliberálisokat". (Index)