Hirdetés Minden kisgyermek tudja, hogy a babákat a gólya hozza a Földre, de nem csak az embereknek, hanem az állatoknak is. De hogy ez pontosan hogyan is történik, azt az alábbi animációs kisfilmből megtudhatjuk. Megnézhetjük milyen nehézségek árán sikerül a szorgos gólyáknak e nemes feladat elvégzése. Rövid hossza ellenére nagyon szórakoztató és aranyos animációs mese, ajánljuk minden korosztálynak! Oszd meg másoknak is, ha tetszett. Hozzászólások:
A gólya legendája Észak-Európa pogánykori mítoszai között is felfedezhető Forrás: The Metal Archives Akkoriban gyakori volt, hogy a párok az éves nyári napforduló idején (június 21. -e pogány ünnep volt, a házasságot és a termékenységet ünnepelték ekkor) kötöttek házasságot. Sok baba fogant meg ilyenkor, és ezért, bő kilenc hónappal később, márciusban sok csecsemő született. Fekete gólya. A gólyák gondosan nevelik fiókáikat Forrás: Origo Ez az időszak pedig pont a gólyák vándorlási ciklusához köthető: a madarak pontosan kilenc hónappal később, a következő tavasszal térnek vissza. Így kapcsolódott össze a hiedelemvilág a természettel. A gólyamese meghódította az Újvilágot is "A gólyák tavaszi visszatérésükkel az új élet hírnökeivé váltak, és megteremtették azt a fantáziadús elképzelést, hogy emberi csecsemőket is szállítanak" – tette hozzá Warren Chadd. – "Ahogy a történet az idő múlásával változott, bővült, és az összetettsége is nőtt. " A norvég mitológiában például a gólyák a családi értékeket és a tisztaságot jelképezték, amely nagyrészt azon a pontatlan meggyőződésen alapult, hogy ezek a madarak monogám típusúak.
Főoldal | Vélemény A minap ismét megnéztem Gazdag Gyula Sípoló macskakő című, 1972-ben készült játékfilmjét. Az M5 vetítette. Nocsak. Annak idején radikálisnak tartották ezt a mozit, amely az öntudatára ébredt ifjú nemzedékről szólt, és amely 1968 párizsi májusát idézte. Az M5 műsorszerkesztői elfelejtethették, hogy nálunk nem szeretik, ha egy nemzedék nem viselkedik alattvalóként és mint tudjuk, a hivatalosság sem szíveli a hatvannyolcas szabadságeszményeket. Pedig mintha újra sípolna a macskakő. A Sípoló macskakő sztorija szerint egy kéthetes nyári mezőgazdasági diáktábor lakói fellázadnak, mert kiderül, még sincs munka, miközben marxista szólamokkal untatják őket és a hazugságok, az őket érintő információk visszatartása, manipulálása miatt néhányan cselekvésre szánják el magukat. A mi mozink - Sípoló macskakő (1971). Belecsöppen a történetbe egy francia fiú is, aki elmeséli a nála lévő sípoló macskakő történetét: ezzel az olcsó, műanyag kereskedelmi tömegcikkel az 1968 májusában, a diáklázadások idején felszedett utcakövekre emlékeztek.
[7] A macskakő mint szimbólum [ szerkesztés] A polgári forradalmak jellegzetes képe, hogy a városokban a felszedett macskakövekből barikádokat építenek. Ennek az emlékét idézi fel A sípoló macskakő című film is. Irodalmi alkotásokban néha hangulatfestő elemként is alkalmazzák. " Járom az utam a macskaköves úton, A léptem kopog esős éjszakán, Az ütött-kopott utcák nevét tudom, Mert én itt születtem, ez a hazám. " – G. Dénes György–Horváth Jenő: Járom az utam [8] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kőbányászat.. Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány (Hozzáférés: 2017. nov. 27. ) arch ↑ A határkerítés túloldalán: A somoskői Macskalyuk bánya. In A Bazalt-vidék bányái: Ahol a Macskakő készült. Hozzáférés: 2017. 27. ↑ Karancsi Zoltán – Horváth Gergely: Az eresztvényi tanösvény. In II. Magyar Földrajzi Konferencia. CD-R. [Szeged]: [SZTE]. 2004. Sípoló macskakő. ISBN 963-482-687-3 Hozzáférés: 2017. 27. ↑ A terület hasznosítható nyersanyagai. Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata. In Cs. Sebestyén Kálmán – Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. kötet.
Történet [ szerkesztés] Sok száz fővárosi kamasz érkezik egy vidéki nyári munkatáborba, Gecsőpusztára, a diákok rövid időn belül berendezkednek, megszervezik a tábor belső rendszerét és megtörténik a vezetők, felelősök megválasztása is. Hamarosan kiderül azonban, hogy egyvalami igencsak hiányzik: az elvégzendő munka, különféle közbejött okok miatt. A táborban jelenlévő felügyelő tanárok ezt elvből nem akarják a táborozók tudomására hozni, de hogy megmaradjon a tábor rendje, valamiféle mechanikus, érdemi tartalom nélküli rendszer értelmetlen célkitűzéseit erőltetik rájuk. Miután a diákok is rájönnek, miről van szó, megindul a belső rend felbomlása, majd dacos szembenállás alakul ki tanárok és diákok között. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Közreműködők [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Vincze Sándor: Bozsogi János Tőkés Zoltán: Gergely Gábor Hasznos: Györe Balázs Pataki Gábor: Mész András Schuller: Xantus János Alkotók [ szerkesztés] Rendező: Gazdag Gyula Forgatókönyvíró: Gazdag Gyula, Györffy Miklós Zeneszerző: Illés Lajos Operatőr: Andor Tamás Vágó: Szántó (Komlóssy) Annamária, Gazdag Gyula Egyebek [ szerkesztés] A film egyik emblematikus dala, a Három darab citromt veszek felhangzik a Moszkva tér című filmben is, mint a ballagó negyedikes gimnazisták szerenádozási dala.
A táborvezető egy-két percig nézte a minilincselést, majd vélhetőleg megijedt, hogy ebből azért baj lehet. - Elég! - kiáltotta. - Nem érdemli meg, hogy hozzáérjetek. Azonnal értesítem a szüleit, hogy vigyék el innen. Addig az irodába lesz bezárva, senki nem szólhat hozzá. maga is árulásnak érezte, hogy a társuk panaszkodott a táborra. Nem talált kivetnivalót abban sem, hogy a táborvezető elolvassa a haza írt leveleket. Ezt nyilván a táborvezető is természetesnek tartotta, fel sem vetődött, hogy bármiféle magyarázattal szolgáljon. Hanem a verést, egy kiszolgáltatott ember ütlegelését, főképpen a hatalom védelmében, bármit követett is el, K. felháborítónak tartotta. A véleményét nyomban el is mondta a körülötte álló társainak, akik részben egyetértettek vele, részben a vállukat vonogatták. Ebben a tekintetben K. -nak hatvan év alatt nemhogy a véleménye, de még az indulata sem változott. A következő, K. életében az utolsó úttörőtábor még jobb volt. Ez már iskolai alapon szerveződött, együtt volt az osztály, sátorban laktak, a Balaton partján.