1-8 a(z) 8 eladó ingatlan találatból X x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Kapjon új listákat e-mailen keresztül. Parasztház apróhirdetések Zala megyében - MegyeiApro.hu apróhirdetés. eladó parasztház zala megye Rendezés Város Cserszegtomaj 3 Nagykanizsa 1 Szobák száma 0+ 1+ 2+ 3+ 4+ Fürdőszobák száma 0+ 1+ 2+ 3+ 4+ Ingatlan típus Bungalló Családi ház 3 Falusi ház Ház 5 Ikerház Kislakás Lakás Nyugdíjas ingatlan Penthouse Stúdió Tetőtéri Társasház Jellemzők Parking 2 Újépítésű 0 Fényképpel 5 Árcsökkenés 3 Feltöltés dátuma Ma 0 Múlt héten 0 Eladó Ház, Zala megye, Gétye a Gétye, Zala megye, Nyugat-Dunántúl -ben található Zalai zsákfaluban lovasbirtok eladó Gétyén, egy csendes, a világ zajától távol eső kicsi faluban eladásra kínálok egy lovastanyát. A 110 nm-es... 58, 000, 000Ft 102, 000, 000Ft 44% Ezek az otthonok valószínűleg érdekelni fogják Önt X Értesítést kérek, ha új hirdetés kerül fel az oldalra ebben a kategóriában: eladó parasztház zala megye x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Új hirdetés értesítő
SMS Szám Változás 3 Ingyenes Fotó Feltöltés Hirdetéséhez Hirdetés Feladás immár Több Ezer Kategóriában
Zala megye, ingatlan, Ház, Eladó, 2-3 millió Ft |
A területen egy, kb. az 1800-as évek első felében épített (kb. 60 m2) nádfedeles, gerendás szoba, konyha, présház és pince található. Sajn os az idő vasfoga megkezdte az épület állapotának romlását, de aki vonzódik ehhez az építészeti ritkasághoz és szeretné megmenteni az utókor számára, némi anyagi ráfordítással azt is megteheti. Eladó paraszthaz zala megye . Tulajdoni lapra hétvégi ház, udvarként szerepel. Közművek: Villany, víz közmű a telken, Gáz- és csatornahálózat az utcában van. A terület gondozott, termő gyümölcsfák (dió, cseresznye, meggy, körte, szilva, füge), valamint szőlő található rajta. Mit jelent, hogy Regisztrált Vevőinknek? A fenti paraméterekhez hasonló eladó ingatlanok felkutatását felajánljuk 3, 5% (vagy egyedi megállapodás szerint) sikerdíj fejében. Ilyenkor olyan ingatlanokat is fel tudunk kutatni, melyeket jellemzően versenytársaink sem árulnak, és ezen ingatlanok után sikeres adásvételi szerződés megkötése esetén a vevő fizeti a sikerdíjunkat, melyet a fenti árba már belekalkuláltunk. További részletekért hívjon a +36309195960-as telefonszámon.
A termálfürdő és a városközpont egy kényelmes sétával elérhető. Zalakaros az M7 autópálya közelsége miatt az ország távolabbi részéről is könnyen megközelíthető. Az Adriai tenger kb. 3 órás autóútra található (360 km). A közeli Kis-Balaton kiváló kirándulóhely és horgászparadicsom. április 4. Létrehozva február 25.
Skip to content Február 1 – a Tisza élővilágának emléknapja! Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a Tisza folyóba dobott virágkoszorúval emlékezett meg a 21 évvel ezelőtti cianid szennyezés tragédiájáról. Szakemberek becslése szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése 5 évet vehet igénybe, az élővilág teljes helyreállása pedig 10–20 évet. A folyó azonban szerencsére a vártnál gyorsabban regenerálódott – az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya 2002-re helyreállt, 3–4 év alatt pedig a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban –, a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma azonban még tíz évvel a katasztrófa után is magas volt. Óvjuk és védjük hát szeretett folyónkat, folyóinkat itt az Alföld szívében, hogy vízkészletükkel sokáig lássanak el bennünket ivóvízzel, nyújtsanak nekünk természetközeli vizes élményeket, öntözzék földjeinket!
