Rólunk - Regőczi István Alapítvány

Sunday, 28-Apr-24 02:48:10 UTC

A Regőczi István Alapítvány kuratóriumi elnöke országjáró körutat kezdett, hogy mind a hét régióban találkozhasson az érintett családok mellett a kormányhivatalok, az önkormányzatok és a karitatív szervezetek munkatársaival, akik szintén a nehéz helyzetbe került gyerekek gondjainak enyhítésén dolgoznak. Simon Attila István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a Regőczi István Alapítvány tevékenysége "a nemzeti összefogás, a felelősségvállalás példaértékű mintája". Almási Győző, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az alapítvány személyre szabottan tudja a Covid-árvák anyagi támogatásán túl a gyermekek hosszú távú és hatékony segítését ellátni. Áder János köztársasági elnök és felesége 2021-ben hozta létre a Regőczi István Alapítványt azzal a céllal, hogy hosszú távú és személyre szabott gondoskodást biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik a világjárvány idején elvesztették egyik vagy mindkét szülőjüket.

  1. Tizenkét ELKH-hoz kötődő kitüntetett vett át állami elismerést a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából

Tizenkét Elkh-Hoz Kötődő Kitüntetett Vett Át Állami Elismerést A Március 15-Ei Nemzeti Ünnep Alkalmából

Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1 milliárd forint feletti állami támogatást kapott, és idén áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják. Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára. A KBKA célja az alapító okirat szerint: "A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására.

Akkor még úgy tűnt, hogy minden feltétel adott, hogy az ország békében gyarapodjon, gazdasága megerősödjön, a polgári átalakulás kiteljesedjen. Az államfő, emlékeztetve arra, hogy őszre a magyar szabadságot már fegyverrel kellett védeni, úgy fogalmazott: egy becsapott nemzet próbálta érvényre juttatni alkotmányos, törvényes igazát. A gazdasági gyarapodást szolgáló programot háttérbe szorította a háború. Világos után 18 év politikai békétlenség következett. A munka – amit a szabadságharc kényszerűen megszakított – csak a kiegyezés után folytatódhatott. 1867 után Magyarország újra maga dönthetett a saját sorsáról. A kiegyezés megteremtette a békés alkotómunka feltételeit. Olyan növekedés vette kezdetét, amely természetes módon adott teret a tehetségnek, a teljesítménynek – mutatott rá Áder János. Az államfő a kitüntetettekhez fordulva azt mondta, sokan vannak ma itt, az Országház Kupolacsarnokában, akik átéltek, átélhettek hasonló változást. 1990 után a szabadság esélyt teremtett: a politikai béke, a jó kormányzás, a gazdasági fejlődés, az alkotás lehetőségét adta meg.