Elsősorban szexológiai. Az utolsó ilyen jellegű, tíz éve… az akkor adatok ma már. Ezért felügyeleti szerv bízásából egyetemünk. A kutatást, az adatgyűjtést, a feldolgozást. … Adattények. … Falkay: Emancipáció. Magam is sokat foglalkozom! Szocialista erkölcs, szocialista tudat az itt cimbora. Tudatkutatás: zene fülemnek… De, van önöknek a megyétől, hogy úgy mondjam, hatóságilag?! … Miniszteri? Pazar! Toronyzene fülemnek ez a nemes program, ami leszen szegény ládagyárunkban… Feminális. Mentális. Már nem sokáig forog a Zimmer Feri 2 - Filmtekercs.hu. Dialektikus. Agyi István: Promiszkutatás. " Ez a beszédmód tükre a "félszavakkal" való kommunikálásnak: a szereplők félbehagyják a szavakat, mondatokat, jelzésszerűen utalnak a témához szorosan vagy lazán kapcsolódó mozzanatokra, pontatlanok, kapkodók, hebehurgyák, csak egy-egy lényegesnek hitt kulcsszót emelnek ki. Összegezve: érzelmileg, nem értelmileg és persze leépülten kommunikálnak. Talán legközelebb áll ehhez a stílushoz a kabaré egyik-másik jelenete. Elolvastam Tímár Péter két – könyvalakban is megjelent – forgatókönyvét.
Pörgetés – Ferenc tolvajfogó módszere, amit apjától tanult, akinek egy szovjet tiszt mesélte el ezt az ukrán hadifogságban. A szemet egy kendővel be kell kötni, majd az illetőt meg kell pörgetni, mert a tolvajnak a mágneses tere odavonzza a bepörgetett illetőt. Érdekesség [ szerkesztés] Tímár Péter Csinibaba című filmjéhez hasonlóan itt is azt a technikát találta ki, hogy a szöveget rámondatta a színészekel egy magnóra, majd ezt hol gyorsítva, hol lassítva játszotta le, a színészek meg ehhez a tempóhoz igazodva tátogták, illetve mozogták le a jelenetet. A kész változatban ezért mozognak furcsán a szereplők. Zimmer Feri | Film hírek, Mozi hírek. De olyan jelenetek is voltak, amit az Egészséges erotikához hasonlóan visszafelé játszották el a színészek, vagyis a jelenetben hátrafelé lépdeltek, a szöveget pedig visszafelé kellett letátogni. A kész filmben ezeket a jeleneteket fordítva vágták be, ezzel újra időben helyesen látjuk a történéseket. A film végén a lövöldözős jelenetnél a forgatáshoz használt egyik műanyag golyó az ajtófélfán gellert kapott, és eltalálta Tímár Péter szemét, ezért lett szemüveges.
A történet helyszíne egy balatoni üdülõ, amelyet Fikász Ferenc (Reviczky Gábor), ötvenéves vállalkozó, hatalmas adósságot nyakába véve kibérel. Terve a következõ: õszre kifizeti az adósságát, és tetemes hasznot bezsebelve lerakja családja és személye boldogulásának alapjait. Természetesnek veszi, hogy ezen cél eléréséhez minden eszközt alkalmaznia kell: méregdrágán adja ki a szobákat, vizezi a sört, romlott húsból fõz ebédet, földet kever a kávéhoz stb. s mindezt szigorúan számla nélkül! Vagyis az a típus, aki számára a piacgazdaság: erkölcsi fék nélkül gázolni a pénz irányába. Kizárólag a családjában bízik, bár bennük sem mindig. A felesége (Pogány Judit), a lánya (Kovács Vanda), a veje (Szarvas József) és a feketepiacon megszerzett néger konyhalány (Louanda Bird Abreu) alkotja a "kifosztóbizottság" legénységét, akikhez a film elején egy tizenkét éves rokongyerek (Bíró Attila) is csapódik. Õ Peti, akit elvált anyja (Málnay Zsuzsa) a nyárra rábíz nõvérére, Fikásznéra, és akit mintegy magától értetõdõen beállítanak a haszontermelõ láncba...
Szereplői sajátos (a valóságban ilyen formában nem létező) rövidítéses formában szólalnak meg: Tess, Jó nap, Jó regg, Elvt. elvtnők, Itten van gusztus huszadika, Jut eszem., Jó hír! A rövidítés egyik lehetséges módja a szó- és szótagkihagyás: "Jó nap… pesti egyetem… én Agyi István…, uram fél van, foglaljunk…" Tímár filmjeiben az ejtéskönnyítés törvénye henye artikulációban nyilvánul meg: ládagyárból ladagyár, tűzvédelmi videjó, j-s betoldódással. A köznyelvben ismert: kájefté, vagy: olcsó jaz étel. A videónál maradva, a filmbéli szereplők így népetimologizálják az idegen márkát: "nacionál panasz… kodik" (itt kiírható: Panasonic). Hogy a nyelvhasználat nem pusztán gazdaságosság, ökonómia kérdése, mutatja a túlbeszélés. Egyik lehetséges módja a szóburjánoztatás: "Feminális, mentális, dialektikus. " A hivatalos nyelvből ismert tautologikus összetételek (adattény, mittágebéd), vagy éppen az igekötők elhagyása. Tímár "irodalmi" magasságba emeli a nyelvi hibát: hőköl, elnök már puhítva, magácska gúnyolja a védelmet és az előzést.
