1 Töltse ki az online kérelmet. Hogyan ne őrülj bele a teljesítési dátumokba. Töltse ki a nem kötelező érvényű kérelmet, és szerezzen több információt a kölcsönről. 2 A szolgáltató képviselője hamarosan jelentkezni fog A szolgáltató képviselőjének az a feladata, hogy felvilágosítsa Önt a kölcsönnel kapcsolatos összes szükséges információról. 3 Kész, az eredményről információt kap A szerződés aláírása után a pénz hamarosan a rendelkezésére áll majd. Ma már 22 ügyfél igényelte Ne habozzon, próbálja ki Ön is!
Igen, a számlázással kapcsolatos teljesítési dátumokba bizony bele lehet bolondulni, de a vállalkozók – nagyon helyesen – inkább épeszűek maradnak, és időnként össze-vissza irkálnak dátumokat a számlára – amibe viszont a könyvelők őrülnek bele időnként… nincsen ez így jól sehogyse… Viszont mi most 10 mondatban TÉNYLEG elmagyarázzuk, mikor és hogyan kell meghatározni a számla teljesítési dátumát úgy, hogy a káposzta is megmaradjon, és a könyvelők idegei is rendben legyenek… nem is olyan bonyolult! (Kedves könyvelők, legyetek kicsit elnézőek a pongyola megfogalmazás miatt. Nem könyvelői egzaktságra törekszünk most, hanem arra, hogy az egyszeri, munkájához értő, de a könyveléshez nem-annyira-konyító vállalkozó is a helyes dátumokat tüntesse fel a számlán. Köszönjük! Helyesbtő számla teljesítési dátuma . ) Kezdjük azzal, hogy amit úgy általában a "számla teljesítési dátumának" hívnak, az valójában a számla által leírt gazdasági esemény áfa teljesítési dátuma. Ez az a dátum, amely azt határozza meg, hogy a számla áfatartalmát melyik áfa-időszakban kell bevallani és befizeti a NAV felé.
Előre történő fizetés esetén arról beszélünk, hogy az adott ügylet ellenértékét nem a fizetési határidőben, hanem az azt megelőző napon teljesíti a terméket beszerző, illetve a szolgáltatást megrendelő fél (egyes esetekben ez akár árengedményre is alapot adhat: skontó). Az irányadó jogértelmezési gyakorlat azt erősíti meg, hogy nem tekinthető előlegfizetésnek az az eset, amikor az ügyletben részes fél saját döntése alapján előre fizet, amennyiben viszont a felek az előre fizetésről megállapodnak, akkor azt a felek együttes akarata előlegnek tekinti. Részteljesítés vonatkozásában az áfatörvény 57. § (1) bekezdése tartalmaz szabályokat: "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés". A Ptk. szerint részteljesítésről akkor beszélünk, ha az adott ügylet osztható (kivéve, ha a jogosult a szerződésben a részteljesítést kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti). Az oszthatósághoz ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a felek különálló egységeket képezzenek, és megállapodjanak ezek külön-külön történő átvételéről.