JimJam mesék délutánonként - YouTube
"A ViDaNet Zrt. szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése eredményeként 2009. március 6-án megjelenik a hiánypótló "Gyermek" tematikájú csomag a digitális kínálatban, amely a méltán népszerű JimJam mellett még 7 mese- és rajzfilmcsatornát foglal magába. A JimJam műsorával elsősorban az óvodás korosztályt kívánjuk szórakoztatni magyar nyelven, kizárólag erőszakmentes mesékkel. " – nyilatkozta dr. Sepsey György, a ViDaNet vezérigazgatója. JimJam mesék erőszakmentesek | BrandTrend. A csomag április 16-tól lesz fizetős, ára bruttó 990 Ft. A ViDaNet április 15-ig csaknem hat hetes kódolatlan és díjmentes próbaadás keretében teszi elérhetővé digitális előfizetői számára a JimJam és a többi mesecsatornát, azt megelőzően, hogy a Gyermek csomagja fizetőssé válna. A két alapító vállalat 2007-es egyesülése óta a JimJam a leglátványosabban növekvő csatornák egyikeként, a világon több mint 50 országban jelent meg, 2009-ben további jelentős területeken várható megjelenése. A JimJam adása négy különböző feed szerint oszlik meg, az olasz, a páneurópai, a közel-keleti és legutóbb az ázsiai médiapiacon.
A csatorna színes rajz- és bábfilmjeiből, daltanító műsoraiból, valamint énekes-táncos meséiből álló összeállítását világszerte 10 különböző nyelven és 11 helyi nyelvre lefordított honlapon keresztül élvezhetik a gyerekek. (BrandTrend)
Hasonló Mesék: Akiért a harangistenség szól Éljen Julien király!
Mars Nem férfi Szülei Iuno Regina Iuppiter Házastárs Nerio Gyermekei Remus Romulus Picus Formido Amor A Wikimédia Commons tartalmaz Mars témájú médiaállományokat. A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt. Ezen eredetére utal egy fennmaradt egysoros földművesima, valamint az első tavaszi hónap elnevezése, a martius (március). Minek az istene Mars a római mitológiában? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - európai mitológia. Később általános termékenységistenné vált. Termékenységi jelentőségéből adódóan a férfierő jelképe is lett, majd közösségi oltalmazó, és ezért válhatott a háború és a harc védnökévé is. A görög mitológia hatásának korában már megvoltak harcias vonásai, ezért Arész istennel azonosították. Legendája [ szerkesztés] Görög megfelelőjével ellentétben Marsnak volt felesége: Neria, akit Mars elrabolt magának. A legenda szerint a zárdába kényszerített Rhea Silvia, Numitor Alba Longa -i király leánya is megtetszett Marsnak. A jóslat szerint az ő gyermekei fogják megdönteni Amulius király hatalmát, ezért záratták be egy Vesta -kolostorba.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
(Unterkircher) A továbbiakban szó esik arról, hogy a szarvasagancs hatékony gyógyszer. A világi szimbolikában a szarvas a gyors, hatékony cselekvés jelképe a késő reneszánsz óta. A heraldikában jelent még szelídséget és lágy természetet is az említettek mellett, abból adódóan, hogy nincs epéje. Agancsa az erőnek is szimbóluma. A középkori keresztény művészetben a szarvast esetenként szőlőt ropogtatva is ábrázolták, ami szimbolikus utalás arra, hogy az ember már a földön részesülhet a mennyei kegyelem áldásaiban. Szólnom kell még a hármas számról, mely gyakorta szembetűnő a heraldikában, akár a hármashalom formájában, akár három jelkép egymásmellettiségében is. Gyakori címerekben egy jelképnek háromszori ismétlődése is. Mindez nem véletlen, hiszen a szám-misztikához kapcsolódik. A három a legfontosabb szakrális szám. Saturnus | Ki kicsoda az antik mítoszokban | Kézikönyvtár. Ég és Föld találkozásából létrejött az Ember, ezzel válva teljessé az Isteni megnyilvánulás. A három tehát a totalitást, az Isteni Rendet, az Isten-Ember-Világmindenség hármas rendjét szimbolizálja.
55-ben Pompeius a Marsmezőn (Campus Martius) építtetett templomot számára. A Capitoliumon is állt egy szentélye. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 287–288. o. ISBN 963-9066-68-0 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 30332680 LCCN: no2014047547 GND: 11876800X SUDOC: 027548708 NKCS: jo2016908862 BNF: cb11956554n KKT: 00956904