Sorozatunk harmadik részében visszaugrunk egy kicsit az időben, és egy görög filozófustól, azaz Arisztotelésztől idézünk. Arisztotelész (I. e. 384 – i. 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is. 10 idézet Arisztotelésztől - H Plusz+. (Forrás: wikipé) Aki kételkedik, olyan, mint a lekötözött ember: egy tapodtat sem tud tovább haladni. Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra. A hitvány és sunyi ember ugyanis minden dologban bizalmatlan, mert a maga mértékével mér másokat. A szellemesség művelt pimaszság. Az ember természeténél fogva társas élőlény. A gyáva ember akkor is fél, ha nem kell, a vakmerő meg akkor is merész, ha nem kell. Minden fizetett munka kiszívja és elkoptatja az elmét. Sok emberrel egyszerre nemigen lehetünk baráti viszonyban, aminthogy szerelmet sem érezhetünk sok ember iránt egyszerre.
Hiénák lepik el földünket, dögkeselyűk szaggatnak cafatra mindent, mi kincs, hordják világba, az égtáj minden irányába. A magyar magára marad. De megalkuvó népünk szemét lesüti, korgó hassal csendben figyeli, hogy ítélkeznek bohóc iskolában, a kalapba tett kis országra.
A tanítás gyökere keserű, de gyümölcse édes. Mégis csak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy hitványak. kép: wikipé
Az orosz nyelvben nem gyökerezett meg azonnal - csak a 18. századtól kezdve megtalálható a forrásokban. Talán ennek oka a bizánci császárné tevékenysége, akinek az uralma az országot a pusztulás szélére hozta.
Az alku megköttetett, a poharak a táskánkba kerültek. A Kasap Hurşit utcában néhány lépcsőfokot fellépve jobbra találjuk az Evvel Zaman régiségüzletet. Komoly kollekciót találunk bent. Míg a Dolapdere piac csak vasárnap, ez az üzlet a hét többi napján is a kíváncsiskodók rendelkezésére áll. Ez a piac olyan, mintha sohasem lenne vége. Ha valaki alaposan be akar járni egy igazi bolhapiacot, legalább 3-4 órát kell itt eltöltenie. Mivel vasárnap van, a templomot is érdemes meglátogatni. Isztambul középkori never. A Bejáratot a Hacı İlbey utca felől találjuk. 1877-ben kezdték építeni, 16 éven át készült, építési stílusa figyelemre méltó. Nagyon magas falai vannak, és két tornya. A bent található mozaik és faliképek is mindenképpen megérnek egy látogatást. A piac pontos címe: Yenişehir Mahallesi, Hacı İlbey Sk. No:13, 34435 Beyoğlu/İstanbul Elnevezése törökül a keresés megkönnyítéséhez: Dolapdere Bit Pazarı Ha a kedves olvasó is – hozzám hasonlóan – jobban el tudja képzelni ezt a különleges világot úgy, hogy látja is, akkor ajánlom ezt a videót: Törökül nem tudóknak rövid összefoglaló a fent leírt információkon kívül elhangzottakról: az árus elmondja, hogy néha 10 lírát visz haza, de 20 lírát költött az árura.
A bazilika helyén eredetileg egy másik templom állt, amit még Nagy Konstantin római császár fia emeltetett egy régi pogány templom romjainak helyére. A templom megsemmisült egy tűzvész során, majd Theodosius császár építettet újjá. Azonban ez a templom sem volt örök életű, mivel i. sz. 532-ben a Nika-felkelés során lerombolták. Ezután I. Justinianus császár rendeletére kezdték meg a bazilika építését az alapoktól kezdve. Építői Anthemiosz és Iszidorosz voltak, akik minden idők legnagyobb és legszebb bazilikáját, akarták létrehozni. Isztambul középkori neuve et occasion. Ès meg kell vallani, hogy sikerült is nekik. Az építkezés 532-ben kezdődött a régi templom romjainak elhordásával és 537-ben fejeződött be. Az épület 20 éven keresztül hirdette a császár nagyságát, azonban 557-ben egy földrengés következtében a kupola beomlott, majd a felújítás alkalmával a templom egy része is megadta magát az elemeknek. A fiatalabb Iszidorosz vezetésével azonban kijavították a hibákat és megerősítették a templom szerkezetét. Az épületet 563-ban adták át újra.