Az adventi koszorú András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe. Az adventi koszorú ősét 1840. körül Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Magyar karácsonyi szokások - Ismered mindet?. Ezzel jelezte az árvaház gyermekei számára az ünnepig hátralévő időt. A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni.
Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. Luca napkor vetik a Luca búzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható. Hallelujah (Magyar karácsonyi acapella cover) Pentatonix version : hungary. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.
A tejbe belekeverjük a maradék tojássárgáját, ezzel beecseteljük a tésztahurkákat. Tepsibe téve 20 percig sütjuk őket az előmelegített sütőben. (Szép aranysárga szinük lesz. ) Amikor kivesszük a sütőből, nagyon gyorsan (míg puha a tészta) 12 mm vastag ferde szeleteket vágunk, és a szeleteket ismét tepsibe fektetjük (legyenek sűrűn, de ne érjenek össze), és további 5 percre a már kicsit hűvösebb sütőbe tesszük. A kétszersültszeleteket rácson hagyjuk kihűlni, jól zárható dobozban tároljuk. 2. Házi szaloncukor 50 dkg kristálycukor 1, 75 dl víz 35 g méz Az ízesítéshez: étcsokoládé, kávé, gyümölcssűrítmény A szaloncukor az úgynevezett fondantból készül: a francia szó annyit tesz, mint könnyen olvadó. A cukorhoz épp csak annyi vizet szabad hozzátenni, amennyiben könnyen oldódik. A cukoroldat mézet (vagy glükózszörpöt) is igényel, ez biztosítja, hogy a cukortömeg idő előtt ne kristályosodjon ki, és később megőrizze az állagát. A cukrot 116 °C-ra főzzük: az oldat akkor jó, amikor a forró cukor, amit egy kiskanállal egy hideg vizes láboskába cseppentünk, puha, gyúrható golyóvá áll össze.
Az ostyáért viszonzásul a tanítónak lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát stb. küldtek, az ostyát vivő gyermekek pedig pénzt, almát, aszalt gyümölcsöt kaptak. Az ostya a karácsonyi vacsora fontos része volt, amelyet több helyen mézzel, fokhagymával együtt ettek. Noha ostyát már nem igazán eszünk ünnepekkor, biztosan jól esik a barátainknak, ha viszünk például saját sütésű gyümölcskenyérből, bejgliből, stb., a vendégségbe. Pásztorok karácsonyi vesszőhordása Karácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel jártak, amelyekből a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat azért, hogy az állatai a következő évben egészségesek legyenek. A vesszőért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek. Alkalomadtán ezzel verték meg a rossz gyereket is – erről persze semmiképp se vegyünk példát! Regölés István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt.
2015. március 13. Tragédia történt egy bálnanéző túrán Mexikóban: a vízből kiugró hatalmas szürke bálna a csónakra esett, és életét vesztette egy turista. Nagy üzlet a világon mindenfelé a különleges élőlényekkel való találkozásról szóló túrák szervezése. Ilyen persze a szárazföldön is van, léteznek lesek, ahol például medvéket vagy paradicsommadarakat lehet megfigyelni, az afrikai szafariknak is rengeteg a vendége. A helyi adottságok függvénye, hogy van-e olyan igazán népszerű állat, amit sok fizetni is hajlandó ember nézne meg természetes közegében. Mert ez a kulcs, hogy nem állatkertben akarjuk látni a vadállatokat, hanem az élőhelyükön. Esőerdőben vagy szavannákon, esetleg a tengerben. Mert ott is bőven akad turistákkal tömött hajó, akik lelkesen, boldogan nézik a delfineket, cápákat, bálnákat. Repül a bálna | designdrOops!. Utóbbiak mostanában különösen "divatosak", ha lehet ezt a szót használni. Persze az ilyen trendekkel nagy gond nincs, hiszen elvileg ez egy mindenkire veszélytelen üzletág, ami ráadásul környezetbarát is lehet.
Esetleg a rostok miatt, amely hőszigetel a fészekbe építve. De úgy néz ki, hogy az emberrel együtt élve megtanulták az emberi mérgező hulladékot bevetni a parazitáik ellen. De nézzük csak milyen szálon kapcsolódhatunk mi is. Na nem arra gondolok mennyit tanultunk a természettől és az állatoktól az építészetben, iparban, technikában, kommunikációban. Nem arra, milyen nagy hatással van a gekkók lábán lévő redőzés a sima felületek tapasztására., a cápa és delfin bőrének kialakítása a gyorsabb haladásra a vízben, vagy a madarak tollazata a hőszigetelésre. Repül a bálna!. Inkább erre: " Bizonyára mindenki tudja (ha nem, akkor ez most megrázó lehet), hogy a mindennapi élelmiszereink tartalmaznak rovarokat. Ebben semmi meglepő nincs, hisz például a gabonából aligha fogja kiszedni bárki is az aratás során odakerült bogarakat. Ennek ellenére vicces belegondolni, hogy évente legalább 140 ezret elfogyasztunk. " Mit gondol, mennyi rovart eszik meg egy évben? index Az embernek van pusztító hatása. Erre is lehetne sok példát hozni a pusztuló jegesmedvékről, az Óceánokban úszó szeméttengerekről, ökológiai katasztrófák kirobbantásáról.
Eddig csak a kegyelem tarthatott életben bennünket.
A háborúkban nem csak a politikailag szimpatikus vagy unszimpatikus emberi veszteség a jellemző, de az élőhelyek, állatok pusztulása is. Az ember az életmódjával pozitívan, de inkább negatívan avatkozik bele a Föld folyamataiba. Íme egy ebből is: " A kutatók a tengervízben talált bálnaürülékekben lévő hormonokat elemezték és megállapították, hogy hét év alatt a vemhes orkák kétharmada elvetélt. A szakemberek a táplálkozási stresszel hozták kapcsolatba a jelenséget, mivel a térségben igen kevés a királylazac, a gyilkos bálnák kedvenc tápláléka. " Egyre több orka vetél el a táplálékhiány miatt Ezt a lazacot meg lehalásszák és környezeti terheléssel megtizedelik. Egy személyes példa arra is, hogy mennyire összefüggünk a környezetünkkel. Parabola antennánk van. Némi alap csatorna is áll rendelkezésünkre a tévézéshez. Ez elkezdett a napokban akadozni. Repül a balma.fr. Panaszkodtak a gyerekek. Engem nem zavar. Estére már egyáltalán nem állt egyetlen csatorna sem rendelkezésre. Semmi nem segített. Újraindítás, kódolás, semmi.