Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobbon leolvadt szívünkről a jég és készek vagyunk megbocsátani. 1919. november 16. | Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. Megbocsátunk akkor, hogy ha a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek és hatványozott erővel segítenek egy nemzeti erényekben tündöklő Budapest felépítésében. ) Kendők, zászlók, kezek, csokrok, virágok, kalapok lengenek feléje és feléje árad a tér minden sarkából és minden zugából és minden ablakból az éljen-riadal.
Én vagyok a mámoros, kusza est. Emeletes autóbusz, 1915 (I. diafilm részlete) Földalatti vasút motorkocsija, 1896 (I. diafilm részlete) Bús Babilon, azért mégis szeretlek, Mert véreim sorvadnak sírva benned, Gőgös szegények, árva magyarok. Mint kis cseléd a rikító körúton, Éhes diák a cifra úri zsúron, Magam is benned oly kopott vagyok! Millenniumi földalatti vasút (Budapest) (Fotó: Konkoly-Thege György) (tanulmány) Sziget (fotó: Legeza Dénes István) Az Országház kívülről (Fotó: Konkoly-Thege György) Az Országház belülről (Fotó: Konkoly-Thege György) Itt fényes az éj, mint a nappal s akár az éj, bűnös a nap, a vérbe lázadozva nyargal a szenvedély s zajong, kacag. Budapest portál | A 2020. november 16-27. között meghirdetett lakáspályázat eredménye. A csendes utcán nagy titokban vörössugárú lámpa lobban. Egy udvaron sípláda szól s a fél ház véle búg, dalol, elvész a szó a kába zajban. Máshol nyekerg a hegedű, hajlongva kér a félkezű, és a szemétládára pattan két sápatag, korán okos négyéves lányka s – bosztonoz. Villamos motorkocsi, 1914 (I. diafilm részlete) Duna-parti villamossínek (Fotó: Konkoly-Thege György) Az ég legyen tivéletek, szagos, virágos fergeteg, Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Óh, Budapest, pincék és paloták mulandóságunk szállodái, – úgy füstöl ki belőletek az idő, mint férget a ciángáz!
– Pest és Buda (Fotó: Vimola Ágnes) 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap BUDAPEST ÜNNEPNAPJA. 1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Budapest november 16 mai. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. Vezetése alatt a tanács olyan programot hozott létre, amely felölelte a Duna budapesti szakaszának szabályozását, rakpartok, közraktárak, hidak, bulvárok, egy központi pályaudvar és egy vasúti híd építését, valamint a főbb útvonalak szabályozását. A városrendezésre 1870-ben írtak ki pályázatot, amit Lechner Lajos építész nyert től kezdve állandó építkezési területté vált a város.
Száz évvel ezelőtt, 1919. november 16-án vonult be Budapestre a Nemzeti Hadsereg, élén az azt megszervező Horthy Miklós ellentengernaggyal. A bevonulás pontosan a Károlyi Mihály-féle népköztársaság kikiáltásának évfordulójára esett, két nappal azután történt, hogy a megszálló román hadsereg elhagyta a magyar fővárost. Az alábbiakban a Pesti Hírlap november 18-i lapszámában megjelent A Nemzeti Hadsereg ünnepe című tudósításából idézünk. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre | Vadhajtások. "Diadalmenet volt Horthy Miklós fővezérnek s a nemzeti hadseregnek bevonulása Budapestre. (... ) Nekünk ez nem katonai parádé volt, hanem nemzeti ünnep, politikai esemény. (…) Budapest polgárságának lelkesedését növelte még az a lélektani motívum is, hogy ebben a nemzeti hadseregben a rendnek, belső békének, az élet- és vagyonbiztonságnak, a nyugalomnak, a termelő munka megkezdésének biztosítékát látja. ) Tüzes fehér lován Horthy Miklós alakja tűnt fel. Tengernagyi formaruhában, összes érdemrendjeivel, kemény üléssel lovagol táncoló paripáján és megáll, amikor az emelvény elé ér.
