A Budapesti Corvinus Egyetem professzora azt is mondta, nem lehet béketeremtésről beszélni, mert akkor komolyan meg kellene hallgatni a különböző véleményen lévő feleket, és ezeket mérlegelve olyan döntést hoznának, ami során figyelembe veszik mindenki szempontjait. "A modellváltozás esetén egyáltalán nem ez történt. " "Miről lehet dönteni, ha van egy kész helyzet? " – tette föl a kérdést Deák, aki szerint az engedelmességre tanításról és a kikényszerítésről szól a tárgyalás a modellváltásról. Az Oktatói Hálózat tagjaként Deák Dániel a szegedi eseményeket is figyelemmel követte. Fuvolaművész Archives – kultúra.hu. Úgy látja, hogy a jelenlegi felsőoktatási törvényben nincs jogorvoslati lehetőség nincs a szenátus esetleges törvénysértő módon hozott határozataira. "Ha olyan súlyos jogsértések történtek, hogy ennek kapcsán kezdeményezni kell a szenátusi határozat megsemmisítését, akkor hogyan lehetséges az, hogy semmiféle lehetőségük hatásos jogorvoslatra" – tette hozzá Deák Dániel. Deák úgy tudja, hogy a Hallgatói Önkormányzatnak lenne lehetősége perelni a szenátusi szavazás körülményei miatt, de ezt "különböző okok miatt elvetették".
Közreműködött a Nemzeti Filharmonikusok, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Magyar Rádió Zenei Együttesei, az UMZE, az Intermoduláció és a Componensemble hangversenyein. A gitár mellett mandolinon is gyakran játszott többek közt Jeney Zoltán, Kurtág György, Gustav Mahler és Pierre Boulez kompozícióiban. Kiemelt szerepet kapott előadói tevékenységében a 20. századi, illetve kortárs zene, azon belül is a hazai szerzők művei. Magyar gitárosként elsőként játszotta Kurtág György G rabstein für Stephan, Pierre Boulez Le Marteau sans maître és Arnold Schönberg Serenade című művének gitárszólamát. Munkásságáért 2006-ban Artisjus-díjat, 2007-ben Liszt-díjat vehetett át. Számos rádió- és TV-felvétel őrzi játékát, 1994-ben szólólemeze is megjelent. „A piarista iskolákban a gyereket állítjuk a középpontba, neki akarjuk a legjobbat” - Márkus Roland | Piarista Rend Magyar Tartománya. A magyar gitáros közösség az egyik legmeghatározóbb, legszeretettebb tagjától búcsúzik. Szilvágyi Sándor élete a zenéről, az előadó-művészetről, a tanításról szólt. Amerre nézünk, megtaláljuk az általa elvetett magokat úgy a növendékekben, az általa útra bocsátott zenetanárokban, mint a kollégáiban, barátaiban, közönségében is.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
2021. szeptember 27. Szilvágyi Sándor 1964-ben született Budapesten. 1981-től Roth Edénél, 1985-től pedig Debrecenben Tokos Zoltánnál tanult, művésztanári diplomáját kitüntetéssel szerezte meg 1988-ban. 1994 és 1997 között Bécsben szerzett koncertdiplomát, szintén kitüntetéssel; tanára Prof. Walter Würdinger volt. 1990-től 1997-ig a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán, 1996 óta pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban oktatott. 2002 óta volt gyakorlatvezető a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2009-től tanársegéd, majd adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Mesterkurzust tartott Németországban, Izraelben, valamint hazai fesztiválokon, zenei rendezvényeken. Budapesti szaktanácsadóként a Magyar Gitárosok Egyesületét képviselte a Magyar Zenei Tanácsban. Lebuktak a zuglói katalizátortolvajok. Minden évben továbbképzést szervezett és vezetett gitártanárok részére. Rendszeresen fellépett Magyarországon és külföldön, állandó kamarapartnere volt Matuz István és Gyöngyössy Zoltán. Többször játszott a Szombathelyi Nemzetközi Bartók Szemináriumon és az Esztergomi Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztiválon, utóbbi rendezvény kuratóriumának haláláig tagja volt.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutató professzora egyelőre nem látja az alapítványi működés előnyeit, de abban biztos, hogy a felsőoktatási törvény szerint nincs lehetőség jogorvoslatra a szegedi szenátusi szavazás körülményei miatt. Minden a fenntartón, vagyis az Innovációs és Technológiai Minisztériumon múlik. Senki nem tudja, hogy valójában mi, miért történt az alapítványosítás során, milyen tervek és megfontolások jegyében döntöttek, és mit várnak az új rendszertől – így foglalta össze az egyetemek modellváltásának problémakörét Deák Dániel kutató professzor. A kijelentése azért is érdekes, mert a Budapesti Corvinus Egyetemen már lezajlott a modellváltás, mégsem látják tisztábban az átalakítás értelmét a szegedieknél. A modellváltások levezényléséért felelős, frissen kinevezett kormánymegbízott Stumpf Istvánnal kapcsolatban Deák Dániel megjegyezte: a problémát nem Stumpf személyében látja, hanem abban, hogy a kormánybiztos békebíró szeretne lenni egy kényszerített helyzetben, amiben mindent eldöntöttek már.
Egy olyan tanítási metódust szeretnék kialakítani, ami az énekesi életre készíti fel őket. Olyan tudást kívánok adni, amire valóban szükségük lesz. "Sokrétű képzés létrehozása", "esély a nemzetközi karrier megvalósításához" – ilyen célokkal vág neki Szegednek. Mely pontokon van leginkább szükség segítségre a fiataloknak ezen a téren? Fontos, hogy lehetőséget kapjanak, de ne csak itthon, külföldön is. Azt szeretném, ha rendezők érkeznének Svájcból, Bécsből, Amerikából, a környező országokból, hogy minél több és sokféle instrukciót kapjanak a növendékek. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy felkészültek legyenek akkor, amikor például egy meghallgatáson olyan valaki hallja őket, akinek megvan a lehetősége, kapacitása, összeköttetése ahhoz, hogy kinyissa előttük a világot. Ez nyelvtudás, megjelenés, viselkedés kérdése is. Egy korábbi interjújában említette, hogy a teremtő nyugalmat mindenképpen át szeretné adni. Mi az, ami még mindenképp el kell, hogy jusson a tanítványokhoz? A teremtő nyugalom birtokába akkor kerülhetnek a jövő nagy énekesei, ha felkészültek.