A szentimentális hónap gyönyörűséges kora őszi napjai leereszkednek a hegyekről, mint a boldog bánat és drága emlékezet pókfonálai, amelyek mintegy az elmúlt, régi őszöket kötik a maihoz. És én mégis arra gondolok, hogy Galíciában szép idő van. Mint egy öreg szőlőtőkét elfelejtenek a hegyoldalban, amely a vénségtől világít, dérre, zúzmarára vár, a hosszú hervadásra ─ míg családom valamennyi férfisarja ott jár a lengyel mezőkön, az egyik "vörös ördög", a másik árkot ás, a harmadik a távírógép kopogására figyel, napégette, szélmarta arccal, megnőtt hajjal és szakállal, puskaportól, vértől kifényesedett szemekkel vágtatnak, masíroznak a végtelen galíciai mezőkön, ahová egyenesen Ukrajnából és az Uralból érkezik az első hó és jeges, dermesztő lehelete a téli szélnek.
Csak a kezét látja. Fehér vizű gyémántgyűrűk ragyognak rajta. Most mintha nagyobb volna ez a kéz, mint máskor. Reich bácsi mit szól vajon az esethez? A váltó nemsokára esedékes... A fehér kezű nő egyszer egy főhadnaggyal sétált este, az előadás után. Be kár volt, hogy a bajtársi illedelmet félre nem tette, és meg nem kérdezte a főhadnagyot, mit beszélgetett a nővel? Talán éppen Pityerről, az ottani fehér éjszakákról beszélt a nő, hol tavaly táncolt, és ahová hadnagyunk ígérte, hogy eljut. Címerhatározó/Forgách címer – Wikikönyvek. A hadnagyunk a homloka közepébe kapott orosz golyót, estére meghalt a mezőn. Az égboltozat, amerre lehajlik, körös-körül piros az alkonyatban: vajon hol ment le a nap Galíciában?
A sisakdíszen szinte kizárólagosan csak a koronás szűz fordul elő. Forgách Ferenc nyitrai püspökként 1603-as pecsétjén ezen új jelképeket használja: koronából kinövő ruhás szűz, kezeit csípőre téve, fején leveles korona, mely kis keresztben végződik. A pajzs jobb felső sarkában csillag, bal felső sarkában félhold van. A pajzs fölött mitra és pásztorbot látható. Forgács Ferenc bíboros másik pecsétjén (1609-1615) a családi címer a pajzs bal mezőjében látható, míg a jobb vágott mezőben hivatali jelképek láthatók: fent koronás kétfejű sas, lent sárkány. (Szabó L. ezt a pecsétet 1610-re datálja. ) A pajzs fölött kettős kereszt és bíborosi kalap látható. A pajzstartó két angyal. Női hosszú ruha ka hao. III. Forgách Gergely (1540 k. -1612), 1570 körüli pecsétjén korona nélküli nő látható, a feje mellett két félholddal és F. G. monogrammal. (Lásd Szabó L. 1910. 777. ) Forgách Zsigmond (1557/1558-1621) országbíró, nádor (1618-1621) pecsétjén (1603, 1619) koronából hosszú hajú, ruhás, koronás szűz nől ki, csípőre tett kézzel, a fejei mellett két félholddal.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Forgách (olv. Forgács) család címerével foglalkozik. gimesi Forgách [ szerkesztés] A Forgács család címere egy 1412. évi pecsétről Forgách Ágoston (1813-1888) püspök címere Forgách Gergely sírköve, Felsőelefánt, 1515 Forgács (Forgach) Gergely barsi ispán (†1515. október 1. ) sírköve Gimesi Forgách Ferenc, László, Sebestyén 1525. május 27. Buda II. Szeptemberi alkonyat – Wikiforrás. Lajos címermegújítás és pallosjog általa: atyafiai Zsigmond és Miklós DL 60. 103 Forgách Ferenc címeres levele Palocsay és Forgács házassági címer a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763 A czímer: Egyenesen álló, felső sarkán lecsapzott kék pajzsban, csőrsisakból előtűnő, aranykoronás, hosszú szőkehajú, szemközt helyezett női törzs, melynek vörös ruhája, a sisak két oldalán kecses hajlású, leveles csipkézetű, arannyal bélelt takarót képez. A főczímeralakot a koronás fejjel egy magasságban két oldalt, befelé irányult lebegő ezüst holdsarló kíséri.
A XV. században az 1413. évi pajzsczímert viselte a család, míg Lajos király czímeradománya a czímer eredeti jellegét aztán teljesen megváltoztatta és az eredetileg segédsisakdíszül szolgáló női törzs főczímeralakká vált, míg a régi nemzetségi czímer főalakja annak egyszerű kísérőjévé változott át. A II. Női hosszú ruta del vino. Lajos-féle czímeradomány, mint azt az első pillantásra látni lehet, hiányos czímeradomány. Sisak, sisakdísz és takarók hiányoznak és e hiányt később, I. Ferdinánd idejében a család önként felvett alkatrészekkel pótolta. A Forgách Simon 1559 évi pecsétje már ezt a kiegészített alakot mutatja, koronás sisakból kinövő, koronás, meztelen, hosszúhajú női alak, kétoldalt két szembenálló oroszlántól kísérve, melyek első karmaikkal a sisak koronáját, illetve a nő fején lévő koronát érintik. Sisakdíszül a növekvő koronás női alak szolgál, a holdsarlók teljesen elmaradtak. A későbbi századokban egészen a legújabb időkig a Forgách-czímer főalakja a koronás női alak volt, mely szerkezet és kivitel tekintetében sokféle változatot mutat.