Az olvasottság nem publikus. Székely Kriszta rendező az operettszínházi Kékszakáll kapcsán mondta el a gondolatait a 168Órának. Többek között arról, miért nem akarták aktualizálni. Székely Kriszta, a budapesti Katona rendezője már korábban is rendezett előadást a Budapesti Operettszínházban, Kreatív kapcsolatok címmel egy kortárs operát állított színpadra a dalszínház Kálmán Imre Teátrumában. Legutóbb már a nagyszínpadon is bemutatkozott, ahol Offenbach Kékszakáll című operettjét szervírozta, és az Operettszínház István, a király át is ő rendezi, amelyet augusztus végén Baján mutatnak be, majd ősztől bekerül a Budapesti Operettszínház repertoárjába is. Dolhai Attila Koppány bőrébe bújik - Székely Kriszta rendezi az István, a királyt. Székely Kriszta (fotó: Fekete István / 168Óra) A Kékszakáll a nőgyűjtögető és nőeldobáló macsó világ tükre és gúnyrajza. A történetben persze senki sem az, aminek látszik, az Operettszínház előadásában meg pláne nem, hiszen itt a királyból szenátor, a lovagból vezérigazgató lett, a királykisasszony meg úgy hamis, ahogy van. A nézők tehát egy modernizált változattal találkoznak.
Nyúlánk termet, éjszínű haj, bal csuklójától egészen a könyökéig ér a tetovált mondat. "Mindig az voltam, ami vagyok, és annyit változtam ahhoz képest, ami voltam. " Székely Kriszta nyári papucsban és sortban érkezik a Katona kávézójába, befőttesüvegből szürcsöljük a gyümölcsös limonádét. Ahogy beszélgetünk, kiderül: a bőrébe vésett jelek életének fontos drámái. A Beckett-idézet a Szirtes Ágival rendezett előadásra utal, Picasso madara a Petra von Kant alatt került a karjára, Ibsen Nóráját pedig egy tintába mártott absztrakt karácsonyfa fogja majd jelképezni. De úszik még a bőrén egy medúza, kirajzolódik rajta Ithaka, és jobb kézfején helyet kapott három kis vonal. Fotó: Fekete István "Ők az én kis családom. Édesanyám, a húgom meg én. A szüleim még kisgyerekkoromban elváltak, apám üzletember lévén mindig sokat dolgozott, keveset volt velünk, egy időre Bécsbe, majd tíz évre Spanyolországba költözött. „Ha nem lennének illúzióim, már régen nem ebben az országban dolgoznék” - Színház.hu. Onkológus édesanyám már háromévesen elvitt Berczik Sára nénihez tornázni, és hat-hét évesen már feltűnően ügyesen mozogtam.
A padlóra tapasztott csillogó fólia domborítja a tavat, természetes módon előállítva a víz tükröződését. A falra is felfutó hosszú, fehér stéget az egyik szélén áttetsző nejlonfóliák takarják: ez lesz Trepljov performanszának színpada, s emögött lép majd le végleg a színről a fiatalember. A díszlet arra is példát ad, hogy a színészekből nem hiányzik az áldozatkészség: míg a közönség gyülekezik, a Mását megformáló Molnár Nikolett végig egy fólia alatt gubbaszt. Amikor az első jelenetben lekerül róla a lepel, onnantól kezdve rögtön világos minden, ami sötét rajta. A színésznő szép, bánatos szomorúsággal üldözi Trepljovot, s öngyilkos dühvel veti magát boldogtalan házasságba Medvegyenko tanítóval. Székely_Kriszta - Színház.hu. A második részre a fehér lécekből álló építmény jól áttekinthető házbelsővé változik, konyhával, étkezővel, nappalival, zsúrkocsival, és egy olyan cserepes növénnyel, amely – ez nagyon kedves ötlet! – a csehovi harmadik és negyedik felvonás között eltelt két évben szépen fejlődött; legalább tizenöt centivel magasabbra cserélik a díszletezők.
Gyerekként klasszikus balett szakon kezdte tanulmányait, majd Ázsiában töltött négy évet. Diplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán szerezte. Gyakorlati ideje alatt a Katona József Színházban rendezte Samuel Beckett Szép napok című darabját, majd diplomamunkaként Fassbinder Petra von Kant című művét. A 2015–2016-os évadtól a Katona friss diplomás rendezője. Munkái közt szerepel Ibsen Nórája, Brecht Kaukázusi krétaköre, valamint több klasszikus és kortárs opera is. Ő nyitotta meg az idei Pride fesztivált. A következő tanévtől "kis osztályfőnökként" Máté Gábor mellett színészmesterséget fog tanítani a színművészeti egyetemen. "Nem voltam hajlandó bejárni a balettórákra, helyette irodalmat, vallástörténeti könyveket olvastam, hosszú időre eltűntem, szerelembe estem, fegyelmiket is kaptam. Végül magántanuló lettem, és mivel el-eltűntem otthonról, megpróbáltak megtalálni az országban, hogy legalább arra rávegyenek, hogy leérettségizzem. Öntörvényű módon az élet értelmét és az igazságot kutattam, szélsőségekben hittem.
