Ennek következményei: (a) a vezető tisztségviselők közvetlen felelőssége megállapítható harmadik személyekkel szemben az olyan károkkal kapcsolatosan, amelyet a vezető tisztségviselők okoztak az ilyen harmadik személyeknek (azaz hitelezők, részvényesek stb. A vezető tisztségviselőre vonatkozó alapvető szabályozás - Jogadó Blog. ) ezen jogviszonyukkal összefüggésben; és (b) lehetőség van arra, hogy ezen harmadik személyek az igényüket közvetlenül a vezető tisztségviselőkkel szemben érvényesítsék. A vezető tisztségviselők felelőssége a társasággal szemben [ szerkesztés] Az új szabályozás szerint a vezető tisztségviselőknek a társasággal szembeni felelősségére a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Ennek következményeI (a) a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség új szabályrendszere szigorú felelősségi mércét alapoz meg, azaz a mentesülés lehetősége korlátozott. A vezető tisztségviselő akkor mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a szerződésszegést (i) ellenőrzési körén kívül eső, (ii) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, (iii) és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén kerülhet megállapításra: a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a végelszámolással történő megszűnés esetét kivéve, és a hitelezőknek ki nem elégített követeléseik maradtak fenn, feltéve, hogy a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének beálltát követően, amellyel okozati összefüggésbe hozható a hitelezői követelés kielégítetlenül maradása. A korlátolt felelősségű társaság esetében a Ptk. Vezeto tisztsegviselo felelossege. előírja, hogy az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha azt észleli, hogy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette annak érdekében, hogy a tagok dönthessenek a társaság vagyoni helyzetének rendezéséről. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet definícióját a jogalkotó – nem túl szerencsés módon – továbbra sem a Ptk.
library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Szerzők: Bögös Tímea és Pásztélyi Emese (A szerzők a cikk utánközléséhez a jogi tartalom változatlanul hagyása, valamint a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper nevének feltüntetése mellett járulnak hozzá. )