Mikes Kelemen (1690-1761) neve egybefonódott a Törökországi levelek című munkájával. Mást nem is írt soha. Ezeknek a leveleknek megszólítottja: "Édes néném! ", "Kedves Néném! ", de Mikes soha nem küldte el őket, hanem inkább olyan napló jelleggel írta meg (törökországi tapasztalatairól, személyes élményeiről, gondolatairól és a bujdosók sorsáról számol be bennük). Összesen 207 levelet írt, és mindegyiket valódi keltezéssel látta el. A Törökországi levelek tehát valójában emlékirat, nem levélgyűjtemény. Mikes nem Magyarországon, hanem emigrációban, a törökországi Rodostóban írta 1717 októberétől 1758 decemberéig. Az lehetett Mikes legfőbb vigasza és kedvtelése a száműzetés magányában, hogy évtizedeken át ezeket a leveleket írogatta. Régi irodalmunknak egyik legkiválóbb prózaírója volt Mikes Kelemen, leveleskönyve pedig a 18. század közepének legkiválóbb műve, és még ma is élvezetes olvasmány. Mikes anna született jézus. Mikes az erdélyi Zágonban született köznemesi családban. Apját, aki Thököly embere volt, a császáriak elfogták és halálra kínozták, így Mikes korán árvaságra jutott.
A hosszú és életveszélyes utazást követően, az 17l3. január 13-i dieppe-i kikötés után Mikes Párizsba és Versailles-ba kíséri urát. 17l5. augusztus 28-tól a királyi udvartól visszavonuló Rákóczival a kamalduliak kolostorában él Grosbois-ban (Yerres). 17l7. január 1-jén az erdélyi gubernium elfogadta az országgyűlés végzését Rákóczi, Mikes és társaik fő- és jószágvesztéséről. Augusztus 16-án titokban Marseille-be távoznak; szeptember 15-én Törökországba hajóznak, hogy az osztrák-török háborús ellentétet kihasználva hazatérjenek. Október 10-én kikötnek Gallipoliban. Mikes anna született álmodozó. Ettől kezdve Mikes levél formában naplót vezet. 1720. április 24-én a porta Rodostóba (Tekirdag) telepíti a bujdosókat. Májusban föltűnik Mikes életében a " kis Susi ". 1723-ban szerelmi bánatán ironizál, amikor Kőszeghy Zsuzsi a megözvegyült Bercsényi generális felesége lesz. December 19-én Mikes özvegy édesanyja hazahívó levelére írt imaszerű fohásszal a gondviselésre bízta sorsát. A húszas években a rodostói könyvtárban olvasott művek fordításába kezd.
Ekkor szövődött Mikes életének is idillikus regénye Kőszegi Zsuzsi iránt. Vonzalmuk kölcsönös volt, de Bercsényiné halála után (1723) Zsuzsi Bercsényinek nyújtotta kezét, s mikor Bercsényi után özvegyen maradt, 1726 -ban Lengyelországba költözött. Vele Mikes életének legderűsebb sugara tűnt el. A bujdosók is egyre gyérültek, és mikor Rákóczi 1735 -ben meghalt, Mikes szeretetének a legfőbb tárgyát is elvesztette. Rákóczi József 1738. évi expedíciójában félkedvvel vett részt. Még örült is, hogy a töröknek nem sikerült benyomulnia Magyarországba, hogy a magyarok és erdélyiek nem siettek zászlójuk alá. Magyar Média Mecenatúra • Az utolsó nagyasszony. Mikes 1739. június 5-én hagyta el Csernavodát, és Bukarestbe utazott, ahol a vajda nagy kitüntetéssel fogadta; útját Zay Zsimonddal Foksánig folytatta; szeptember 4-én az oroszok közeledtére visszafelé indult, és 17-én ismét Bukarestbe érkezett; itt lázzal küzdve sínylette át a telet. Majd beleunva a Porta a bujdosókkal való tüntetésbe, visszarendelte őket Rodostóba, ahova 1740. május 26-án elindulva Zayval, június 21-én érkeztek meg.
Meg is jelentek a szultán drinápolyi táborában, de a háború kedvezőtlenül folyt a törökökre nézve, s az 1718 nyarán 24 évre kötött passzarovici béke meghozta nekik az első kiábrándulást. Augusztus 24-től szeptember 21-ig Bujukderében, azután pedig Jenikőben szállott meg Rákóczi híveivel, ahonnét ellátogattak Konstantinápolyba; sátoroztak az ázsiai parton is Bekhorban. Végül 1720 tavaszán a porta Rodostót tűzte ki, a Márvány-tenger partján bujdosóink végleges szállásául, ahová április 24-én érkeztek meg. Mikes Kelemen szobra a zágoni Mikes–Szentkereszty-kúria kertjében Itt teltek el Mikes hátralevő évei, 42 esztendő, örök honvágy között. Mikes anna született gyilkosok. Anyja a 20-as évek elején mindent elkövetett, hogy kieszközölje fia hazatérését; Mikesnek csak folyamodnia kellett volna amnesztiáért, de nem akarta elhagyni az öregedő fejedelmet. Később, mikor Rákóczi már nem élt, III. Károly király halála után folyamodott az új uralkodóhoz, Mária Teréziához hazatérhetésért, de sikertelenül. A hontalanság eleinte tűrhetőbb volt; a kolostori rendtartás mellett is, melyet a fejedelem a magyar telepen megkövetelt, eleinte hangosabb volt az élet, míg többen voltak; némi társas életről is lehetett szó, míg asszonyok is voltak a száműzöttek közt, néhány előkelőbb bujdosó felesége.