Kicsit féltem, mit szól majd az ötlethez, de Kriszta azonnal igent mondott, sőt mint kiderült, mindig is álmodott róla. " Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt – fotó: Gordon Eszter Azt is hozzátette, női rendező még sosem vitte színre Szörényi Levente és Bródy János művét, és ez izgalmas energiát hozhat. Az alkotói csapatról elárulta, a koreográfusok Bodor Johanna és Lénárt Gábor lesznek, az előadást Makláry László és Szabó Mónika vezényli, a díszletet Cseh Renátó, a jelmezeket Pattantyús Dóra tervezi. "Mindig is a színészközpontú színházban hittem, és most a társulaton belül fantasztikusan ki tudjuk osztani a produkció szerepeit. " – mondta és felhívta rá a figyelmet, hogy ezúttal a bajai előadás szereplőit mutatják be, arról, hogy ősszel Budapesten kik játszanak majd az előadásban, később leplezik majd le. Fotó: Gordon Eszter István Kocsis Dénes lesz, Koppányt pedig Dolhai Attila játssza. Gubik Petra Réka bőrébe bújik, Saroltot Polyák Lilla alakítja. A három magyar úr szerepében Mészáros Árpád Zsoltot, Szabó P. Szilvesztert és Földes Tamást láthatják.
A Budapesti Operettszínházban a Kreatív kapcsolatok című kamaraoperával mutatkozott be, majd 2018 tavaszán Jacques Offenbach Kékszakáll című művét rendezte meg a nagyszínpadon, jelenleg pedig az István, a király című rockopera színrevitelén dolgozik. A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Mégpedig azt, hogy a zene az úr. A zene annyira csodálatos, hatásos és nagyszabású, hogy nagyon okosan kell kimérni, ha az ember ellenpontozni akar. Nem lehet vele hülyéskedni. Ez nagyon tanulságos volt. Egy rendezőnek jót tesz, ha valami pontosságra kényszeríti, a prózában könnyebb egy kicsit elfolyni". Fotó: Nánási Pál A rendezőnek érdekes, karmikus kapcsolata van Offenbachhal, amellett, hogy nagyon különleges szerzőnek tartja. "Van egy személyes, különös utam vele kapcsolatban, mert az első színházi munkám nyolcévesen egy Offenbach volt itt, az Erkel Színházban: az Orfeusz az alvilágban című darabban voltam bárány. És amikor elkezdtem az épületben dolgozni, minden sarokról valami alap gyerekkori emlék köszönt vissza". Korábban már rendezett Offenbachot, a Kékszakáll t az Operettszínházban, most pedig az Operában Offenbachnak ez a "különleges, unikális operája" került az útjába: "Maga a történet eléggé közel áll hozzám, hiszen egy művészemberről, egy alkotóról szól, meg a fantáziáról, az élet felé létező impotenciáról, valami kettős tudatállapotról. "
Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájuk. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz Már holnap. Ne fuss hát el szép virágom, Locsolásért csók jár, három! Húsvét másodnapján Az a kívánságom, E háznak népire Ezer öröm, s annyi áldás szálljon. Eljöttem hozzátok piros tojás szedni, Adjatok leányok, ha akartok adni. Öntök asszonyt, embert kedves leányával Várok piros tojást, de azt is párjával. Hol kitérek, hol betérek, Mindenütt egy tojást kérek. Ha nem adnak, visszatérek, Nagymamától kettőt kérek. Húsvét másodnapját Örömmel köszöntjük. Ha tojást nem adnak, Mindnyájat leöntjük. Rózsafának tövéből rózsavizet hoztam, Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam, Drága kislány, gyöngyvirágom, ma van húsvét napja, Meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa. De még jobban az anyját, Adja ki a leányát, Hadd locsoljam a haját, Mint a pünkösdi rózsát. Aranyos húsvéti versek ovisoknak. Ajtó mögött állok, Piros tojást várok. Ha nem adnak párjával, Elszökök a lányával. Kelj fel kislány, kelj fel, Cifra nyoszolyádról, Adj egy piros tojást aranyos kacsódból!
Olyan legyen a haja, mint a pünkösdi rózsa, Szívemből kívánom! Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág. Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ. Megöntözlek szépen, az ég harmatával, teljék a tarisznya szép piros tojással. Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem, Térdig jártam már a lábam, hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi. Költők húsvéti versei. Megérkeztem, itt vagyok, Rózsavízzel locsolok. Aki ügyes kisgyerek, Katonásan tiszteleg, És mielőtt hazatér, Locsolásért tojást kér. Fakadó rügy, szellő hozta, Madár szállt az ablakunkra, Nagy vidáman azt dalolta, Itt nyílik a legszebb rózsa. Jó szagú a rózsavizem, Eljöttem, hogy megöntözzem. Nesze, nesze, rózsaszál, Soha el ne hervadjál. Kufár Róza: Locsolóvers Hajnali harmatban, Selyemfüves réten, Ezer virág friss illatát Kalapomba mértem. Rozmaringos hintón Repültem idáig, Kék nefelejcs, tulipános, Takaros házig. Van ennek a háznak Olyan virágszála, Kinek harmat rózsavíztől Kivirul orcája. Palotay Gyöngyvér: Húsvét Itt a Húsvét eljött végre A szép lányok örömére.