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül! 961 db termék Ár (Ft) szállítással Licitek Befejezés dátuma Kiss Zoltán László: A magyar katonai élet 1945-1989 (*78) 5 000 Ft 6 200 - 2022-04-24 16:57:29 Méray: Nagy Imre élete és halála 580 Ft 870 Ft 1 250 1 540 - 2022-04-14 06:43:13 Nagy Iván naplója 1 300 Ft 1 730 - 2022-04-09 10:18:54 A középkori Magyarország főpapi pecsétjei Bodor Imre-középkor, egyház, vallás -T20 2 000 Ft 2 950 - 2022-04-14 16:26:29 Pusztaszeri: Habsburg Ottó élete és kora (*711) 450 Ft 1 650 - 2022-04-12 10:35:52 Magyarország története 4. - Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században -T5n 680 Ft 1 630 - 2022-04-14 20:46:27 Szentpétery Imre - A nagykállói Kállay-család levéltára (Az oklevelek és egyéb iratok kivonatai) 7 000 Ft 8 290 - 2022-04-20 06:56:23 Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben I-II. (*23) 2 000 Ft 3 200 - 2022-04-20 11:44:01 Hegedüs: Élet egy eszme árnyékában 660 Ft 990 Ft 1 330 1 660 - 2022-04-13 01:30:06 Benedek Elek: Nagy magyarok élete I-VII.
Kádár alig pár órával élte túl Nagy Imréék ítéleteinek megsemmisítését. A kormány Kádár halála alkalmából országos gyászt rendelt el. Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, majd rehabilitálása a magyar rendszerváltás legfontosabb jogi és szimbolikus aktusai közé tartoznak. Göncz Árpád - akkor a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagjaként - kulcsszerepet játszott a temetés előkészítésében. A következőkben egy 1999-es, a 10 évvel korábbi eseményeket felelevenítő interjúból közlünk szemelvényeket. A rendszerváltás jelképei Nem volt hátraarc: Göncz Árpád az újratemetésről Kádár-életút I. Kádár-életút II. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Miért érezte mégis jól a miniszterelnök, hogy Kádár János nem hagyja életben? Talán azért, mert tudta, hogy az árulók számára az elárult személy mindaddig bűnük bizonyítéka, amíg életben van. Márpedig Nagy Imrének elég volt összevetnie az alig egy héttel korábban kinevezett kormánya névsorát azzal, akiket a Moszkvából ekkor még vissza sem tért Kádár János nevezett ki. Kilenc minisztere árulta el, köztük Kádár. Rainer M. János a Nagy Imréről írt életrajzában úgy értékeli, hogy ez a realista felismerés magyarázza azt, hogy Nagy – aki egész addigi életében mindig kész volt arra, hogy hátralépjen, visszavonja nézeteit – sőt nyilvános önkritikát gyakoroljon –, most, a biztos halál tudatában következetesen végigharcolta utolsó küzdelmét politikai és erkölcsi túléléséért. Életének egyik nagy drámája, hogy az a Nagy Imre, akit "1956-ban egyre több barát, szimpatizáns, hívő vett körül, sőt egy-egy pillanatra maga mellett tudhatott átláthatatlan sokaságot is, mind magányosabbá vált, végül pedig teljes egyedüllétként élte meg utolsó hónapjait. "
2018. 06. 14. 1956. június 7-én közel száz ember köszöntötte otthonában a 60. születésnapját ünneplő Nagy Imrét. A volt és leendő miniszterelnök életéből ekkor még két év és kilenc nap volt hátra, de utolsó hónapjai már teljes magányban teltek. A pasaréti Orsó utcai villában jelenlévő hírességek közül senki nem tudta azt, hogy két évvel később, 1958. június 9-én a Gyorskocsi utcai Gyűjtőfogházban dr. Vida Ferenc bíró meg fogja nyitni Nagy Imre és társai büntetőperét. A tárgyalásról a korabeli sajtó nem számolhatott be, csak a kivégzés utáni napon, 1958. június 17-én jelent meg az "Igazságügyminisztérium (sic! ) közleménye a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárásról". "Ezek kivégeznek engem" – Nagy Imre ezt már 1956. november 4-én reggel tudta, amikor ezekkel a szavakkal reagált a Kádár-kormány megalakulását közlő rádióhírre. Pedig ekkor – látszólag – még biztonságban volt, mert a Parlamentből közvetlenül a szovjet tankok megérkezése előtt családtagjaival és munkatársaival a jugoszláv nagykövetségre menekült.
"Ezt a könyvet 1957 nyarán kezdtem el írni, akkor, amikor Nagy Imre még élt. Az előszóban, amelyet terveztem hozzá, a következő néhány mondatot vetettem papírra: "El szeretném mondani, amit róla tudok, s főként annak a negyven hónapnak a történetét, amely hatalomra jutását a végső bukástól elválasztja. Ha csak valamelyes kézzelfogható remény volna arra, hogy ő maga mondja el majd szabadon mindezt, akkor másról írnék. De nincs rá sok remény. Nem tudom mi vár rá, és azt sem: mi vár énrám. Manapság jobb, ha az ember papírra veti azt, amit csak a fejében őriz. A papír tartósabb, mint az emberi fej. " Azóta megölték őt. Mindazoknak a kötelessége, akik közelről ismerték, megkettőződött: mondják el részletesen és lehetőleg minél előbb, ami mondanivalójuk róla van. Ami tegnap még anekdota vagy személyes élmény volt, ma már - a sorsnak s elpusztítóinak egyetlenségéből - történelemmé vált. " (Méray Tibor)