Amennyiben még nem került diagnosztizálása anyagcsere betegsége, akkor keressen fel szakorvost. Központunkban a hét minden napján elérhetőek diabetológus szakorvosok Budapesten a Mammutban! Amennyiben az étkezése még nincs megfelelően beállítva, érdemes cukorbetegség terápiájában jártas dietetikust felkeresni. Ő segít egy személyre szabott cukorbeteg étrend összeállításában, mely a gyakorlatban is megvalósítható, mégis csökkenti a HGBA1C szint értékét. Hatékonyan lehet csökkenteni a vércukorszintet mozgással, napi rendszerességű fizikai aktivitással. A cukorbetegség meglepő tünetei: jelek, amiket csak kevesen ismernek fel – Új Hét. Fontos, hogy kardio és erősítő típusú mozgás is legyen a terápiájában megfelelően beállított intenzitással és mennyiséggel. Ellenkező esetben nem biztos, hogy célirányosan tudja vele csökkenti a vércukorszintjét. Ezen kívül a modern technológia lehetőséget ad arra, hogy egyéb segítségeket is igénybe vegyen a terápia sikeres érdekében: Szöveti cukor monitorozás: 1 hétig folyamatosan monitorozza 5 perces mérésekkel a vércukorszintet. Segítségével kivédhető a hipoglikémia, és felismerhető a vércukor napszakos görbéje.
Bár eleinte igencsak nehéznek tűnik a kezelés, és van, hogy nehéz beállítani a megfelelő vércukorszintet, ám az okos eszközök elterjedésével a diabétesszel élők élete nagyban megkönnyíthető. A diabétesz kezelése igen komplex terápiát kíván, melynek fő pillérei az életmód terápia, valamint szükség esetén a gyógyszeres, inzulinos kezelés. De mikor melyikre van szükség? Lehet, hogy cukorbeteg vagyok? A cukorbetegség tünetei és rizikófaktorai. Hogy pontosan milyen terápiás módszerekkel lehet eredményeket elérni a cukorbetegség kezelésében, arról dr. Bibok Györgyöt, a Cukorbetegközpont diabetológusát kérdeztük. Cukorbetegség és életmódterápia A 2-es típusú cukorbetegség fő terápiás módszere az életmód terápia. Bár sokan úgy gondolják, hogy a gyógyszeres/inzulinos kezelés az alap terápia, és a mozgás/diéta annak csak kiegészítése, ám valójában ennek fordítottja az igaz! Előfordulhat, hogy a megfelelő dietoterápiával, azaz a helyes táplálkozással és a napi rendszeres közepes intenzitású mozgással elérhető, hogy a betegnek nincs is szüksége gyógyszerre/inzulinra - egyedül a személyre szabott életmód terápia is biztosíthatja a normoglikémiás (4 és 8mmol/l közötti vércukorszintet) állapotot.
Diabétesz esetén ez az idegkárosodás gyakran a lábat érinti, diabéteszes lábat okozva. Milyen egyéb jelei vannak a cukorbetegségnek? Zsibbadás, érzékkiesés Az egyik leggyakoribb tünete a lábak zsibbadása, aminek következtében az illető járás közben mintha nem érezné saját végtagjait. Cukorbetegség és lassú anyagcsere: így lehet gyorsabb az emésztése! - EgészségKalauz. Ezen kívül felléphet bizsergés és égő érzés is, valamint sokan beszámolnak arról, mintha kesztyű/zokni lenne rajtuk. Leejt tárgyakat Idegkárosodásra utal, ha az illető néha áramütésszerű érzést érez, sőt, az is előfordulhat, hogy önkéntelenül leejti azokat a tárgyakat, amiket éppen a kezében tart. Természetesen ez az egészségeseknél is megeshet, ám ha rendszeresebbé válik, úgy az problémát jelezhet. Elveszti az egyensúlyát Az érzékkiesés és a zsibbadás gyakran bizonytalan járást és egyensúlyvesztést okoz, mivel az izomgyengeség a boka körüli területre is hatással lehet. Amennyiben ezt gyakran tapasztalja, érdemes vérvizsgálattal megbizonyosodni a vércukor szintjéről, valamint megvizsgáltatni a lábát diabeteszes láb irányában- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa.
