Hozzávalók elkészítés: – nehézség: Nincs beállítva sütési hőfok: 165 ℃ sütési idő: 20 perc A locsoláshoz 2 evőkanál kristálycukor 2 dl habtejszín 1 tasak vaníliás cukor A töltelékhez 1 tasak vaníliás cukor 14 dkg kristálycukor 10 dkg Rama margarin A tésztához csipetnyi só 4 dkg Rama margarin 3 tojássárgája 2 dkg élesztő 2 csapott evőkanál kristálycukor 2 dl tej 40 dkg liszt Elkészítés A tészta elkészítéséhez az élesztőt a langyos tejben, egy kiskanál cukorral felfuttatjuk. A megkelt élesztőt a többi cukorral, a sóval, a liszttel, a tojások sárgájával, valamint az olvasztott margarinnal egynemű cipóvá dagasztjuk. Letakarva, langyos helyen kb. 50 percig kelesztjük. A töltelékhez a margarint a kétféle cukorral habosra keverjük. A megkelt tésztát lisztezett deszkára, vagy nyújtólapra borítjuk, és kisujjnyi vastagra kinyújtjuk. Egyenletesen megkenjük a töltelékkel. Felcsavarjuk, és kb. Ferdinánd tekercs ízőrzők madocsa. 3 cm vastagon felszeleteljük. A tepsit alaposan kikenjük margarinnal, majd behintjük kristálycukorral. A tésztatekercseket nem túl szorosan belehelyezzük.
20 perc sülés után meglocsoljuk a cukros tejszínnel, tovább sütjük, majd újabb 20 perc után ismét nagyon pirulna a teteje, de az alja még sületlen, takarjuk le sütőpapírral vagy fóliával.
Hozzávalók 2 dkg élesztő 2 dl tej 2 evőkanál cukor csipet só 40 dkg liszt 3 tojás sárgája 8 dkg margarin Töltelék 10 dkg margarin 14 dkg cukor 1 cs vaníliás cukor 15 dkg mazsola Locsoláshoz 1-2 kanál kristálycukor 2 dl főzőtejszín A langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A liszthez adjuk a sót, cukrot, a puha margarint, a tojássárgákat, összekeverjük, majd hozzáöntjük a tejes élesztőt és a maradék tejet is és laza tésztát dagasztunk belőle. Tetejét megszórjuk lisztel, letakarjuk és meleg helyen kelesztjük 50-60 percig. A töltelékhez a margarint először magában, majd a kétféle cukorral habosra keverjük, a mazsolát beleszórjuk. Tejbedara: Ferdinánd tekercs. A megkelt tésztát átgyúrjuk, majd ujjnyi vastag téglalappá nyúgkenjük a krémmel, feltekerjük mint a bejglit és 3 cm vastagra szeleteljük. Egy 26 cm átmérőjű tortaformát(vagy lábast)jól kikenünk margarinnal, majd vastagon megszórjuk cukorral. A tésztatekercseket körbe megkenjük olvasztott margarinnal, majd a formába rakosgatjuk őket, nem túl szorosan. 20 percig kelesztjük, addig beizzítjuk a sütőt 180 fokra.
Itt megoldhattok mindenféle teszteket, heti frissítéssel. A harmadik tesztet már megfejtették, itt a negyedik! : Megadunk 8 szót! : 1. Szemirámisz függőkertje 2. Az Alexandriai világítótorony 3. Az olimpiai Zeusz szobor 4. Kheopsz fáraó piramisa 5. Artemisz temploma Ephesszoszban 6. A pisai ferdetorony 7. Az egyiptomi piramisok – Egyiptom. Mauszólosz síremléke Halikarnasszoszban 8. A rhodoszi kolosszus Melyik a kakukktojás és miért? A megoldást küldjétek el E-mailbe a következő címre, és mi értékelni fogjuk max. 1 héten belül. Jutalamtok a helyes válaszért: A hónap látogatója címet kapjátok meg érte, mely az oldalon egész hónapban fel lesz tüntetve! Zsombor, Péter UI. : Ha jól körülnéztek az oldalon, akkor minden kérdésre megtaláljátok a választ.
Az időszámításunk előtt 25. században épült gízai piramisok – más néven nagy piramisok – olyan régiek, hogy még a legismertebb fáraó, Tutanhamon is csupán ősi építményekként hivatkozhatott rá életében. A gízai piramisok ugyanis Tutanhamon uralkodása alatt már hozzávetőleg 1200 éve rendületlenül álltak. Kleopátra, az ókori Egyiptom kétségkívül legismertebb uralkodónője közelebb élt a mobiltelefon feltalálásához, mint a gízai piramisok építéséhez. A nagy piramisok valójában annyira idősek, hogy építésükkor még mamutok éltek a Földön. A három nagy piramis i. e. 2500-2600 között épülhetett. Fotó: Pixabay Ha összeadjuk az időszámításunk előtti 2500 évet az azóta eltelt mintegy 2000 évvel, akkor az jön ki, hogy a nagy piramisok 4500 évvel ezelőtt épültek. Manapság a legfejlettebb technológia használatával sem készülnek olyan épületek, amelyek ennek akár a negyedrészét képesek lennének elérni. Kiknek épültek a gízai piramisok? A gízai vagy nagy piramisok alatt három ókori építményt értünk, melyek Kheopsz, Khephrén, illetve Mükerinosz fáraóknak épültek.
A valaha talált legrégibb és legnagyobb, fából készült hajót az épülő Egyiptomi Nagymúzeumba költöztették. A cédrusfából épült, 4600 éves, 42 méteres és 20 tonnás napbárkát nagy gondossággal 48 óra alatt szállították el egy hatalmas fémketrecben külön e célra importált, távirányítású speciális járművel régi helyéről, a Gízai-fennsíkon külön neki emelt múzeumból. A gízai nagy piramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett napbárka évtizedek óta a piramis melletti Napbárka Múzeumban volt látható. A nem sokkal odébb 17 éve épülő gigantikus, új régészeti múzeumot, amelynek egyik ékessége lesz a hajó, várhatóan még az idén átadják. Egyiptom idegenforgalmi és régészeti minisztériumának közleménye szerint az átszállítás célja az volt, hogy megvédjék és a jövő nemzedékek számára is megőrizzék az emberiség történetének legnagyobb és legrégibb műtárgyát. A napbárka úton a múzeumba Fotó: AFP A hajót az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója, a Kr. e. XXVII–XXVI. században uralkodó Kheopsz (Hufu) számára építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel.