Ennek bizonyossága szerint a templom méretei kb. a felére apadtak. Az egykori szentély és oldalhaj eltűnt, az északi fal 5 m-re beljebb került. A templomnak és környékének képe 1892-ben döntő változáson ment át, amikor 25 méter magas kőtornyot toldottak a nyugati végéhez. A torony csúcsán egy gömb és egy kakas kapott helyet. Természetjárás, természetjáró csomagajánlat - Tekibánya környékén. A toronyban két harang van a nagyobb harang 650 kg súlyú a kisebb 200 kg-ot nyom. Gombfás temető A telkibányai temetőben vélhetően a reformáció gombfákkal jelezték szerettük sírhelyét. Ezeket a sírhelyeket beszédes fejfáknak is hívjuk, mert szavak és írásjelek nélkül is nagyon sok mindent elárulnak az elhunytról. Eredetileg hat gombát különböztettek, meg amit később kiegészítettek még kettővel. A legszembetűnőbb fejfa legfelső 10-15cm-nyi része. Itt válik el, hogy házasemberé, mert akkor a teteje elölről hátrafelé van bevágva; ezt mondták a férfiak kalapjának a férjes asszonyoké a férfiakéval ellentétben hátulról előrefelé van lemetszve; ezt az asszonyok kontyának tartják a legények gombfájának teteje kissé lapított, kopjafa szélességének megfelelő gomb végződik; ez a legények haja a nagylányok gombfája fordított trapéz alakú; a fiú csecsemők fejfáján négy éves korig hosszabban megnyújtott gömb van; ez a kisfiúk haja a leány csecsemők sírjele tulipános végű.
Károlyi-kastély – Kőkapu Kellemes sétával elérhetjük a Zemplén kapuját, a Kőkaput, ahol a Károlyiak egykori vadászkastélya szállodaként várja a nyugalomra vágyókat. Tipp Mészáros Henriettól: "Ha telkibányán jártok, feltétlenül próbáljátok ki a telkibányai ragulevest az Aranybánya nevezetű étteremben! Fantasztikus íz élményben lesz részetek, azt garantálom! " Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek! Kiss P. dóra kiegészítése: "Szent Katalin kápolna és szobor. A legenda szerint Szent Katalin bájos, fiatal lány volt, a szobor túl komoly, szomorú Katalint ábrázol. Aktív pihenés, Senior hétköznapok csomagajánlat - Tekibánya környékén. "
Az ispotály helyén egy kőalapra épített fakápolna állt, aminek a helyére épült fel az épületegyüttes 1367 után. A falak maradványaiból megállapítható, hogy 18 méter hosszú és 11 méter széles templom, amihez egy nyolc szög alakú templom tartozott. A templom északi oldalához csatlakozott egy kétszintes épület ahol az ispotálymeter lakott és itt a templom nagyméretű karzatán helyezték el az ápoltakat. A huszita megszállás után részben elpusztult épület saját igényeik szerint építették át és egy kápolnával bővítették. Az épület mellett 127 sírt tártak fel. Zempléni látnivalók, várak, kastélyok. Telkibányai Helytörténeti kiállítás A Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1970-ben jött létre. Alapítók murvai László és Benke István. 1980-ban az épület felső szintjén a Rudabányai Múzeum kibővítve újra rendezte a kiállítást. 1982 és 1985 között az épület és a kiállítás bővítésre került. Az Észak- magyarországi Erdőfelügyelőség által teljes tető, teraszfelújításon, beüvegezése esett át. Az egyik teremben a Zempléni- hegység élővilágát, erdőgazdaságát bemutató kiállítást hozott létre.
Környékbeli települések Sárospatak környéki, illetve Zempléni településeket talál alább felsorolva, melyek mindegyikéről egy rövid összefoglalót olvashat a település nevére kattintva. Majd a település nevére történő újbóli kattintással visszatérhet a kiinduló állapothoz. Sárospatak | Tokaj Gönc Füzér Hollóháza Füzérradvány Tarcal Pálháza Telkibánya Regéc Vizsoly Hercegkút Kéked Sátoraljaújhely Boldogkőváralja Golop Tállya Rátka Monok Szerencs Tolcsva Komlóska Mogyoróska Pácin Fényképalbum I-es apartman II-es apartman III-as apartman IV-es apartman
Zemplénben a legjelentősebb nemesfém előfordulás Telkibánya környékén van, az itt található arany és ezüst bányászata valószínűleg már a elindult, a község első írásos említése 1270-ből származik, 1341-ben pedig már királyi bányatelepként említik. A bányászat kezdeteire a területen található több ezer horpa utal, ez a kezdetleges forma a felszínközeli teléreket követte, a fejtés néhány méter mély aknákban történt, ezek mára beomlottak. Első virágkorát az Anjou királyok idején élte, ekkor már bányavárosi kiváltságokkal rendelkezett, majd további felvirágzásai voltak a elején, amikor Thurzó János családjának tulajdonába került, majd hosszú szünet után a második felétől Mária Terézia alatt. A szüneteltetés, újraindítás elsősorban a kor technikai színvonalától függött, a város visszafejlődéséhez is ennek elégtelensége vezetett. A falu környékén igen nagy számban találjuk a középkori bányászat emlékeit. Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat, melyek nagyrésze ma már alig látható, de van közöttük járható is, a Teréz és a Mária táró.
6 km), Hernádvécse (26. 7 km), Hernádpetri (26. 7 km), Novajidrány (26. 9 km), Garadna (26. 9 km), Törökér-tanya (27 km), Erdőbénye (27. 1 km), Karcsa (27. 7 km), Boldogkőújfalu (27. 9 km), Olaszliszka (27. 9 km), Hernádcéce (28 km), Pácin (28. 4 km), Pusztaradvány (28. 8 km), Abaújalpár (29. 3 km), Nagyhomok (30 km), Látnivalók Füzérradvány 30 km-es környékezében Füzér Vára Füzér A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll. Sárospataki vár Sárospatak A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A magyar nemzeti örökség része. A magyar 500 forint... Magyar Nyelv Múzeuma, Kazinczy Ferenc Mauzóleum Széphalom A múzeum 2009-ben megnyíló állandó kiállítása a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja be. Ennek főbb állomásai: A magyar nyelv a világ nyelvei között, Nyelvünk múltja, Nyelvjárásaink, Szakn... Börtönmúzeum Sátoraljaújhely A börtönbüntetés kialakulásának, fejlődésének bemutatása napjainkig.
Látnivalót a faluban is találunk, a Templomdombra felsétálva a templom tövében kopjafás temető van, a fejfák az "oszlopos-rovásos" kopjafák csoportjába tartoznak, tőle 200 méterre pedig a Szent Katalin kápolna és Ispotály Romkert. Az 1367-ben alapított ( és csak nemrég, 1997-ben felfedezett, majd helyreállított) ispotály elsősorban a város nyomorultjainak lelki ápolásával foglalkozott és mellette növelte a város rangját is. Az Érc- és Ásványbányászati Múzeumban nagyon jó kis gyűjtemény található: makettek mutatják be a bányászat középkori technikáját, ásványgyűjteményt láthatunk, és gyűjteményt a neves telkibányai kőedényekből. Magyarországon Telkibányán, éppen ebben az épületben gyártottak először porcelánt, a gyár 1825-ben létesült. Kaolinra itt helyben, érckutatás közben bukkantak, de rossz minősége miatt áttértek a kőedény gyártásra, majd 1926 után Hollóházán folytatódott a termelés. Telkibánya nagyon szép helyen fekszik, tökéletes túrakiindulópont, és mint az eddigiekből kitűnt, látnivaló is bőven akad.