Ennek megfordítása a munkavégzési kötelezettség előírása, amikor az egészségügyi dolgozót elzárják attól, hogy jogszerűen megszüntethesse foglalkoztatási jogviszonyát. Az Alaptörvényben nem szerepel kifejezetten a kötelező munka, illetve a kényszermunka tilalma, de az Alkotmánybíróság a foglalkozás szabad megválasztásához való jogból eredően elismeri ezt a tilalmat. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye úgy fogalmaz, hogy senkit nem lehet kényszermunkára, vagy kötelező munkára igénybe venni, ami alól kivételt képez a szükségállapot esetére előírt szolgálat. Veszélyhelyzet alatt nincs felmondás az egészségügyben - itt az új rendelet - Napi.hu. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogértelmezése szerint azonban a szükségállapot miatt előírt munkavégzés sem okozhat aránytalan sérelmet az érintett számára. Annak megtiltása, hogy az egészségügyi dolgozók saját elhatározásukból megszüntethessék a foglalkoztatási jogviszonyukat, álláspontunk szerint olyan korlátozás, ami egyenértékű az emberi méltósághoz való jog felfüggesztésével. Az Alaptörvény tiltja az emberi méltósághoz való jog felfüggesztését – bár ez nem jelenti azt, hogy a korlátozása is megengedhetetlen lenne.
48 százalékuk felmondana. a többiek pedig gondolkodnak rajta. Egy régóta igen frusztrált körről beszélünk, az orvosok és a gyógyszerészek év eleji béremelése pedig csak fokozta az egészségügyi szakdolgozókban a negatív érzéseket. Az, hogy ők a mostani kedvezményezetti körből kimaradtak, úgy látjuk, elsősorban a magasabban képzett, nemegyszer diplomás, tapasztaltabb egészségügyi szakdolgozók számára csalódás, akik szintén kemény munkát végeznek. Sokan orvosi tevékenységet is átvállalnak, többet is, mint a jogszabályok engedik – emeli ki Soós Adrianna. Jogszabályfigyelő 2020 – 42. hét - Jogászvilág. A FESZ elnöke hozzáteszi, míg az orvosoknál a szakmaelhagyás kevésbé jellemző, ők ha távoznak is, inkább a magánegészségügyet vagy a külföldi munkavállalást választják, esetleg a kórház helyett a szakrendelőt. Ehhez képest az egészségügyi szakdolgozóknak most 7-8 százaléka tervezi a nyugdíjba vonulást. Az elöregedő korfa náluk eleve hatalmas probléma, mert a következő 15 évben évente háromezer egészségügyi szakdolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt, és hagyományosan megy is nyugdíjba.
a felhatalmazást adott a törvény a Kormány számára, és – ugyancsak törvényi felhatalmazás alapján – kormányrendelet jelöli majd ki a munkáltató szervet és a további munkavégzést engedélyező szervet is. Az átmeneti rendelkezések közül kiemelendő, hogy 2021. január 1-jétől valamennyi közalkalmazott jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Az átalakulásról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintetteket 2020. november 30. napjáig írásban tájékoztatni kell. Érdekes előírás az átmeneti rendelkezések között az a szabály, amely szerint a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett szolgáltatónál a törvény 2021. január 1-jétől későbbi időponttól alkalmazandó azzal, hogy ez az időpont nem lehet 2021. április 1-jétől későbbi időpont. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény 2021. január 1-jei hatállyal módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. FeGyőr: Orbáné a leghülyébb kormány a rendszerváltás óta | Vadhajtások. évi C. törvény vesztegetésre vonatkozó szabályát, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
(Sok helyen ilyen munkaviszonyban alkalmazzák a hiányszakmákban dolgozókat, így például az aneszteziológusokat, ügyeleti teameket, a műtők személyzetét - jegyzi meg a lap. ) A jövőben az országos-kórházfőigazgató kórházanként engedélyezheti az ilyen formában való munkavégzést, ehhez viszont határidő nem társul, tehát akár később is maradhat az egyedi engedély. A kollektív szerződések 2021. január 1-jén mindenhol hatályukat vesztik.
Ennek azért van jelentősége, mert korábban az Alkotmánybíróság arra hivatkozva utasított el egy veszélyhelyzeti intézkedéssel (a közérdekű adatigénylések válaszadási határidejének kitolásával) kapcsolatos panaszt, hogy az időközben hatályát vesztette, így már okafogyott vizsgálni – csakhogy azóta újra hatályba lépett. Az Alkotmánybíróság a mostani üggyel nem teheti meg azt, hogy ilyen könnyen szőnyeg alá söpri: hiába ér majd véget a veszélyhelyzet, Emesét attól még jogsérelem érte: hónapokat kellett akarata ellenére végzett munkával töltenie, addig nem helyezkedhetett el az elnyert új állásában. Ezért legalább az az erkölcsi elégtétel megilleti őt, amit a jogsérelem bírósági kimondása adhat. A dolgozók – legyen szó munkaviszonyról vagy közalkalmazotti jogviszonyról – sok szempontból ki vannak szolgáltatva munkáltatóik döntéseinek. Nagyrészt a munkáltatón múlik egy egészségügyi dolgozó munkaidő-beosztása, az, hogy mikor mehet szabadságra, vagy őt rendelik-e ki egy másik kórházba, ha erre van szükség.
A Magyar Rezidens Szövetség kedden az MTI-hez is eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben a kormányfő személyes beavatkozását kérték az ágazatban kialakult szakemberkrízis megoldásához. A rezidensek szerint elérkezett a "sorsdöntő pillanat", amikor ki fog derülni, hogy fontosak-e a kormányzat számára. Most Orbán Viktortól azt várják: "mutasson jövőképet az ágazatban dolgozók számára, biztosítsa a megélhetésünkhöz szükséges feltételeket". Szócska Miklós államtitkár korábban a adott interjúban azt mondta: ebben a gazdasági helyzetben nincs olyan ember, aki felelősen meg tudná ígérni a béremelést. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki a Veszprém megyei kórház főigazgatója is egyben, azt nyilatkozta múlt héten: ha tényleg feláll háromezer orvos, akár az egészségügyi törvényben előírt katasztrófa-egészségügyi ellátásra is redukálódhat a hazai ellátás.