A katonákat a jugoszláv partizánok ellen vetették be. A nácikkal szimpatizáló horvát alakulatok és a kommunista partizánok között súlyos összecsapások zajlottak a második világháborúban. A háború végén a partizánok véres leszámolásokat hajtottak végre a németek és a németekkel szimpatizáló horvátok ellen. A horvátországi Csáktornyánál (Cakovec) pénteken építési munkálatok közben 1500 ember maradványait tartalmazó tömegsírt fedeztek fel. Kitépték a magyarok emlékkeresztjét Szerbiában. A sírban valószínűleg horvát katonák fekszenek, akik a 2. világháborúban a náci Németország oldalán harcoltak, és 1945 júniusában jugoszláv partizánok ölték meg őket. A horvát belügyminiszter közlése szerint az országban 840 második világháborús tömegsír van, a szomszédos Szlovéniában 600, Bosznia-Hercegovinában pedig 90.
Alig beszélnek, a jelenlétüknek, mozdulataiknak, hallgatásuknak azonban súlya van. Az illúzió ott törik meg, amikor mégis megszólalnak, ilyenkor lepleződik csak le, hogy még a Semetkát alakító, valóban karizmatikus Szabó Ferenc sem tud természetesen beszélni a kamera előtt. (Arról, hogy miért amatőrökkel dolgozott színházi színészek helyett, a rendező a Portnak adott interjújában mesélt. Nyugat-Horvátországnál exhumálták a világháborúban elhunytak holttestét - Blikk. ) A hasonló pillanatok könnyen kizökkenthetik azokat a nézőket, akik a hipnotikus erejű képek és a sűrű atmoszféra helyett fogékonyabbak a hagyományosabb elbeszélésbe illesztett karakterdrámára. A Természetes fény nem is való mindenkinek, kellő elmélyültség és nyitottság szükségeltetik hozzá, és az, hogy képesek legyünk a borzalmakban is meglátni az (esztétikai) szépséget. Nem annyira letaglózó, mint a sokat emlegetett, témájában is rokon Jöjj és lásd!, a hasonló "követési megoldásokat" használó Saul fia feszültségszintjét pedig nem éri el, igaz, nem is akarja. Nagy a saját útját járja, és bár a klasszikus elsőfilmes csapdákat ő sem tudja mindig elkerülni, már most borítékolható, hogy nem a Természetes fényért kapott Ezüst Medve lesz a pályája legnagyobb elismerése.
Nem spontán népi akció, nem a 42-es hidegnapok miatti bosszú, hanem jó előre kitervelt és módszeres kíméletlenséggel végrehajtott népirtás, az őslakos vajdasági magyarság lefejezése. A megmaradt halállistákon a kivégzettek nemzetiségét is feltüntették. Egész települések magyar lakosságát vitték a kivégzőhelyre. Bűntelen emberek kerültek fel ezekre a szörnyű listákra. Semmi mást nem tudtak fölhozni ellenük, minthogy magyarok voltak. " A falvakból összeszedett férfiakat és asszonyokat nem végezték ki azonnal. Haláluk előtt kíméletlenül összeverték, majd középkori kegyetlenséggel megkínozták őket. Vicsek Rozália túlélő a következőképp emlékezett: "Az anyám kinn feküdt az utcán, össze volt verve, meg volt halva. Addig verték, míg meg nem halt. II. világháború - Tények, Képek, Adatok - A szovjet partizánok. A kezeit az ajtónyílás közé rakták, a körmei le voltak szakítva, folyt a vér mindenfelé. Mikor hazamentem, azt hittem nem bírom túlélni. " (sírás). Légvári Sándor túlélő elmondta, hogy "1944 őszén agyonverték apámat. Úgy verték agyon, hogy bevitték a földvári községháza tűzoltólaktanyára és mikor édesanyámat is bevitték, akkor már ő is össze-vissza volt verve.
A 40 méter mély gödörben az első maradványokat a nyílástól 30 méterre találták meg. A kutatások szerint az áldozatokat megkötözték, majd többségüket tarkón lőtték. Ugyanakkor nem egyszerre végezték ki mindnyájukat: egyeseket az 1943-as krasicai csata után, másokat 1945 májusában, a háború befejeztével mészároltak le. A Jazovka Jamai-i tömegsírból exhumált földi maradványokat, amelyeket július 13-17. között hoztak felszínre szakemberek, a zágrábi kriminalisztikai intézetbe szállították, ahol antropológiai vizsgálatnak vetik alá. Partizánok a 2 világháborúban 3. Ezt követően méltó nyugalomra helyezik őket. Az emléktemető helyszínéről a minisztérium még egyeztet a helyi önkormányzattal és plébániával, valamint azokkal a civil szervezetekkel, amelyek az áldozatok emlékét őrzik. A tárca közleményében azt írta: a Jazovka Jama-i tömegsírban talált emberi maradványok exhumálását a zágrábi megyei bíróság rendelte el annak a törvénynek az alapján, amely a második világháborúban és az az utáni időszakban elesett katonák felkutatásáról, a katonatemetők létesítéséről, elrendezéséről és fenntartásáról szól.
Négyezerötszáz második világháborús német katona földi maradványait rejtő tömegsírt fedeztek fel a horvátországi Harmicában. A sírban olyan német katonák fekszenek, akiket jugoszláv partizánok végeztek ki a második világháború végén. Négyezerötszáz második világháborús német katona földi maradványait rejtő tömegsírt fedeztek fel a horvátországi Harmicában, közölte a Spiegel Online. A tömegsírt földjükön dolgozó gazdák fedezték fel a horvát-szlovén határ közelében, közölte Zvonimir Cicak a horvát Helsinki Bizottság helyettes vezetője. Partizánok a 2 világháborúban hd. A sírt feltáró csoport több csontot átadott a horvát államügyészségnek. A sírban becslések szerint legalább 4500 német katona földi maradványai találhatók, köztük legalább 500 német tiszté is. A német katonák a Wehrmacht úgynevezett "kék hadosztályának" tagjai voltak és 1945 májusában feltehetően jugoszláv partizánok ölték meg őket. A "kék hadosztályt" 1944-ben hozták létre a Harmadik Birodalom területén élő németekből és a horvátországi német kisebbség tagjaiból.
A Begma-alakulatból vált ki a lengyel Satanowski-csoport (a felsorolás nem teljes). – Az ún. "partizánvadászatok", a → vállalkozás ok során a megszállók falvakat égettek fel, túszokat szedtek, megtorlással éltek. Mindkét oldalról a hadviselés legkeményebb formáit alkalmazták. Partizánok a 2 világháborúban online. – A honvédek és → munkaszolgálat osok közül több mint 360 fő szökött át a belorusz partizánokhoz. Több esetben megegyezés jött létre a m. kat-k és a partizánok, de elsősorban az Ukrajna függetlenségéért harcoló → ukrán nemzeti partizánok között a kölcsönös fe. nyugvásra. ⬩ GA, 937.
Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről. Hideg napok kezdődtek 75 éve Délvidéken Hetvenöt éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy "tisztogató akciója", amely "hideg napok" néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal. Az öngyilkos Telekivel már nem törődtek a győztesek Hetvenöt éve, 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották Horvátország elszakadását a Wehrmacht csapásai alatt széteső Jugoszláv Királyságtól. Ez volt a jeladás Budapest számára a Legfelső Honvédelmi Tanács április elsejei ülésén már elhatározott katonai műveletek megkezdésére, a Délvidék megszállására. Azt, hogy hadviselő féllé váljunk a németek oldalán, gróf Teleki Pál miniszterelnök április 3-i öngyilkossága sem tudta megakadályozni.