Ódry Árpád Született 1876. szeptember 25. [1] [2] [3] Budapest [4] Elhunyt 1937. április 5. (60 évesen) [1] [2] Budapest [4] Állampolgársága magyar Foglalkozása színész Sírhely Fiumei Úti Sírkert Színészi pályafutása Aktív évek 1898 – 1937 Díjai Greguss-díj (1928) Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia igazgatója Hivatali idő 1930 – 1937 Előd Sebestyén Károly Utód Kiss Ferenc IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Ódry Árpád témájú médiaállományokat. Ódry Árpád ( Budapest, 1876. szeptember 25. Intézmény : Infóbázis. – Budapest, 1937. április 5. ) magyar színész, színiakadémiai tanár, rendező, színigazgató. Testvére Ódry Attila operaénekes. Élete [ szerkesztés] Színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én Budapesten: apja, az Operaház híres baritonistája, Ódry Lehel balett-táncosnő feleségével négy fiúgyermeket nevelt. A másodszülött Árpád 1898 -ban kapta meg a diplomáját az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, s ezután vidéki évek következtek: Kolozsvárott, Debrecenben Kassán és Temesváron játszott.
Az otthon első lakói valamennyien a századfordulón kezdték pályájukat. A bekerüléshez legkevesebb húsz év színpadi munkát kellett igazolni, de a kérvényezők között máig bőven akadnak olyanok is, akik több mint negyven-ötven évig szolgálták a magyar színházművészetet. A Vígszínház idén is megrendezte azt a jótékonysági süteményvásárt, amelynek bevételét nemes célra ajánlottátok fel. Eszenyi Enikő igazgató a Fideliónak elmondta: " A VÍGnapon a társulat sok süteményt sütött, amit a közönség jóízűen megevett. Így közel 300 ezer forintot sikerült összegyűjtenünk. Köszönet a nézőknek, és a kollégáknak, akik mindig nagy örömmel sütnek, mert tudják, az Ódry Árpád Színészotthonnak milyen nagy szüksége van erre az adományra. A Vígszínház társulata így kíván nekik boldog Karácsonyt. Ódry Árpád Művészotthon -KARÁCSONYI MŰSOR 2021 - Szinhazi Dolgozok Szakszervezete. " ( A teljes interjút ide kattintva olvashatja. ) A drámaírók szívesen nyúlnak a művészotthonok témájához, gondoljunk csak a Forgószínpad ra, vagy az Orlai Produkciós Irodánál futó Nagy négyes re, amelynek két szereplőjét kérdeztük.
80 éve, 1937. április 5-én halt meg Ódry Árpád színész, rendező, színészpedagógus, akiről Schöpflin Aladár így írt: "Ódry magábanálló, csaknem egyetlen jelenség, egy nálunk ritka színésztípus legkiválóbb megvalósulása. " Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én Budapesten: apja, az Operaház híres baritonistája, Ódry Lehel balett-táncosnő feleségével négy fiúgyermeket nevelt. A másodszülött Árpád 1898-ban kapta meg a diplomáját a Színiakadémián, s ezután vidéki évek következtek: Kolozsvárott, Debrecenben Kassán és Temesváron játszott. 1904-ben szerződött a budapesti Vígszínházhoz, amelynek játékstílusába nem sikerült beilleszkednie. MTVA Archívum | Ünnep - Ódry Árpád Művészotthon. Végül levélben ajánlotta fel tehetségét Somló Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatójának, így lett a következő évben az ország első társulatának tagja, 1912-től rendezője, 1923-tól örökös tagja, 1931-1935 között az intézmény főrendezője. 1920-1922 között a ő volt a Budapesti Színész Szövetség alelnöke, 1925-től elnöke. 1929-ben lett a Színiakadémia tanára, 1930-tól igazgatója, 1917-ben a Fészek művészklub igazgatójaként működött.
