Magyarországhoz került Nagyszalonta, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelykeresztúr és Sepsiszentgyörgy. Összesen 43 591 négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz, az 1941. februári népszámlálás szerint 2, 5 millió lakossal, akiknek 51, 4 százaléka magyar, 42 százaléka román, 3, 7 százaléka német volt. Ugyanakkor román fennhatóság alatt maradt valamivel több mint 400 ezer magyar. Magyar csapatok díszszemléje Kolozsvár főterén A második bécsi döntés sokkolta Romániát. A második Bécsi döntés – Vilonya.eu. Manoilescu az új határt ábrázoló térképre tekintve elájult. Teleki először megkönnyebbült, de aztán észrevette, hogy – Göring hasának köszönhetően – a Budapest - Csíkszereda vasútvonal egy része román kézen maradt és, tekintettel arra, hogy a Székelyföld zsákként nyúlik be Románia területébe, nyugat-délnyugat felől nehezen védhető. (1942. december 5-én adták át az akkor, két év alatt, részben munkaszolgálatos zsidók által épített, 48 kilométer hosszú Szeretfalva-Déda vasútvonalat. Budapestről a Székelyföldre mindmáig ezen az útvonalon megy a vasúti forgalom. )
A csapatok ettől függetlenül meghatározott időre bevonultak a visszacsatolt területekre. A Honvéd Vezérkar főnöke szeptember 13-i rendelkezése értelmében az 1. hadsereg és a gyorshadtest-parancsnokság, a VI., VII. hadtest, illetve az 1. és 2. gépkocsizó dandár kivételével a bevonulásban részt vevő csapatok visszatérhettek helyőrségeikbe. A visz-szamaradó alakulatok a kolozsvári IX. hadtest felállításának befejezéséig maradtak Erdélyben. A hadrendfejlesztés súlyát, a területek átvétele után, a IX. hadtest Kolozsvár székhellyel történő felállítása, a határvadász alakulatok átszervezése, a tüzérség és a páncélos alakulatok 24 továbbfejlesztése és ezzel kapcsolatban a hadtestek tűzerejének, valamint páncélelhárításának megerősítése képezte. Ezzel befejeződött a békés területgyarapítások időszaka. 2. bécsi döntés fogalma. A német–olasz bécsi döntőbírósági határozatokkal "visszatért" a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély. 1940 végére Magyarország tehát jelentősen gyarapodott, ami 47 092 km2-es területet és 4 333 304 fő lakost jelentett.
Az egyezmény erre három hónapot adott, azzal a kikötéssel, hogy ha ezen idő alatt nem születik döntés, az érdekelt felek ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik. A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek a határ szlovákiai oldalán, az akkor még színmagyar Komáromban. A prágai, csak szlovák politikusokból álló delegációt Jozef Tiso, a szlovák autonóm kormány csak két nappal korábban kinevezett elnöke, a magyart Kánya Kálmán külügyminiszter vezette. A magyar fél az etnikai elvet figyelembe véve tette meg javaslatát, amelyben az 1910-es népszámlálásra támaszkodva 12 940 négyzetkilométernyi terület és 1 030 794 lakos szerepelt, hozzátéve: a Felvidék további területein népszavazással dönthetnének a hovatartozásról. Második bécsi döntés | zanza.tv. A csehszlovák fél vitatta az 1910-es adatokat, és teljesen elutasító álláspontra helyezkedett. Az álláspontok nem közeledtek, végül a mindaddig halogató csehszlovák delegáció október 12-én terjesztette be ellenjavaslatát. Ebben csak területi autonómiát helyeztek kilátásba, amit később a Csallóköz átengedésére módosítottak, és felvetették a lakosságcsere gondolatát.
Eközben, augusztus 28-án rendkívüli ülést tartott a magyar kormány, ahol Teleki kijelentette: Kolozsvárhoz és a Székelyföldhöz mindenféleképpen ragaszkodik. 29-én délelőtt az erdélyi születésű külügyminiszter, gróf Csáky István és a Budapesten született, de ugyancsak erdélyi származású Teleki megérkezett Bécsbe. A Belvedere-palotában folytatott tárgyalásokon Ribbentrop és Ciano – előbbi rendkívül durván, utóbbi finomabban – a magyar-román háború elkerülésére szólította föl a magyar politikusokat. A hajnalig tartó tárgyalások során a két külügyminiszter Csákynál és Mihail Manoilescu román külügyminiszternél elérte, hogy a német-olasz döntőbíráskodás eredményét előre elfogadják. A második bécsi döntés és a Felvidék | Felvidék.ma. [[ Oldaltörés (Folytatás)]] Az új határ kihirdetésére 30-án délután háromkor került sor. A második bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz a Partium és Erdély északi része, Dél-Máramaros – Máramaros északi része másfél évvel korábban, Cseh-Szlovákia megszűntével került ismét magyar fennhatóság alá – és egy nagyon keskeny sávot leszámítva a Székelyföld.