Horthy az Alkotmány utca végén leszáll lováról és gyalog lép az Országház-térre. Ahogyan megindul a Parlament felé, a harsonák szakadatlanul fújják a tábornoki jelzést. ) A zenekar ekkor már a Szózatot játssza. A közönség a szűnni nem akaró éljenzés kíséretében hatalmas erővel énekli a Hazádnak rendületlenül-t. Horthy elérkezik a Parlament elé és felhág az első lépcsőre. " Szerkesztette: Szekeres Attila
Nézlek és látom már néha-néha, mily vigan töm majd belétek én utánam is új húsokat az élet, amikor már megrágtatok és roncs testemet emberevő szátok új, ízesebb falatokért hidegen kiköpi. (diafilm – Neumann-ház) A Budai vár (Fotó: Konkoly-Thege György) (novella) (vers) (kép) Budai látkép - Budapest, Gellérthegy (Fotó: Legeza Dénes István) Borsos Miklós: 0 km kő - Budapest, Clark Ádám tér (fotó: Legeza Dénes István) (fotótár) Budapesti látkép (Fotó: Konkoly-Thege György) (fotó) (festmény) Budapesti látkép - Budapest, Gellérthegy (Fotó: Legeza Dénes Gábor arkangyal - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) II. András király - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Zala György: Tudás és Dicsőség - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Szent István - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) IV. Béla - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Munka és Jólét - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Szent Korona - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Millenniumi emlékmű (Budapest) (fotó: Konkoly-Thege Háború - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István) Béke - Budapest, Milleniumi emlékmű (fotó: Legeza Dénes István)
"Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. " (Horthy Miklós, 1919. november 16. ) 1919. november 16-án vonult be Budapestre az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós, a kommünt felváltó magyar konzervatív rendszer erős embere. Az admirális érkezése egy új, negyedszázados korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma – kormányzói minőségben – éppen maga Horthy lett.
Bródy János - K. Kata Balladája (Lurdy ház 2015. 05. 16. ) - YouTube
– Jó pásztor, mútasd mėg, hol vagyon az a tó, Arannyim mind tijéd, a lovam s a hintó. El is mönének ők a tónak széjire: Kádár Kata lelköm, szój ėgyet, itt vagy-ė? A tóba megszólalt Kádár Kata neki, Hėzzája béugrék hamar Gyula Márton. Édös annya vizi búvárokot kűdött, Megkapták mėghalva, ėsszeölêközve; Ėgyiköt temették ótár elejibe, Másikot temették ótár háta mögi. A kettőből kinőtt két kápôna-virág, Az ótár tetejin ėsszekapcsolóttak, Az annyok oda mönt, le is szakasztotta, A kápôna-virág hėzza így szólala: Átkozott légy, átkozott légy, Édösanyám Gyulainé! K kata balladája online. Éltömbe rossz vótál, Most is mėggyilkôtál.
Gyulainé édesanyám, engedje meg azt az egyet, hogy kérjem meg Kádár Katát, jobbágyunknak szép leányát. Mintsem, fiam, megengedném, inkább Katát elvesztetném, feneketlen tóba vetném, feneketlen tóba vetném. Szolgám, szolgám, édes szolgám, vezesd elé pej paripám! Elindulok hosszú útra, hosszú útra, bujdosásra. Addig mene mendegéle, míg egy malomhoz nem ére. Hallod-e te mó'nár gazda, mi hír vagyon a faluba'? Én egyebet nem halottam Kádár Katát elvesztették, feneketlen tóba vették. Gyula Márton ezt meghallja, oda menyen tó partjára. K kata balladája hari. Élsz-e rózsám vagy meghaltál, vagy felőlem gondolkodtál? Se nem élek, se nem halok, csak felőled gondolkodok. Gyula Márton ezt meghallá, beléugrik a nagy tóba. Az egyiket temettették kerek oltár eleibe. A másikat temettették kerek oltár háta megé. Az egyikből nevelkedett fehér csukros liliomszál. A másikból nevelkedett veres csukros liliomszál. Addig-addig nevelkedtek, míg össze nem ölelkeztek. Gyulainé ezt meglátá mind a kettőt leszakítá. Mind a kettőt leszakítá, talpa alatt elsúrolá.