Címlap Csúszhat az előválasztás második fordulója, erről ma dönthetnek az ellenzéki pártok 2021. szeptember 28. | 07:03 Csúszhat az előválasztás második fordulója – tudta meg a Népszava. Információik szerint az előválasztást lebonyolító pártok, a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum szakemberei azért vetették ezt fel, mert az eredeti tervek szerint jövő hétfőn rajtoló második körre késhet a szavazólapok nyomtatása. A lap egy forrása szerint a szavazólapok és az urnák eljuttatása a szavazókörökbe több időt vesz igénybe a tervezettnél. Ehhez egy ellenzéki vezető annyit tett hozzá, az informatikai rendszert is át kell hangolni, ami szintén komoly munka. Ráadásul épp a rendszer összeomlása miatt az első fordulót két nappal meghosszabbították, így a szakértők egyhetes csúszást javasoltak. A legfontosabb 3 dolog, amin a Macron-kampány gondolkodhat – Neokohn. Az ügyben a tervek szerint ma döntenek az ellenzéki pártok. A kiberbiztonsági szakértő szerint támadássorozat valósult meg az előválasztási infrastruktúra ellen Megérkezett Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő vizsgálati eredménye az előválasztást érintő támadások kapcsán, ami kétséget kizáróan bizonyítja, hogy támadássorozat valósult meg az előválasztást is kiszolgáló infrastruktúra ellen - írja az aHang közösségi oldalán.
Mert ne legyen kétségünk, a vezető jelöltek az ellenfél kiválasztásával is tudnak játszani, elsősorban azáltal, hogy megemelik a kiszemelt figurát, és elkezdik támadni. … de? Adja magát a gondolat, hogy a háború és a vásárlóerő, az életszínvonal dolga összefügg, ezek izgatják a franciákat most igazán, téma tehát van bőven, amely adott esetben a radikális baloldal, így Mélenchon számára is érdekes lehet. Előválasztás második forduló. (Ez persze bonyolódik azzal, hogy Jean-Luc Mélenchonnak éppúgy van némi orosz- és Putyin-problémája, mint a radikális jobboldalnak, így nem teljesen tiszta előtte az út. ) Ugyanakkor a Macron-kampány mintha nem akarna teret hagyni az ellenzéknek, így Mélenchonnak sem, hogy a szociális feszültségeket kihasználhassa és meglovagolhassa. Ezt mutatja például a Castex miniszterelnök által nemrég bejelentett 15 centes benzinár-kedvezmény is, amely, csodák csodája, április 1-től lesz hatályban, és a nemzetgyűlési választás utáni időszakig tart… Így kerülte el az aláírós rezsimválságot Franciaország Azzal, hogy Zemmournak, Le Pennek és Mélenchonnak is megvan a szükséges aláírás, a francia V. köztársaság túlzás nélkül, egy komolyabb rezsimválságot került el a napokban.
A megkérdezettek fele (49 százalék) említette, hogy egy főpolgármesternek a legfontosabb tulajdonsága, hogy ki tudjon állni a Fidesz-kormány ellenében a városért. A második legfontosabb tulajdonság, hogy legyen városvezetői tapasztalata (38 százalék említette). A megkérdezettek harmada említette, hogy egy jó főpolgármester feladata, hogy tudjon jó kompromisszumokat kötni, illetve hogy jó szervező legyen (34 és 31 százalék). Míg legkevesebben (18 százalék) azt tartották fontosnak, hogy a főpolgármester karizmatikus vezető legyen. Milyen a jó főpolgármester? A június 20–26. között esedékes előválasztáson az összes megkérdezett 24 százaléka Karácsony Gergelyre, 21 százaléka Kálmán Olgára, 7 százaléka Kerpel-Fronius Gáborra tervezi leadni szavazatát, míg 48 százalék még bizonytalan abban, hogy kire szavaz. Az előválasztáson nagyobb valószínűséggel résztvevő ellenzéki szavazók körében 36–30–8 százalék a Karácsony–Kálmán–Kerpel-Fronius közötti arány, és körükben 26 százaléknyian vannak a bizonytalanok.
Az évszázadok során több veszélyt is túlélt (például Caligula római császárt, aki Rómába akarta szállíttatni, hogy feje helyére saját képmását illessze), azonban végül sajnos megsemmisült – bár ennek időpontja bizonytalan. Lehetséges, hogy a szobor az olümpiai Zeusz-templom Kr. u. 426-ban történt lerombolásakor pusztult el, de egyes források szerint ezt követően még Konstantinápolyba szállították, ahol végül egy tűzvész emésztette el. A gízai nagy piramis A halikarnasszoszi mauzóleum Szemiramisz függőkertje A pharoszi világítótorony Az epheszoszi Artemisz-templom A rodoszi kolosszus
Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Niké · Többet látni » Olümpia Olümpia (görögül: Ολυμπία, Olympí'a, régebbi átírásai Olimpia, Olimbia) romváros Görögország déli részén. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Olümpia · Többet látni » Pheidiasz "Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. 500 – i. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Pheidiasz · Többet látni » Ritoók Zsigmond (filológus) Ritoók Zsigmond (Budapest, 1929. szeptember 28. ) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Ritoók Zsigmond (filológus) · Többet látni » Sarkady János Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5. ) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel. Olümpiai Zeusz szobor Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, "ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét". A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben. Alexandriai Világítótorony Az Alexandriai Világítótorony i. 280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé.
Magát a "hellén" kifejezést, ami Kr. e. 500 körül honosodott meg, azokra értették, akik készek voltak harcolni a perzsák ellen. A hellének azok közül a görög városállamok 1a-kóí közül kerültek ki, amelyeknek polgárai rendszeresen részt vettek a játékokon. Korábban nem létezett egységes görög/hellén tudat mint "nemzettudat, legfeljebb "polöszhazafiság". Zeusz templomát Kr. 468 és 456 között emelték, és Pauszaniasz tollából ránk maradt részletes leírása. Dór stílusban, mészkőből épült, és tíz és fél méter magas oszlopok vették körül. Az épület tetőcserepei márványból készültek. A templom tetejének sarkain aranyozott üstök voltak, homlokzatának csúcsán pedig egy aranyozott Niké-szobor állt. Ez alatt egy pajzs helyezkedett el, amelynek domborműve Medusza- és Gorgó-fejet mintázott. Az oszlopok feletti gerendázat külső oldalát összesen 24 darab aranyozott pajzs díszítette. Ezek Mummius római hadvezér fogadalmi ajándékai voltak, aki abból az alkalomból ajánlotta fel őket, hogy Kr. 146-ban legyőzte a görögöket, lerombolta Korinthosz városát, majd létrejött Achaia provincia.