A két legnagyobb alágazat közül az akkumulátor, száraz elem gyártása ötödével bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 2, 7 százalékkal csökkent. A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3, 1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12, 1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A gyógyszergyártás 14, 4 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbival összehasonlítva, ebben szerepet játszott a viszonylag magas bázis hatása is.
A blokkok párhuzamos kapcsolása: 1. blokk: 1982. december 28. 2. blokk: 1984. szeptember 6. 3. blokk: 1986. szeptember 28. 4. blokk: 1987. augusztus 16. Érdekesség: Kormányközi egyezménytervezet készült 1979 decemberében a paksi atomerőmű 2x1000 megawattos bővítéséről. Az előkészítő munkák egy részének elvégzése után azonban a programot 1989-ben leállították. Akit mélyebben érdekel az atomerőmű története, az alábbi forrásokban bővebb információkat talál: Hazafi József - Gottwald Károly: Erőmű a Duna partján (PAV, 1983) Hazafi József: Csikócsapat (Budapest, 1984) Kováts Balázs: Atomlecke (PAV, 1988) 10 éves a paksi atomerőmű (Bécs, 1992) Dr. Magyarország villamos energia termelése és felhasználása 2019-ben. Bencze Géza (szerk. ): Húsz év (Paks, 1995) Szabó Benjámin: Atomkorkép (Új Palatinus Könyvesház Kft., 2004) Beregnyei Miklós (szerk. ): Évkönyvek, 1992-től napjainkig További információ a témában: Miért jó? – 10 érv a nukleáris energia mellett Az atomerőművi személyzetképzés fejlődése a kezdetektől Energiatermelés – A Paksi Atomerőmű működése Hasítsunk atomot!
A hazai villamosenergia-piac működési modellje és az országos energiafelhasználási mutatók mellett a kiadvány kitér többek között az erőművek főbb termelési adataira is. A villamosenergia-fogyasztás gazdasági ágankénti bontása, illetve a hálózat térképes ábrázolása mellett az európai villamosenergia-rendszerek jellemzői, valamint az EU-tagországok erőműveinek beépített teljesítőképessége is nyomon követhető. A kiadványban a háztartási méretű kiserőművek részletes adatai is megtalálhatóak, ami a naperőművek számának további növekedését mutatja. Újdonság, hogy a háztartási méretű kiserőművek teljesítőképessége immáron több diagramon is tanulmányozható. A Magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2016. évi adatai című kiadvány – ahogy a korábbi években is – a Hivatal weboldalán, a Sajtó / Kiadványok rovatban és a MAVIR ZRt. honlapján egyaránt elérhető. Magyarország villamosenergia-termelése és villamosenergia importja (M kWh) | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Hunyor Erna Szofia Forrás: Pr7/MEKH
Berobbant a hazai villamosenergia-fogyasztás Forrás: Hárfás Zsolt A többlet keresletet az importált források emelkedése elégítette ki, a nettó import a hazai fogyasztás csaknem harmadát fedezte. Az import Szlovákia, Ausztria és Ukrajna felől érkezett, valamint a kedvező szélerőművi termelésnek köszönhetően Románia irányából is nettó importőr volt Magyarország. Az alacsony vízerőművi termelés miatt a Balkán felé jelentős mértékben exportált az ország. Januárban mintegy 5 százalékkal nőtt a villamosenergia-fogyasztás az előző évhez képest. A villamosenergia árát továbbra is a gáztüzelésű erőművek termelési költségei határozták meg. A szélsőséges decemberi áringadozásokhoz képest a gázpiac némileg konszolidálódott, így a spot villamosenergia árak is csökkentek. A havi átlagár 248 €/MWh-ról 205 €/MWh-ra mérséklődött, és megszűntek a 300 €/MWh feletti ártüskék. A rövidtávú kilátások kedvezőbbé válásával ellentétben a hosszabb távú árvárakozások tovább emelkedtek. Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.