Északi szomszédunk nevét innentől kötőjelesen, Cseh-szlovák Köztársaságként írták, ami a néhai Osztrák–Magyar Monarchia mintájára két központú állammá szerveződött át. Pozsony és Prága között ugyanis csak a külügy, a hadügy, illetve a pénzügy maradt közös. Magyarország a lengyelekkel ellentétben békés úton kívánta visszaszerezni a közel két évtizeddel korábban elszakított felvidéki területeit. A két fél 1938. október 9-én ült tárgyalóasztal mellé Komáromban. A magyar delegációt Kánya Kálmán külügyminiszter vezette – de szakértőként jelen volt Teleki Pál is –, míg a szlovákot Jozef Tiso. Kánya először a teljes magyarlakta határ menti sáv átadását követelte, továbbá népszavazást a szlovákok és rutének lakta vidékeken. A szlovák küldöttek azonban elsőre csak a magyar területek autonómiáját, másodjára pedig a Csallóköz átengedését ajánlották fel. Október 13-ra az egyeztetések holtpontra jutottak, és mindkét állam a hadserege mozgósításába kezdett. Háborúra viszont nem került sor, mivel a magyarok és a szlovákok is főképpen a nagyhatalmak, elsődlegesen Olaszország és Németország nyomásgyakorlásában bíztak.
Miután Hitler az 1938 márciusában végrehajtott Anschlusst követően – a szudétanémet kisebbségekre hivatkozva – Csehszlovákia ellen fordult, a magyar fél esélyei értelemszerűen a Felvidéket és Kárpátalját elcsatoló köztársaság ellenében nőttek meg, a nácik azonban ugyancsak nagy árat szabtak a revízió támogatásáért. A német diktátor, akinek végcélja a közép-európai szláv állam megsemmisítése volt, 1938 augusztusában ajánlatot tett a Berlinben tárgyaló Horthynak és Kánya Kálmánnak, mely szerint hazánk egy háború kiprovokálásáért cserében totális revíziót hajthatott volna végre északon. Miután a kormányzó elutasította Hitler ajánlatát, a náci vezető tárgyalásra kényszerült a Szudéták ügyében, az 1938 szeptemberében tartott müncheni konferencián pedig el is érte, hogy a csehszlovák állam német többségű peremterületei a birodalom fennhatósága alá kerüljenek. A négyhatalmi – brit, francia, német és olasz részvétellel zajló – megbeszélések végén aláírt egyezménybe aztán – Ciano olasz külügyminiszter javaslatára – az a kitétel is bekerült, hogy Csehszlovákia a területi viták békés rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat a magyar és a lengyel féllel is.
Az autóipar feladata, hogy megoldja az energia tárolásának problémáját. Akkor lehet tömegesen elterjeszteni az elektromos járműveket, ha meg lehet tenni egy töltéssel 500 km-t - vélik a szakértők. Ehhez még 4-5 évre szükség van.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Budapest levegőjének fő szennyezője jelenleg a gépkocsi-közlekedés, amely a káros anyagok 70 százalékát juttatja a levegőbe. Ebben jelentős része van a járművek 0, 5 százalékát kitevő taxiknak is, amelyek ugyanakkor 10-15-ször annyit futnak, mint egy átlagos városi autó. Indulnak a zöld taxik Budapesten. Budapesten jelenleg mintegy 5. 500 taxi jár. A Levegő Munkacsoport képviselője a sajtótájékoztatón jelezte: Budapest levegője javítása érdekében kezdeményezik a kormánynál, hogy 2012-től csak olyan taxitársaság működhessen Budapesten, amely Euro 5 besorolású járműveket használ. A Green City Taxi ötmillió forint jegyzett tőkével jött létre, a projekttársaság mögött Tarnóy Péter magyar származású brit üzletember vezette befektetői csoport áll.
26. 08:40 Plázs Környezetbarát taxik Budapest utcáin Simon Géza, a Green City Future Zrt. 2010. 24. 08:11 Hírszerző/FH Autó Elektromos járműparkra váltana az új taxiscég Új taxitársaság jelenik meg hamarosan a magyar piacon. Az eddig a repülőtéri transzferjéről ismert Zóna Taxi járműparkjának csaknem felével, 400 kocsival indít új társaságot a Green City Future Zrt.
A Népszabadság értesülései szerint új tulajdonoshoz került az egyik legnagyobb fővárosi taxitársaság, a Budapest Taxi. A vevő pedig egyáltalán nem ismeretlen a budapesti taxis piacon: az egyik forrásuk szerint az új befektetői csoport egyik tagja a reptéri Zóna Taxiról ismertté vált Veres István. A lap azt írja, a Budapest Taxi Kft. -ben több változás is történt az elmúlt időszakban. A tulajdonosi lánc legvégén feltűnt egy Kraft Invest Kft. nevű cég, amit Kis Tamás magánszemély birtokol. Taxi - Társaságok budapesten. A lépcsőfokokat jelentő vállalkozások többségében viszont immár cégvezetőként lelhető fel, illetve a Budapest Taxi Kft. egyik ügyvezetői székét is elfoglalta Török Eszter, aki a szakmai körökben elterjedt információk és Facebook-bejegyzései szerint Veres István barátnője. A Népszabadság úgy tudja, a Budapest Taxi korábbi tulajdonosa, Horváth Csaba bár teljes mértékben kiszállt a fuvarszervező vállalkozásból, a menedzsmentben elfoglalt pozícióit megtartja, azaz a BT másik ügyvezetőjeként tevékenykedik tovább.