Belső ellentétek miatt csaknem a tantestület fele felmondott a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – értesült több forrásból is a Cívishír. Egy neve elhallgatását kérő pedagógus elmondta: a 37 fős tanári gárdából összesen tizennyolcan kérték a munkaviszonyuk megszűntetését, volt, aki "hagyományos felmondással, mások közös megegyezéssel távoztak az iskolából. Kelemen gabriella hajdúszoboszló strand. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az intézmény egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került – az iskola megváltozott hitvallásával nem volt problémájuk. Hozzátette: távozásuk okaként valamennyien az újonnan kinevezett igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg. A konfliktus részleteiről viszont személyiségi jogokra és titoktartási kötelezettségre hivatkozva részleteket nem kívánt elárulni. Arra a kérdésre, hogy új munkahelyükön milyen értékeket tartanak majd fontosnak, elmondta, hogy a jövő nemzedékeinek csak úgy "adhatnak szárnyakat", ha olyan helyen tudnak dolgozni, ahol az őszinteség, a tiszta szívből jövő szeretet, a kölcsönös tisztelet, a szabad véleménynyilvánítás, a konstruktív vita és együttműködés, az őszinte közösségformáló szándék, a megbecsülés és az elismerés légköre a meghatározó.
A kialakult helyzetet természetes folyamatnak nevezte, mint fogalmazott: azoknak a pedagógusoknak az esetében, akik nem tudtak azonosulni az egyházi identitással, támogatták, hogy az egyéni életkarrierjüket máshol folytassák. A tanügyi hivatal e-mail-ben küldött válaszában emlékeztet arra, hogy az iskola 2020. szeptember elsejével került állami fenntartásból a helyi református egyházközséghez. Hajdúszoboszló történelmi, egyházi, kulturális szerepe révén ma is meghatározó jelentőségű. A református egyházközség a Magyarországi Református Egyház kiemelt gyülekezete. A városban több évszázados múltra tekint vissza a református oktatás. Az államosítás itt is megszüntette a református köznevelést, és több mint 70 év után indulhatott újra a református iskola – írták. HAON - A fél tantestület távozott az egyik hajdúszoboszlói iskolából. Hozzátették: az intézmény első tanéve a koronavírus-járvány miatt rendkívüli intézkedések és körülmények között zajlott. A személyes találkozások, a közösségi programok korlátozottsága megnehezítette a református iskola formálását, a nevelőtestület, az új intézményvezetés és az egyházközség együttműködését, közös munkáját, és különösen hátrányosan érintette a közösségformálást.
Természetesen kíváncsiak voltunk az iskola vezetőjének véleményére is. Telefonon sikerült utolérni az intézmény igazgatóját, Kelemen Gabriellát, aki a távozók konkrét számát firtató kérdésünkre nem válaszolt, annyit azonban elmondott, hogy az iskolát többen közös megegyezéssel hagyták el, de valamennyi pedagógus helyére már fel is vettek új kollégákat. – Ez egy teljesen természetes folyamat. Intézmény : Infóbázis. Akik nem tudnak az egyházi identitással azonosulni, azok esetében támogattuk, hogy az egyéni életkarrierjüket máshol folytassák – fogalmazott az igazgató, hozzáfűzve, hogy jelenleg éppen zajlik a következő tanév előkészítése, augusztus 30. körül azonban szívesen válaszol a további kérdéseinkre is. Közben a közösségi médiában az iskolából távozó egyik pedagógus megosztott egy bejegyzést, amelyben immár kész tényként olvasható, hogy "18 kolléga búcsúzik önként, saját elhatározásából" az intézménytől. Köztük van az iskola mind a négy matematikatanára, a nyolc angolt tanítók közül hatan, de fejlesztőpedagógusok, biológia, kémia, fizika és informatika szakos tanárok is máshol folytatják a pályafutásukat.
Mint kiderült, köztük van az iskola mind a négy matematikatanára, a nyolc angolt tanítók közül hatan, de fejlesztőpedagógusok, biológia, kémia, fizika és informatika szakos tanárok is kiléptek. A bejegyzés szerint a nevelők többsége 20-35 éve ebben az iskolában tanított elhivatottan. Forrás: Cívishír Címlapkép: Pixabay
Kiss Ernő bírói kérdésre válaszolva elmondta: két eljárás indult ellene a történtek óta, az egyik rágalmazás miatt, amiben elsőfokon felmentették, továbbá egy másik ügyben ittas vezetés miatt elmarasztalták. A per márciusban tanúmeghallgatásokkal folytatódik. MTI -
Ő viszont szándékosan nem tett semmit. Kiss állítása szerint tudta, ha Arnoldot a titkos nyomozás keretében megkérdezik, elmondta volna, hogy ki mire utasította, s akkor nem tudta volna teljesíteni a kormányfőnek tett ígéretét, mivel Arnold vallomása alapján nem lehetett volna megtenni, hogy nem rendelik el a nyomozást. A bíróságon Arnold szemmel láthatóan nem értette, miért állította azt Kiss Ernő, hogy őt csak vele azonos rangú-beosztású vezető megkeresése nyomán hallgathatták volna meg. Ő akár az ügy előadójának (nyomozójának) kérdésére is válaszolt volna. Más kérdés, tette hozzá, hogy jelentenie kellett volna felettesének, az akkor az APEH-et és a VPOP-t is irányító miniszteri biztosnak, hogy elöljáróival kapcsolatban egy titkos nyomozás keretében meghallgatták. Hogy a titkos nyomozás ezután meddig maradt volna még titkos, nem tudni… A tárgyaláson kiderült, hogy bár az ügy előadója több titkos nyomozati cselekményt és meghallgatást is indokoltnak látott volna végrehajtani, a Horn-Kiss négyszemközti egyeztetés, azaz november 15. után a titkos nyomozás lényegében leállt.
2015 decemberében jogerősen négy és fél évre súlyosbította Kiss Ernő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kiszabott börtönbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság öt évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, és több mint 36 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amiben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen. 2016 februárjának közepén Kiss felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, és azt kérte, hogy ügy lezárultáig ne kelljen börtönbe vonulnia. Az MNO szerint ezt a kérvényt szerdán elutasították, csütörtök hajnalban pedig szívinfarktus következtében elhunyt az egykori dandártábornok. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjeként korábban azzal került az újságok hasábjaira, hogy 1998-ban állítólag levizelte az ORFK Teve utcai épületét – emlékeztet az Index.
Névtelen levél árulta be Kiss alázós szokásait "A frusztráció miatt a testület fele pszichológushoz járt. " "Az ismert pisilős ügye után, amikor a Teve utcai objektumot őrző rendőrlányt részegen bántalmazta, megrugdosta (... )" "nem hangoztatná folyamatosan, hogy ő olyan sokat tud a mostani felelős vezetőkröl, hogy ha ő kitálalna, akkor kiürülne a parlament. " 2007. 12. 10., 14:27 | index Rendszeresen megalázta a XIII. kerület rendőreit Kiss Ernő, állítja egy, a dandártábornok viselt dolgait kiteregető névtelen levél, amit a rendőrség országos vezetése is komolyan vett. A levélben szereplő állításokról már a kapitányi szolgálati autóval történt baleset előtt elkezdődött a belső vizsgálat. A rendőrkapitány megfélemlítési módszereit részletező írás az Index birtokába jutott. Kiss Ernő személyes bosszújától való félelemmel indokolta a legfelső rendőri vezetőkhöz írt levelében az ismeretlen szerző, hogy miért nem vállalja nevével a XIII. kerületi rendőrkapitányságon uralkodó állapotokról szóló beszámolóját.
Legutóbb februárban került a figyelem középpontjába Kiss Ernő, akkor alig egy óra elteltével kétszer is ittas vezetésen kapták a rendőrök a III. kerületben. Kiss Ernőt akkor vérvételre előállították, majd miután igazolódott a rendőrök gyanúja, elvették a jogosítványát. A volt főrendőr ekkor ismét autóba ült, de nem sokkal később ismét elkapták. Ekkor már a slusszkulcsát is elvették tőle a rendőrök.