A "fordított Canossa-járás" főszereplője, VI. Piusz pápa – az egyházfő nem tudta rávenni a császárt döntéseinek visszavonására II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített. Hiába a nevezetes tollvonás, türelmi rendeletéhez halálos ágyán is ragaszkodott II. József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalom része lett, de a magyar törvények szerint élnek. Bécsben: Magyar Kamara volt Pozsonyban:Helytartótanács önálló döntések hoztak feladatai: adó szedés rendeletek végrehajtása törvények betartása törvények betartatása Állandó császári -királyi hadsereg Helytartótanács: Pragmatica Santio: nőági örökösödés jog Birodalom egykézben amit 3. Károly ért el.
Magyaroktól kért segítséget Mária Terézia -->,, Életünket és vérünket" 60 000 katonát felajánlanak cserébe: megmarad a nemesi adómentesék magyar ügyeket magyar hivatalnokok intézték háború eredményei: Szilézia kivételével minden területeket vissza foglaltak az osztrákok Lengyelországtól, és megszerzik Galiciát. rendeletei: 1754 kettős vámrendelet 1767 Úrbéri rendelet 1777 Ratio Educationis egészségügyi rendelet kettős vámrendelet: -magyar mezőgazdasági cikkekre a birodalom BELÜL alacsony vám, míg KÍVÜLRE magas vám fizetendő -osztrák, cseh ipari cikkekre, birodalom belül alacsony, más országokból érkező MAGAS vám fizetendő.
A reneszánsz öltözködésben megjelenik az egyén szabadsága, a művészetek szeretete. Az észak-itáliai városok válnak a korabeli divat középpontjává, a széles és színes anyagválasztéknak köszönhetően. Az alapanyagok között újdonság a csipke. A ruhák díszítése selyemfonallal, arany és ezüst szálakkal, drágakövekkel, gyönggyel történik. A női öltözetre jellemző a magasított derékvonalú felsőruha, szögletes vagy íves kivágással, a fűzős felsőrészhez uszályos szoknyát varrtak, harangosan szabták a szoknyákat, hajtásokkal bővítették. A reneszánsz kor férfi öltözékben az itáliai volt a legnemesebb. A magas nyakú zekét övvel a derékra szorították, hajtásokkal bővítették lefelé. Gyakran díszítették az alját szőrmével vagy szövött szegéllyel. A feszes harisnyanadrágot a derékon található övhöz erősítették. Mind a férfi, mind a női viseletre jellemző volt a cserélhető ruhaujjak használata. DIVAT TÖRTÉNET II - Sumida Magazin. A női öltözetben szalagokkal rögzítették a ruhához, ami lehetővé tette az alatta hordott ing kivillanását. Az olasz reneszánsz [ szerkesztés] A mesés fényű firenzei udvar mellett a milánói udvartartás kábulatba ejtette az egész divatvilágot.
Az olasz divat már a reneszánsz kezdődő jeleit mutatja. A női felsőruhák egyszerű szabásúak, melyek általában ujjatlanok. Az öltözet ünnepélyességét a bő redők adják és még itt is megfigyelhető az uszály. A dekoltázs nem túl mély de szabadon hagyják a nyak alját. A férfidivat ennél sokkal nagyobb merészséget és kicsapongást mutat. Tapadós harisnyát és rövid kabátkát hordtak, amely kiemeli a derekat. A legdivatosabb mégis a kétszínű harisnya volt. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A gazdagság az anyaghasználatban is megmutatkozott, bársonyt és brokátot használtak szőrmével és selyemmel bélelve. A XVI. Században ez európai divatra jellemzően megnő a dekoltázs, amelyet gallérszerű szegély hangsúlyoz. Az öltözet körvonala puhábbá válik, a derék vonala leljebb csúszik. A felsőtestet fűzővel formálják ideálisra. Divatba jött a hasított ujj és nadrág. A hasításokat könnyű anyagokkal általában más színű selyemmel pótolták ki. A férfidivatban ismét jelentős változások következtek be, így a harisnyát felváltotta a térdharisnya és a térdnadrág.
IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. A keresztyénséggel, a királyság megalapításával, az Árpádoknak a szomszéd uralkodóházakba való beházasodásával, a nyugoteurópai lovagoknak, olasz és német mesterembereknek hazánkba való beköltözésével a magyarság a korábbiaktól nagyon eltérő áramlatok befolyása alá került, melyek viseletét is átalakították, sőt időnkint az udvarnál s az udvar szokásait utánzó főnemességnél ki is szorították. Az a helyzet, melyet a magyarság Szent István korától kezdve elfoglalt a nyugoti világban, ellenségévé tette egykori környezetének, a melyből kiszakadt s minél mélyebben átérezte a nyugoti czivilizáczióhoz való simulásnak a szükségét, annál többet vett át külsőségeiből is és igyekezett viseletében is feltüntetni azt a nagy ürt, mely közte és keleti barbár rokonai között támadt. A keleteurópai viselet, mit magával hozott, a byzanczi és német császári udvar módjára berendezkedett királyi ház, a sok időn keresztül jobbára külföldiekből, olaszokból, németekből és francziákból álló papság s az idegenből jött és a legelőkelőbb méltóságokra emelt lovagok, a Venceliek, Huntok és Pázmánok, Guthok és keledek, Tiboldok, Hermannok, Volferek és Héderek, Hahotok és Buzaltok, Rátoltok, Becsék és Gregorok sat.
IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.