Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
Átírná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az ombudsman is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) eddigi árazási gyakorlatát. A hatóságoknak az úgynevezett károkozói pótdíj szúrja a szemét, amellyel a biztosítók az elmúlt egy vagy több évben kárt okozó autósokat büntetik. A pótdíj általában egy szorzó, amellyel az alapdíj akár többszörösére is emelheti a biztosító a biztosítás tarifáját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az az autós, aki kármentesen küzdötte fel magát A0-ból például B6 osztályba töredék annyiért találhat biztosítást, mint az, aki B8-as volt, de egy káresemény miatt visszacsúszott B6-ba. A több kárt is okozó sofőrök szorzója egyes cégeknél akár ötszörös is lehet, ezzel a biztosítók azt akarják elérni, az ilyen autósok menjenek inkább a konkurenciához. Az MNB-nek nem tetszik Az MNB most új körlevelében két igényt fogalmazott meg a biztosítókkal szemben. Az egyik az volt, hogy ne árazzanak ki bizonyos gépjármű-típusokat arra hivatkozva, hogy nincs elég adatuk, hiszen a rendelkezésükre áll most már a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA), amely 2011-től tartalmazza a szerződés- és káradatokat.
Áremelkedést hoz a pótdíj csökkentése A lapunk által megkeresett piaci szereplők többsége diplomatikusan úgy nyilatkozott: jelenleg vizsgálja az MNB körlevelét, illetve várják a jogszabály módosítását, és annak megfelelően lépnek majd. A kgfb-törvény szerint az új tarifákat 60 nappal a hatályba lépés előtt kell meghirdetni, vagyis a jövő január 1-jei díjakat 2020. november 1-ig kell nyilvánosságra hozni. Lehetséges persze, hogy ennél korábban megjelennek az új tarifák. Az szinte biztos, hogy ezúttal a piaci szereplők többsége kénytelen lesz új díjakat hirdetni, a vitatott károkozói pótdíjat ugyanis jóformán mindenki alkalmazza. "A legtöbb biztosítónál létezik ez a pótdíj, mi is alkalmazzuk" - mondta Tóth Sándor, a Köbe KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója. Ennek pedig egyszerű a magyarázata: ha a biztosítók többsége bünteti a károkozó autósokat, akkor a maradék is kénytelen ezt tenni, ellenkező esetben pillanatok alatt begyűjtheti az összes károkozót.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. ( A legfrissebb hírek itt) Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Az MNB két ok miatt is kritizálta a biztosítókat. Az egyik, hogy nem használják a statisztikai adatokat. A másik ok a jogszabályok megkerülése a károkozói pótdíj alkalmazásával. Csalódással figyeljük, hogy a károkozói pótdíj él és virágzik, sőt 2021-ben még több biztosító használja, mint a korábbi években. A károkozói pótdíjat annak kell fizetnie, akinek a szerződéséhez a korábbi években valamilyen kárkifizetés kapcsolódott, azaz kárt okozott. Csakhogy a kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályok szerint ezt a tulajdonképpen büntetésként értelmezhető tarifát a bonus-malus rendszernek kellene szabályoznia. Aki kárt okoz, az visszalép két kategóriát, így magasabb lesz a biztosítása. Igen ám, csakhogy a biztosítók ezt még megfejelik a károkozói szorzó val, amivel lényegesen nagyobb különbségeket tudnak elérni. Egy teherautó éves alapbiztosítása például legyen 500 ezer forint. A sofőrök jól vezetnek, évek óta nem történt semmi baj. A cég biztosítása így a B10-es, a legkedvezőbb kategóriában van, amire a tulajdonos az alapdíj felét fizeti.
Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150%-os növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Azon speciális esetekben, amikor a károkozó az okozott kárt egészében megtéríti, vagyis a biztosítónak nem keletkezik fizetési kötelezettsége, az ombudsman megfontolásra javasolta, hogy a jogalkotó a károkozói pótdíj felszámítását a biztosító mögöttes helytállásától tegye függővé, azon biztosítottak esetében, akik az okozott kárt megtérítik, korlátozott mértékű és a korábbi helytállási kötelezettséget figyelembe vevő károkozói pótdíjat lehessen felszámítani. Dr. Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
chevron_right Kérje vissza túlfizetett adóját, nehogy elévüljön! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 12. 18., 07:58 Frissítve: 2017. Szja visszaigénylés 2021 nyomtatvány 3. 18., 01:10 Érdemes ellenőrizniük az adózóknak adószámlájukat, mert nemcsak az adótartozás, hanem a túlfizetés is elévül – figyelmeztet az adóügyekért felelős államtitkár. Elévülnek idén december 31-én a 2013. január 1. előtti túlfizetések, ezért addig érdemes kérni az összeg kiutalását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Tavaly 3, 8 milliárd forint évült el, ennyit felejtettek az adózók a NAV-nál, mert elmulasztották visszakérni azt az összeget, amennyivel többet fizettek be az államkasszába a kelleténél. Elmondása szerint a magánszemélyek jellemzően a személyi jövedelemadóból és az illetékből fizetnek be az elvártnál nagyobb összegeket.
Ha az adózó papíralapon nyújtja be a bevallását, akkor a 30 napos kiutalási határidőt a bevallás beérkezésétől kell számolni. Egyéb esetek Ha a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja az általa megjelölt pénztárnak, akkor a befolyt összeget a pénztár a magánszemély más pénztárba való átlépése esetében a befogadó pénztárhoz utalja, míg tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetében a magánszemélynek utalja ki. Ha a pénztártag időközben elhunyt, a kedvezményezett(ek) részére történik az utalás, illetve kedvezményezett vagy örökös hiányában az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számláin felosztják az összeget. Szja visszaigénylés 2021 nyomtatvány hd. Az előzőekben nem említett esetben az összeget a NAV az erre a célra nyitott beszedési számlára utalja vissza. Ebben az esetben a magánszemély a visszautalt összegre akkor válhat jogosulttá, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Van egy kérdésem, amit szeretnék feltenni.
Még 30 napig sem kell várnia annak az adózónak, akinek a módosított bevallásában a 21SZJA-C lap 80. sor c) oszlopában 1 000 forint vagy azt meghaladó összeg van, feltéve, hogy a bevallás feldolgozásának nincs akadálya és nincs a magánszemélynek köztartozása, mivel a NAV soron kívül teljesíti ezt az utalást. A NAV által készített bevallási tervezetek az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező magánszemély adózók számára az oldalon érhetők el. A bevallás kétféleképpen módosítható 2022. május 20-ig: 1) a NAV által készített adóbevallási tervezet kiegészítésével, vagy 2) a 2021-re vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás – 21SZJA-nyomtatvány – beküldésével. Heti linkgyűjtő poszt - 2022 January 24 : kiszamolo. Ez utóbbira főleg akkor kerül sor, ha a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy rendelkezik ugyan, de többszöri próbálkozás ellenére sem tud belépni, mert a jelszót, sőt még a felhasználó nevét is elfelejtette. Ilyen esetben a jelszó személyesen is megújítható a NAV bármely központi ügyfélszolgálatán vagy bármelyik kormányablakban.
Hivatalos listák Az SZJA 1% felajánlásra jogosult civil szervezetek listája Az SZJA 1% felajánlásra jogosult vallási közösségek listája Kapcsolódó cikkek Korábbi posztok Aki esetleg tud további hasonló posztokról, pls linkelje kommentben és frissítem a posztot!
A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés csempére kell kattintani. A nyilatkozat mobiltelefonnal, tablettel is kitölthető online, továbbá esetében használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is. Papíron - postán keresztül és személyesen - is lehet nyilatkozatot leadni; a papíros beküldéshez a nyomtatvány letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain. Amennyiben valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig, a visszatérítéshez való jog a 2021-es adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig. Az adó-visszatérítésre az jogosult, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, összevont adóalapba tartozó vagy ekho szerint adózó jövedelmet szerzett vagy bejelentett kisadózó. A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Kérje vissza túlfizetett adóját, nehogy elévüljön! - Adózóna.hu. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam.