Arról, hogyan nem tudunk és hogyan tudunk összekapaszkodni"– fogalmazott a rendező. Kihívást jelent a regényt a film nyelvére lefordítani, mert Fehér Béla egy egészen különös világot teremtett – mondta el Rudolf Péter, hozzátéve, hogy az író "stíljátéka", a regény nyelvezetének közvetítése fontos része a filmnek. A hatszor 52 perces történelmi road movie, amelynek elengedhetetlen kelléke egy zöld delizsánsz (postakocsi), egy-egy nap történetét beszéli el. A Pozsonyból Debrecenbe tartó csomag – benne a Kossuthkiflinek elnevezett "tizenöt diós és ugyanannyi mákos bejgli" – útját követve a néző a találkozik majd egyebek mellett Vödric Demeter cukkerbakkerrel (cukrász), Elepi Kőszállal, Estillával, Swappach Amadéval vagy Batykóval. A sorozatot 107 helyszínen veszik fel, amelyben kiemelkedő helyet foglalnak el a szentendrei Skanzen tájegységei, lakóépületei és belső terei. Több mint 100 színész alakítását láthatják majd a nézők, a főbb szerepeket Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kőszegi Ákos, Haumann Péter, Reviczky Gábor, Kálloy Molnár Péter és Lengyel Tamás játssza.
De az 1945 nem csak Rudolf Péterből áll, hanem a cselekményéből is, aminek a csattanóját nem fogom, és nem is akarom elmondani. És mielőtt jönnének a huhogók, akik megint Saul fiát kiáltanak, meg zsidóuralmat kiáltanak, azokat el kell keserítenem: az 1945 a magyarokról szól. De nem biztos, hogy örülünk neki. Az 1945-nek magyar premierje az idei Titanic Filmfesztiválon lesz, majd a Katapult Film forgalmazásában mozikba is kerül április 20-án. Az európai premierje a Berlinale Panorama elnevezésű szekciójában volt.
színes magyar játékfilm, 1982, rendező: Sándor Pál író: Mezei András, forgatókönyvíró: Tóth Zsuzsa, operatőr: Ragályi Elemér, vágó: Kármentő Éva, zene: Selmeczi György, főszereplők: Rudolf Péter, Margitai Ági, Major Tamás, Zsótér Sándor, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari, 89 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? Szerencsés Dániel (Rudolf Péter) és barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) '56 decemberében úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. Dániel a Bécsbe távozó szerelme után siet, Gyurinak pedig menekülnie kell, mert a forradalom alatt részt vett az utcai harcokban. Mitől különleges? Az '56-os forradalom után körülbelül 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. A Szerencsés Dániel nem a harcokról, a forradalomról, hanem annak utóhatásáról és erről az emigrációs hullámról szól. Sándor Pál rendezőnek a történelmi háttér apropó arra, hogy feltehesse a szocializmusban és napjainkban is újra aktuális kérdést: menni vagy maradni? A rendező a saját életéből merített ihletett: '56 decemberében ő is ott állt a Keleti pályaudvaron a Bécsbe készülő tömegben, de végül nem szállt fel a vonatra.
Bohóc Závecz magyarázkodik. "A szakmának nagyon komoly önvizsgálatra van szüksége, remélem, hogy ez hamarosan bekövetkezik" – mondta Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az RTL Klub Híradójának arra reagálva, hogy a közvélemény-kutatók jelentősen félremérték a Fidesz és az ellenzéki összefogás támogatottságát a vasárnapi választások előtt. A Medián március 30-án publikált közvélemény-kutatása 128-71 arányban a kormánypártok biztos győzelmét hozta ki, eszerint a Fidesz–KDNP 50 százalékon, az egyesült ellenzék 40 százalékon állt a választani tudó szavazók körében. Közvetlenül a választások előtt aztán végeztek egy újabb mérést, ami viszont a két tábor közötti olló szűkülését mutatta, eszerint 49 százalék volt a Fidesz és 41 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága, az MKKP-é és a Mi Hazánké pedig egyaránt 4, 5 százalék. Itthon: Itt a Závecz utolsó mérése: Fidesz-Ellenzék 39-36 | hvg.hu. A Závecz Research a választások előtt azt mérte, 50 százaléka lesz listán a Fidesznek, az ellenzéknek pedig 46. A Mi Hazánknak 4 százalékos támogatást jeleztek előre.
A magyar választók többsége gazdasági válságot érzékel, a teljes népesség valamivel több mint fele szerint a magyar állam válságos pénzügyi helyzetbe került – írja a Telex a Závecz Research friss kutatására hivatkozva. Az ellenzéki szavazók 93 százaléka gondolja azt, hogy a magyar gazdaság rossz helyzetben van és a bizonytalanok többsége (55 százalék) is így látja a helyzetet. Index - Belföld - Závecz-kutatás: A Fidesz–KDNP listája vezet, sok múlhat a bizonytalanokon. A kormánypártiak azonban teljesen másképp értékelik a magyar gazdaság állapotát, 61 százalékuk úgy gondolja, hogy jó helyzetben van a magyar gazdaság, és mindössze 18 százalékuk válaszolt úgy, hogy válságot érzékel. Összességében a teljes népesség 53 százaléka szerint rossz helyzetben van a magyar gazdaság. Az ellenzék a kampányhajrában azt hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságra az uniós támogatások hazahozatala jelentene megoldást, a felmérésből pedig kiderül, hogy a magyar társadalom többsége egyetért ezzel az üzenettel. A válaszadók 57 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország pénzügyi helyzete javulna, amennyiben az Európai Unió által a jogállami problémák miatt visszatartott támogatási pénzek megérkeznének az országba.
Az összes megkérdezett szerint Orbán Viktor legjobb tulajdonsága az, hogy hazafi és nemzetközileg elismert, mindkettőre 3, 4 pontot kapott. A válaszadók szerint a legkevésbé az őszinteség jellemző rá, és az, hogy Európa-párti lenne (3-3 pont), de a megbízhatóságra is csak egy tizeddel kapott jobb értékelést. A 24. hu felhívja a figyelmet arra, hogy látszólag kicsi a különbség az egyes jelzőknél elért pontszámok között, viszont a társadalom megosztottsága és a két szavazótábor nagyjából hasonló mérete miatt a 3-asnál lényegesen jobb osztályzatok már erősnek számítanak. A lap idézi Závecz Tibort is, aki hangsúlyozta, hogy az ötfokú skálán történő értékeléseknél, ha az adatokat a teljes válaszadók körében értelmezzük, a +/- 0, 4-es vagy annál nagyobb különbségek nevezhetők statisztikailag markánsnak. Vagyis az Európa-pártiság egyértelműen Márki Zay Péterre jellemző inkább (3, 5 pontot kapott, míg a kormányfő 3-t), a hazafiság és a nemzetközi elismertség ugyanakkor Orbán Viktorra igaz inkább a választók szerint (3, 4 pontjával szemben kihívója mindössze 2, 9 és 2, 6 pontot szerzett ezekben a kategóriákban).