A "gazdagabb" fővárosi kerületekben vezetett már jogvitához, hogy a szomszéd erkélyen cigarettáztak, zavarta a lakótársakat a kutyaugatás vagy akár a kapunyitó motor zaja. Megjelentek azok az ügyek, amelyekben a szomszédok vagyonvédelmi célból felszerelt kamera miatt indítanak magánszférájuk védelmében birtokvédelmi eljárást, és időről időre előfordul, hogy egy üzem szennyezi a környezetét – ismertette a kúriai bíró. A jegyző arról a ténykérdésről dönthet, hogy fennáll-e a birtokvédelmi helyzet. A bíró már olyan mérlegelést igénylő jogkérdésekben is eljár, hogy például a szomszéd zavarása szükségtelen mértékű-e vagy még köteles tűrni az érintett. A jegyzők gyakran alaptalanul állapítják meg hatáskörük hiányát arra hivatkozással, hogy a birtokláshoz való jogosultságról csak a bíróság dönthet, hiszen "a jog is lehet tény". A jegyző döntésének megváltoztatását a kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet kérni a bíróságtól – magyarázta a szakember. A szomszédjogokkal kapcsolatos konfliktusok a birtokperek során nem egyszer kártérítési, személyiségi jogi követelésekhez is vezetnek, amikor nem vagyoni kártérítést, sérelemdíjat követel a felperes, és a viszontkereset sem ritka.
Azaz nem kérhetünk birtokvédelmet pusztán a szomszéd éjszakai járkálása, vagy a gyermekei rohangálása miatt. Társasházban lakni már csak ezzel jár… A hivatkozott jogszabályok teljes szövege az alábbi linkekre kattintva érhető el: 1959. évi IV. törvény (2014. 03. 15-ig hatályos), XVI. fejezet (A birtokvédelem) 2013. évi V. 15-től hatályos) a Polgári Törvénykönyvről, II. fejezet (A birtokvédelem) Birtokvédelmi eljárás jegyzői hatáskörben (228/2009. (X. 16. ) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról 2012. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, 195. paragrafus (2013. 12. 31-ig hatályos változat) A 2012. évi II törvény 2014. 01. 01-től hatályos változata
A Kúria elemzése külön foglalkozik azzal a kérdéskörrel is, hogy míg jelenleg a birtokvédelmi ügyekben eljáró bíróságok meglehetően rugalmasak a szomszédok által előterjesztett igények befogadását illetően, addig az év elején hatályba lépett új polgári peres szabályok ezt a rugalmasságot már nem fogják lehetővé tenni. A polgári peres eljárás új szabályai szerint a pert indító félnek a bíróság előtti eljárásban pontosan meg kell jelölnie az általa érvényesíteni kívánt jogot, és a bíróság a pert csak ebben a körben bírálhatja el. Nem lesz tehát fenntartható az a jelenleg általánosnak mondható gyakorlat, miszerint a pert indító felek az érvényesíteni kívánt jogot tévesen vagy csak hiányosan jelölik meg, a bíróságok pedig ennek ellenére – akár a fél által megjelölt jogcímtől eltérve is – a fél szándékának megfelelően határozzák meg a per tárgyává tett jogkérdést. Az új polgári peres szabályok keretében a bíróság már kizárólag a fél által megjelölt jogkérdésben dönthet, azon nem terjeszkedhet túl, még akkor sem, ha ez a fél jogérvényesítését előre mozdítaná.