Két hétbe telt, amíg a 40 km hosszúságú ciánfolt levonult a folyón. A szennyezés február 14-én Belgrádot is elérte, ott is jelentős halpusztulást okozott. A Tisza magyarországi szakaszán több mint 1200 tonna hal pusztult el. Magyarország kárigénye az élővilágot ért károk helyreállítási költségeivel együtt több mint 29 milliárd forint volt. Akkor öt évre becsülték a halállomány, 10-20 évre a teljes élővilág helyreállását a katasztrófa után. Bár az alacsonyabb rendű élőlények, mint a rákok, kagylók, szitakötők állománya két év alatt helyreállt, s pár évvel később a vízi élővilág 95%-a újra megjelent a Tiszában és az érintett folyókban, az üledékek és a lebegő hordalékok nehézfémtartalma még 10 évvel később is magas volt. A történtekre emlékezve a Magyar Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. E napon így mindenkinek módjában áll megállni a "kanyargó Tiszánál", emlékezni a 15 évvel ezelőtt történtekre, s okulni belőle. Talán így legalább néhány szemétkupaccal kevesebb kerül a Tisza vizébe a jövőben.
2000. év eleje a magyar természetvédelem gyásznapja volt, ugyanis 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. A vállalat ülepítő tavának gátja 2000. január 30-án kb. 22 órakor, mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt. 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazar- és Lápos-patakokba, ahonnan a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. Az első hivatalos, írásbeli román információ a vízszennyezésről 2000. január 31-én este 6 óra 20 perckor érkezett a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre.
A Tisza élni akar 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú AURUL nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyezés drámai hatását Szegeden is láthattuk, amikor több tonna haltetemet emeltek ki a szakemberek a tápéi kompnál. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán, súlyos ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar Országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. A Tiszán és vízrendszerének folyásain több kisebb mértékűt követően 2000-ben két nagyobb szennyezés történt; az első a nagybányai, majd a borsabányai baleset következménye. Mindkét szennyezés a bányászat, a felelőtlen gazdálkodás és a környezetvédelmi-biztonsági követelmények semmibevétele miatt következett be. A január végi szennyezés cianid jellegű volt, a márciusi pedig nehézfém eredetű.
A planktonok pusztulása szinte teljes mértékű volt. A Szamoson és a Tisza alsó szakaszán 100%-ra, a szőke folyó felső illetve középső szakaszán 70-90%-ra becsülték. A szennyezés ideje alatt a kerekesféreg és ágascsápú rákok fajai egyaránt pusztultak. A szennyezés levonulása után a természetvédők nagy örömére megkezdődött a visszatelepülés, de ebben a folyamatban első sorban csak a jobban alkalmazkodó fajok vettek részt, és sok esetben olyan fajok is megjelentek, melyek addig nem voltak jellemzők a Tisza élővilágára. A gerinctelen fajok között az egyik legnagyobb problémát az árvaszúnyoglárvák nagy mértékű pusztulása jelentette, még a szennyezés levonulása után is meg lehetett figyelni az állománycsökkenést. Mellettük a tegzes bolharákra volt még igen nagy hatással az esemény, hisz itt a kutatók kb. 50-60%-os pusztulást figyeltek meg. Jellegzetes túlélő szervezetnek bizonyultak a folyami kagyló fajok, a kavics csiga, a folyami szitakötők lárvái, a kérészlárvák és a tiszavirág is. Ezek nagy részével azonban az emberek többsége nem foglalkozott, hisz nem ez volt a leglátványosabb, legmegdöbbentőbb kép, ami az eseményeket nyomon követők szeme elé tárult.
Vízgyűjtő területe 157. 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Teljes hossza 962 km. A folyó 780 kilométernyi szakasza alkalmas hajózásra. A legnagyobb vízállást a Tiszán 2006. április 21-én mérték, akkor 1009 cm magasan állt a víz Szegeden, a Belvárosi híd lábánál. Számos mellékfolyója van: Túr, Szamos, Kraszna, Keleti-főcsatorna, Lónyai-főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros. A folyó élővilága rendkívül fajgazdag mind növényekben, mind állatokban. A teljesség igénye nélkül a Tiszához kötődik a fehér tündérrózsa, a kornistárnics, a kaukázusi medvetalp, a mocsári kardvirág, a békaliliom. A Tisza környezetében, illetve a folyóban számos állat talál életteret: hód, kanalas gém, búbos banka, tiszavirág, boglárlepke, gyurgyalag. A folyómederben fejlődik a sárgás szitakötő, és a tompa folyamkagyló is. A folyó állatvilágának tudományos vizsgálata során a kutatók összesen 71 fajt írtak le. Három faj, viza, sőregtok és állas küsz már fél évszázada nem került elő a Tiszából, így a fajok számát a szakemberek jelenleg 68-ra teszik.