(Bp., 1942) Nagy magyar színészek (Bp., 1955) Mészáros Sándor: Ó. (Bp., 1957) Ignácz Rózsa: Prospero szigetén (Színészportrék, Bp., 1960) m v sz A Nemzeti Színház örökös tagjai Aczél Ilona (1910) Agárdy Gábor (2000) Alszeghy Irma (1918) Bajor Gizi (1925) Bakó László (1920) Bartos Gyula (1932) Béres Ilona (2004) Bessenyei Ferenc (1989) Blaha Lujza (1901) Császár Imre (1907) Csernus Mariann (1989) Fáy Szeréna (1918) Festetics Andor (1909) Fülöp Zsigmond (1989) Gabányi Árpád (1909) Gyenes László (1909) Hegyesi Mari (1918) Helvey Laura (1909) Hettyey Aranka (1927) Hevesi Sándor (1923) Horkai János (1989) Hosszú Zoltán (? ) Jászai Mari (1901) Kállai Ferenc (1989) Kohut Magda (1989) Komáromy Alajos (? ) Lukács Margit (1989) Majláth Mária (1989) Márkus Emília (1928) Máthé Erzsi (1989) Molnár László (1918) Moór Marianna (2004) Náday Béla (1928) Náday Ferenc (1893) Nagy Ibolya (1923) Ódry Árpád (1923) Pápai Erzsi (1989) Paulay Erzsi (1923) Petheő Attila (1939) Pethes Imre (1923) Prielle Kornélia (1881) Rákosi Szidi (1909) Raksányi Gellért (1989) Rózsahegyi Kálmán (1923) Sinkovits Imre (1989) Somlay Artúr (1948) Somogyvári Pál (1989) Szacsvay Imre (1909) Tasnádi Ilona (1932) Tóth Imre (1907) Török Irma (1924) Újházi Ede (1910) Uray Tivadar (? )
Bemutatkozó szöveg: A Művészotthon 1950. október 1-én nyitotta meg kapuit. Az idős színházi, operai, művészeti dolgozók, családtagjaik, (üres férőhely esetén egyéb területről nyugdíjba vonulók is) számára békés, nyugodt otthont, fizikai és egészségügyi ellátást, pszichés gondozást, hasznos időtöltést, kikapcsolódást, foglalkozást biztosít. Az Otthon Budapest VI. kerületében a Városliget közelében helyezkedik el, tömegközlekedési eszközökkel nagyon jól megközelíthető. Az intézmény árnyas kerttel és két terasszal rendelkezik. Az 1900-as évek elején épült patinás villaépületben 35 lakószoba került kialakításra. Az elhelyezés egy vagy két ágyas szobákban történik, valamint szükség esetén lehetőség van három ágyas betegszobai elhelyezésre is. A szobák az Otthon saját stílbútoraival vannak berendezve, de lehetőséget biztosítunk a meglévő kedvenc bútordarabok, berendezési tárgyak elhelyezésére is. A lakók kényelmét a társasági életvitelre alkalmas közös helyiségek, étterem, társalgók, könyvtár szolgálja.
Vélemény: Hoztak egy rossz autót, 3 hétig várattak mondván, hogy beteg mindenki és nem tudnak kijönni az autóért, valamint nincs csereautó. 3 hét után annyit mondtak, hogy van előttem még 20 autó ami javításra vár, plusz még mindig beteg mindenki, majd közölte vagy várok, vagy pereljek és az én pénzem bánja. 5 napjuk volt maximum a szerződés szerint, egyszerűen szerződést szegtek, mert megtehetik!? Tovább Vélemény: Úgy érzem a DOKTORNŐ nem a hivatásának megfelelően kezeli a körzete alá tartozó betegeket, vagy legalábbis nem mindegyiket. Több, mint 1 hete tartó torokgyulladás/tüszös mandulagyulladás tüneteit mutató problémára nem törődömséget mutatva, felírt olyan "gyógyszereket" amik egyáltalán nem hatnak, és az újabb telefonhívásra az volt a válasza, másnak is sokáig tart a köhögés, torok fájdalom majd elmúlik! Természetesen mindezt látatlanul, vizsgálat nélkül. Köszönjük a kedves és szakmailag precíz hozzáállást... Tovább Vélemény: Tisztelt Olvasók! Én ma voltam a fogászaton, a problémámat megszüntették, panaszra semmi orsan adnak időpontot, Doktornő mindenkivel kedves.
Támogató Lebonyolító partnerek Együttműködő partnereink Partnerhálózatunk tagjai
Életét azonban megkeserítették a pletykák és az egyre szaporodó családi és közéleti konfliktusok. [2] 1986. július 10-én kora délután szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia miatt az 1986 -os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989 -ig nem is rendeztek Magyarországon ilyen vetélkedést. Emlékezete [ szerkesztés] Kaposvárott, a Keleti temetőben nyugszik, síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette. Halála után két könyv jelent meg róla: Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós 1986 -os, Szépséghibák című könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet, Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című, 1987 -es riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket.
A 16 éves lány nyert egy Pierre Cardin kosztümöt, egy háromnapos bécsi utat, az Izsáki Állami Gazdaság ajándékcsomagját, valamint a Centrum 50. 000 forintos reklámszerződés-ajánlatát, melyet később nem fogadott el. Megkapta a lehetőséget, hogy indulhasson az 1986-os Miss Európa versenyen. A díjak között szerepelt egy kairói utazás is, ahová azonban nem jutott el. Egy barátnő vette rá Molnár Csilla első nyilatkozataiban elmondta, hogy játéknak indult az egész, egy barátnője javasolta, hogy induljanak. Elmesélte, hogy apja végig ellenezte a versenyen való indulást, anyukája viszont végigszurkolta a döntőt. Azon az estén úgy gondolta, hogy nincs fontosabb dolga, mint leérettségizni, utána pedig kozmetikusak tanulni. Persze a médiát érdekelte, hogy van-e partnere, komoly barátja - de nem volt udvarlója. Forrás: Fortepan/Gábor Viktor "Édesapámmal kell egyezkednem. Ellenzi az ajánlatokat. Kairóba csupán akkor megyek, ha lesz kísérőm" – ezt Csilla a másnapi sajtóeseményen mondta az Esti Hírlap tudósítása szerint.