2 290 Ft ≈ 6, 07 EUR CD-s évszámos üdvözlőlap, képeslap 1973 Gyorsan változó világunkban fontosnak tartjuk, hogy megerősítsük kapcsolatainkat ünnepeinken keresztül. 1956-tól 1977-ig találhatók meg az évszámok a sorozatban.
1956-tól 1977-ig találhatók meg az évszámok a sorozatban. Készleten! 20 ajándékpont Kinyitható képeslap 40. születésnapra. Mérete 13, 5 cm X 19, 5 cm Kínálatunkban megtalálhatóak a hagyományos, kedves és humoros stílusú üdvözlőlapok. Készleten! 10 ajándékpont Kiváló minőségű óriás zenélő képeslap. Méret: 23 x 16 cm Kinyitva az alábbi zenét játssza: Aradszky László: Nem csak a húszéveseké a világ A zenélő képeslapok talán soha nem mennek ki a divatból. Valószínűleg különleges megjelenésüknek köszönhető töretlen népszerűségük. Halász Judit: Boldog születésnapot Gondoltunk azokra a vásárlókra is, akik különleges méretű vagy kivitelű lapot keresnek. Beszerzés alatt! Születésnapi és névnapi képeslapok. Hamarosan érkezik! 10 ajándékpont EXTRA FORGÓTÁRCSÁS SZÜLETÉSNAPI KÉPESLAP. Kívül aranyozott felirattal, domborítva, belül idézettel. A forgótárcsa segítségével bármilyen évszám beállítható 1-99 éves korig. Gondoltunk azokra a vásárlókra is, akik különleges méretű vagy kivitelű lapot keresnek. Beszerzés alatt! Hamarosan érkezik!
Készleten! 10 ajándékpont Beszerzés alatt! Hamarosan érkezik!
Mint összebújó állatok, A behavazott fák alatt. Radnóti Miklós - Rejtettelek Rejtettelek sokáig, mint lassan ért gyümölcsét levél közt rejti ága, s mint téli ablak tükrén a józan jég virága virulsz ki most eszemben. S tudom már mit jelent ha kezed hajadra lebben, bokád kis billenését is őrzöm már szívemben, s bordáid szép ívét is oly hűvösen csodálom, mint aki megpihent már ily lélegző csodákon. — "Fázol? várj, betakarlak az éggel, hajadra épül a.... És mégis álmaimban gyakorta száz karom van s mint álombéli isten szorítlak száz karomban. 1942. február 20. Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket?
"Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. " "Mikor láthatlak újra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép, mint a fény és oly szép, mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék. " Radnóti Miklós MTI Fotó: Reprodukció "Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben. " "Amikor ősszel, ha haloványan csillog a napfény, egyszerű szavakkal hódolok néked és szeretlek, ahogyan csak a fűz szeretheti a bágyadt folyót. " "Fázol? várj, betakarlak az éggel, hajadra épül a hímzett csillagok csokra és holdat lehellek a szemed fölé. Szerelmes vers Boldogasszony napján - Radnóti Miklós szerelmes verse. " S végül hallgasd meg Latinovits Zoltán előadásában a Nem tudhatom című verset:
Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! 1923 Juhász Gyula - Szerelem? Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Radnóti Miklós: Szerelmes vers Boldogasszony napján - Meglepetesvers.hu. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat! Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem! Kosztolányi Dezső - - Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
2020. november 9. A 76 évvel ezelőtt nagyon fiatalon, 35 évesen lelőtt költő számos szép verset hagyott hátra az utókorra, jöjjön most ezekből néhány gyönyörű idézet. Radnóti Miklós Budapesten született 1909. május 5-én. Édesanyját és ikertestvérét születésekor elvesztette, édesapját 12 évesen, 1921-ben. Innentől kezdve nagybátyja, majd Ilka és Ernesztin néni nevelték tovább. Már fiatalon kitűnt atlétikai és labdarúgó tehetségével, és hamarosan kiderült, hogy az irodalom vonzza igazán: oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár lett, mi több, a magyar líra kiemelkedő képviselője, aki a tiszta műfajiságra törekedett. A végzete a harmadik munkaszolgálata után érte utol, 1944. november 9-én lőtték agyon Abda határában. Tömegsírba temették, ahonnan 1946-ban exhumálták, és akkor találták meg zsebében a híres Bori noteszt, utolsó verseivel. 1920-as évek Radnóti Miklós költő diákkori képe. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció Radnóti írásait sokan szeretik, számos gyönyörű verset hagyott hátra az utókorra – ezekből jöjjön most néhány szép idézet.
Ebben kell higgyek, s ezért kell, ezért nem adhatlak fel. Minden drága és féltett külső kincsemet, mire megjössz, elvitték már tolvajok, kifosztott leszek, s belül is ingatag hanyagság; magammal szemben. S a világ utolsó óráján, ha a megrepedt harangot kongatják, minden bizonnyal én már por leszek, egy tömör elhasználódás – Kit érdekel? S a földö Pilinszky János: Áldott szédület A fény homályt, az árnyak mélye fényt szül, szorong a száj, remegve egyre szédül, mint szélhimbálta, imbolygó virágban a léha szív, és mintha súlyos áram érintené, alél a test, s a szem már a drága szempár csak mereng a csöndben, mint ismeretlen tengerfenéknek alján két gyöngyszem. Két árva gyöngy, amely csodál s csodás, míg oldja-bontja zászlóját a láz, hogy mint a szél, a szálló angyalok, sehol se, mégis mindenütt vagyok, hogy szinte már szeráfi lendülettel csak szárnyalok, mint száll az illó ihlet, mint angyalok, kik parttalan terekben keringnek. S már nem lehetne könnyed metszeten se lágyabb, mint most lágy a szám s kezem, az idegekben érlődő halál árnyalja kezem tartását s a szám.
Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszu-hosszu őszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragőzt? Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, az utcaseprő, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált? William Shakespeare - 75. szonett Az vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt, s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok.