Vári Fábián László ( Tiszaújlak, Szovjetunió, 1951. március 16. –) Kossuth - és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, kritikus. Néprajzi és műfordítói tevékenysége is számottevő. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2005). Életrajz [ szerkesztés] Az Ugocsa megyei (jelenleg Nagyszőlősi járás) Tiszaújlak nagyközségében született 1951. március 16-án. A helyi általános iskola elvégzését követően a nagyszőlősi magyar középiskolában érettségizett 1968-ban. Ugyanebben az az évben sikeresen felvételizett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarára, magyar nyelv- és irodalom szakra. Ungváron tagja lett a Kovács Vilmos szellemi irányítása alatt működő Forrás Stúdiónak, és később bekapcsolódott az első kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalomba. Emiatt retorziók érték, 1972-ben meg kellett tanulmányait szakítani, mert besorozták a szovjet hadsereg németországi, hadseregcsoportjába sorkatonai szolgálatra. A szovjet hadseregben való nemzetiségi létet később Tábori posta című regényében elevenítette fel.
Rendhagyó és igen meghitt alkalomra került sor Magyarország Beregszászi Konzulátusa Munkácsy Mihály termében. A külügyi képviselet irányítói, barátok, pályatársak, munkatársak és a sajtó képviselői – természetesen a járványügyi szabályokat betartva – köszöntötték a hetvenedik születésnapját a közelmúltban ünneplő, idén Kossuth-díjjal kitüntetett Vári Fábián László költőt, prózaírót, néprajzkutatót. Ő ma a kárpátaljai magyarság szívhangja – fogalmazott beszédében az ünnepelt egyik méltatója. Verseit, regényeit, elbeszéléseit jellemezve pedig ezt olvashattuk: írásait a mindenek felett álló szépségigény jellemzi. Maga az alkotó pedig arra a kérdésünkre, hogy mi ma egy (kisebbségben élő) költő-író feladata, így fogalmazott: legfőképpen az, hogy olyan művek kerüljenek ki a tolla alól, amelyekben az egyéni törekvéseken keresztül a közösség sorsa, annak vágyai, céljai és álmai megfogalmazódnak. Méltatásában Szilágyi Mátyás főkonzul a következőket hangsúlyozta: Vári Fábián László a KMKSZ alapító tagjaként, alelnökeként az 1990-es években a kárpátaljai magyar nemzeti önmegfogalmazás, a szellemi-kulturális-közösségi eszmélés és önrendelkezés tevékeny kezdeményezője és alakítója.
Az ünnepségen Kacsur András, a Kárpátaljai Megye Magyar Drámai Színház igazgatója Vári Fábián László Ady alkonya című megzenésített versét adta elő gitárkísérettel. Az alkalmat Szarvadi Beáta, a Nagyszőlősi Bartók Béla Zeneiskola tanárának hegedűjátéka tette meghitté. Kovács Elemér Forrás: Tovább a cikkre »
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára Vári Fábián Lászlót példaképül állította a mai kárpátaljai magyarok elé. Az ő küzdelmes életútja bizonyíték arra, hogy így is lehet, végső soron így kell, és csak így érdemes magyarnak lenni itt, a Kárpátok alján, felvállalni annak a közösségnek a képviseletét, amelyhez tartozunk. Marcsák Gergely fiatal irodalmár, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagja az ünnepelt munkásságát elemezve kiemelte: Vári Fábián László valószínűleg a kárpátaljai magyarság elzártságából adódó sajátos prózanyelvet teremtett regényeiben, higgadt és kiművelt elbeszélésmóddal párosítva azt. Prózai írásaiban a legfontosabb, hogy a személyes tapasztalat közösségi élménnyé formálódik. A szerző lírai világát pedig a szikár kifejezésmód, a népköltészeti letisztultság, a cizellált, míves szavak jellemzik leginkább. A költészet – akár egy kései gyermek vagy a kisunoka – fiatalon tart, fogalmazott köszöntőjében Beke Mihály András első beosztott konzul, a pályatárs. A költőnek lélekben mindenképpen fiatalnak kell maradnia.
Szóval, ilyen keményfejű emberek éltek-élnek azon a vidéken. Vári Fábián a helyi alapiskolát járta ki, miután a szülők hosszas vita után a magyar nyelvű iskola mellett döntöttek, s érettségit a nagyszőlősi középiskolában szerzett. Francia tanára bátorítására innen indult el Ungvárra, az Állami Egyetemre, de nem hallgatott kedves tanárára, inkább magyar szakra iratkozott be. Ekkorra ugyanis már újraindult a magyar irodalmi élet is, ebben nem kis szerepe volt pár felvidékinek, Sas Andornak, Győry Dezsőnek és Sándor Lászlónak, akik az 1945 utáni éveket Kárpátalján élték le, s a hatvanas években már működik a Forrás stúdió, s az egyetem vezetőinek hallgatólagos jóváhagyásával megjelenik az Együtt c. irodalmi lap is, amelyet írógéppel sokszorosítanak. S Benedek András, Zselicki József, Dupka György, Füzesi Magda, Balla D. Károly bontogatják a szárnyaikat, az egyetemen Kovács Vilmos szárnyai alatt indul el egy generáció, hogy jó szovjet-magyar embereket neveljen az eljövendő generációk számára.
De rajtunk kívül más nemzetiségek – a lengyelek, románok – is szenvedő alanyai az ukrán nyelv védelmére hozott intézkedéseknek, mert azok egyben a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális jogait korlátozzák. Bár azt is mondják, hogy Ukrajna most érkezett el a nemzeti ébredés korszakához, s az ukránság ezt a nemzetállam megteremtésével szeretné egyértelművé tenni. Akár együtt is érezhetnénk velük, de nem fog sikerülni, mert a tízmillión felüli orosz kisebbség ellenállását, amint azt a Donyec-medence és a krími térség példája mutatja, képtelenség megtörni. Látják ezt maguk az ukránok is, s a kudarcra egyre erősebb nacionalizmussal, arroganciával válaszolnak. Meg sem fordul a fejükben, hogy ez nem méltó a NATO-hoz és az európai közösséghez igyekvő néphez. Ez ellen – egyelőre – azt lehet tenni, hogy az iskoláink kényszerből egyházi és alapítványi tulajdonba kerülnek, ahol nem használható teljes hatállyal az ukrán nyelvtörvény. Hogy mi lesz az eredménye ennek az egyenlőtlen küzdelemnek? Reméljük, hogy az idő, amely fölött nem az ember rendelkezik, változásokat fog hozni.
level 2 Fehér zászló a franciáknál kell. level 2 · 9 mo. ago Győr-Moson-Sopron megye level 1 Úgy tűnik nem csak a mi szurkolóink között vannak gyökerek. level 1 Maszkal? Nem tudja hogy mi a focistáinkat mint elit-állampolgár már hónapok óta beoltottuk? level 2 Maszkkal* vagy maszkban*. Irásba jelőlt tejjes hasonullás lipsikém! /s Amúgy vezetünk (0:1)
Log in or sign up to leave a comment level 1 Azért, na: "Alföldi Nyomda Hazánk kilencedik nyomdáját egy protestáns vendégprédikátor Huszár Gál hozta létre még 1561-ben. Az alapítást követő évtizedben már a Magyarországon megjelenő 87 kiadványból 45 itt készült. A debreceni nyomda fennállása többször is veszélybe került: a Rákóczi-szabadságharc alatt katonák dúlták fel, később pedig az épületet egy tűzvész tette tönkre. Az Alföldi Nyomda a mostani nevét nem sokkal a II. világháború után kapta meg. A cég a rendszerváltást követően 1993-ban részvénytársasággá alakult. A vállalat az utóbbi időben több nagyszabású fejlesztést is végrehajtott. " Forráshoz kattints ide level 2 nem egy ezerakárhány éves ír pub, de legalább nem szeszgyár. Megleptél az infófal, szerintem is menō. Sztereotípiák?! Olyanok csak nekik vannak! (szlovák–magyar körkérdés) : hungary. (persze a körmöcbámyai pénzverdét is felírjuk) level 2 Monjuk ahogy olvasom azért itt a jogfolytonosság nem egyértelmű: 1618–33: Örökösödési perek után a város saját tulajdonába veszi a korábban magánvállalkozásként működő nyomdát.