A hegyes bajúszú, bicegő dzsentlmén frizurája mögé rejtett szarvacskáival vajmi kopott, hitelevesztett kalandor lett az irodalomban. Földi Mihály ördögének ehhez a szánalmas figurához semmi köze sincs. Az ő ördöge egy pokoli parazita-rendszer, amely évezredek óta hajszolja a maga külön öncélú játékait, éli a maga külön életét, anélkül, hogy az emberiséggel több közössége volna, mint amennyit a művész érez a tehetetlen agyaggal szemben. Egy Pitt, egy Talleyrand, egy Metternich, egy Szaszonov csak egy-egy ütőkártya e rendszer kezében és ott nyüzsögnek körülöttük az országokat egymásnak gerjesztő, bomlasztó, rohasztó mikróbák, a kémek, szerencsevadászok, kokottok, kalandorok, - ez az egész nyughatatlan, kóborló, nemzetközi sisera-had. És ezek mind az élet színeiből ki nem fakulva, kitapogatható valóságukkal működnek a regényben és az Ördög közös eszmei egységébe csak egy misztikumra hajló, rajongó lelkű fiatal leány foszforeszkáló hite fonja őket. Isten országa felé – Wikiforrás. 4. A pusztítás démona ez az ördög. «L'ange de l'assassinat» ahogy Lamartine nevezte volt el Corday Saroltát.
Ott a szerző hazudik és megköveteli, hogy higgyünk neki. Itt a hős hazudik és nem követeli meg. Azonkívül a Háry János humora nem szavak és szellemességek tojástánca, hanem észrevétlenül szétáradó burleszkhumor: a mindinkább tért hódító burleszkelem első jelentkezése a komoly színpadon. Paulini szerint a burleszk, a groteszk humor a jövő humora: expresszionista humor. Büszke rá, hogy Wotan lábnyomán a kétfejű sas csipkedi a húst, mint a két fejével - és senki sem hördül fel. A mű magyaros íze itt annyira kiforrott, komoly művészet már, hogy efelől bátran európai körútra indulhatna. Semmi népieskedés, semmi münchhauseni kiagyaltság. Okina ékszerei: Népi Motívumok. Csak a jelenleg foglalkozás nélküli magyar büszkeségnek naiv kicsapongása hat fájdalmasan: Háry, aki leveri Napóleont, akiért Mária Lujza leugrana a "Nix"-be, aki jólétet követel a népének és ahol megjelenik, otthon van - ez talán túl messze van a mai valóságtól és deprimál. Sokáig azonban nem tarthat a depresszió, mert Háry akkorákat hazudik, hogy öröm hallani, itt van végre a valószínűtlenség, amit nem kell elhinnünk.
Kép: Székelyudvarhelyi hímzés A legtöbb szemlélő számára a népi motívumok indák, levelek, virágok kacskaringózása. Jó esetben elidőzünk egy-egy gazdagon hímzett, faragott kézi alkotás előtt, megcsodáljuk és odébbállunk. Rosszabb esetben szemet sem vetünk csodálatosan mintázott, ősiségünket szimbolizáló és mindemellett komoly üzeneteket magukban hordozó tárgyainkra. Bizony sokan nem is sejtjük, miféle ősi titkok, üzenetek rejtőznek a motívumokban. Sokszor még a népi kézműves munka alkotói sincsenek tisztában a motívumok üzeneteivel. Feladatukat viszont ősi törvényeink szerint, rendíthetetlenül teljesítik: szakrális üzeneteket jelképek, motívumok formájában terjesztenek, ősi hagyományainkat, vallásunkat és szokásainkat örökítik meg generációkon keresztül. A növényi ornamentika legfontosabb motívumai és alapkompozíciói az ókori civilizációkban jöttek létre, a növénytermesztés eredményességét célzó mágikus kultikus szereppel. Kifli és levendula: Népi motívumok. A kezdetben természethűségre törekvő növényábrázolásokat esztétikai igénnyel a legalapvetőbb jegyekre redukálva, kristályosították ki a növényi ornamentika motívumainak évezredeken át továbbélő alaptípusait.
Indák és különböző levelek: a leveles, néha tüskés indák fokozzák a kompozíció hatását a burjánzásukkal. S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkezhettek, de később elnövényesedtek. Az indák felfelé törő irányúak, melyek az élet folytonosságát, a lélek felemelkedését, a léleknek holta után az istenhez vezető útját jelképezi. Életfák (lélekfák, világfák, istenfák): nagy múltú jelképeink, az ősi hitvilágunkból erednek ezek a motívumaink. A világfa, istenfa e régi hit világábrázolását rejti: a világfa köti össze a túlvilágot, e földi világot, és az alvilágot, e fa ágai a Nap (a férfi), a Hold (a nő szimbóluma) között ott van. A régi hiedelem szerint mindenkinek van saját lélekfája, ezeket a tulipános ládák belsejébe faragták. Az életfák életfolyamatokat ábrázolnak egy mintába sűrítve. Az első rajznak az olvasata lehet a következő: egy "tökös" minta látható legalul, ami a férfi jelölője, ebből kiágazik öt jelképcsoport, melyek szintén könnyen azonosíthatóak, ha ismerjük valamelyest a kopjafákat, a lándzsavégződés (vagy másnéven kopja) a férfi jelölője ezeken a síremlékeken.
Gránátalma: A név itt félrevezető, hiszen ennek a jelképnek semmi köze sincs a gránátalmához, csupán csak hasonlít rá. A motívum kerek, belseje rácsos, tagolt vagy félkörökre osztott, a termékenységet szimbolizálja. Megtalálhatók benene az éretlen magok, és az összes motívum tetején lévő lángnyelvek, amelyek, mint a tűz egyik megjelenési formái, ősi termékenységi jelképek. Szilvamag és fordított szív: A férfi nem jelölője a fordított szív, a "tökös" minta, ennek női megfelelője a szilvamagmotívum. Ezek beszédes motívumok, mivel a nemi szervek és ezek a minták között nagy a hasonlóság. Virágtő: Ez a motívumoknak az a része, amit cserépnek mondanánk. Ennek a motívumnak termékenység jelentése van, a cserép maga a termékenység magában is, de eredetét megvizsgálva megfigyelhetjük, hogy hasonlít a női nemi szervre, ami a legtökéletesebb termékenységi szimbólum. Indák és különböző levelek: a leveles, néha tüskés indák fokozzák a kompozíció hatását a burjánzásukkal. S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkezhettek, de később elnövényesedtek.