Fotó: A 2-es típusú cukorbetegség gyakran hosszú időn át rejtve marad, és csak már a súlyos szövődmények megjelenése után derül fény az állapotra. Pedig vannak tünetek, melyek jelezhetik a zavart, így érdemes ezekre nagy hangsúlyt fektetni. Hogy melyek ezek a panaszok, azt dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa sorolja fel. Mi okozza cukorbetegség esetén az idegkárosodást és a diabeteszes lábat? A cukorbetegség egy olyan állapot, mely lappangva alakul ki, és gyakran megesik, hogy mikor a beteg szakemberhez kerül, már súlyos károkat okozott a diabetes. Amennyiben a vércukor szintje tartósak magas, úgy az – többek között- könnyen súlyos idegkárosodást eredményezhet – nem ritkán ez a szövődmény hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására. Az állapot ugyanis egyrészt károsítja az idegek anyagcseréjét, másrészt tönkreteszi az idegrostokat ellátó ereket, így csökken azok vérellátása, ezáltal kevesebb oxigénhez jutnak. Mivel a 2-es típusú cukorbetegség lappangva alakul ki, sokszor a végtagok zsibbadása és érzéketlensége jelzi a zavart, ami már egy kialakult idegkárosodásra utal.
A szűrést háromévenként ajánlatos megismételni. A vizsgálat elvégzése fiatalabb korban is megfontolandó azon egyéneken, akik kövérek, elsőfokú rokonuk cukorbeteg, négy kg-nál nehezebb gyermeket szültek, terhességi diabéteszük volt, magasvérnyomás-betegségük van, emelkedettek a vérzsír-szintek, vagy az előzőekben csökkent cukortűrő képességet találtak.
A kőzeteket keletkezésük szerint három csoportba sorolhatjuk: magmás kőzetek, üledékes kőzetek, átalakult (metamorf) kőzetek. Magmás kőzetek: A magma különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok elegye. Egyes alkotórészei a hőmérséklet csökkenése közben, olvadáspontjuk alá hűlve kristályosodnak ki. A lehűlési körülmények különbségei miatt a magmából különböző összetételű magmás kőzetek keletkezhetnek. A magmás kőzeteken belül megkülönböztetjük a felszín alatt megszilárduló mélységi magmás kőzeteket (gránit, diorit, gabbró), és a felszínre ömlő és ott megszilárduló vulkáni kiömlési kőzeteket (bazalt, andezit, riolit). Robbanásos kitörések során a kirepülő lávából és kürtőből kiszakított anyagokból keletkeznek a vulkáni törmelékes kőzetek, a különféle tufák (andezitt. riolitt). A lávából lehűlve azonnal kőzet lesz, a lehulló vulkáni törmelékből azonban csak az összetömörödés után lesz tufakőzet. A vulkáni törmelékeket szemcsenagyság alapján osztályozzák. Ásványok és kőzetek keletkezése. Ez alapján megkülönböztetünk hamut, salakot és tömböt.
A legtöbb kőzet többféle ásványt tartalmaz, de léteznek gyakorlatilag egyetlen ásványból álló (úgynevezett monomineralikus) kőzetek is. A leggyakoribb kőzettípusok tömegének több mint kilenctizede viszonylag kevés (mintegy tizenöt), úgynevezett kőzetalkotó ásványból áll. Nekroza kőzetek és ásványok. Az ezeknél kisebb mennyiségben, de azért rendszeresen megtalálható ásványokat járulékos avagy akcesszórikus ásványoknak nevezzük. A rendszeresen együtt előforduló ásványok együttese az ásványtársulás. Jellegzetes ásványtársulás például a malachit - azurit - limonit vagy a galenit - szfalerit - barit. Az ásványhatározásban használt fizikai és geometriai tulajdonságok [ szerkesztés] Achát (jól látható a szalagos színezettség) Az ásványok fizikai tulajdonságainak nagy része a kristálytani irányoknak megfelelően anizotróp. kristályalak és habitus: egy ásványt határolhatnak jól fejlett, szabad szemmel is könnyen azonosítható kristálylapok, de gyakoribbak a tömeges megjelenésű, finomszemcsés, szélsőséges esetben csak mikroszkóp alatt tanulmányozható kristályok.
keménység: meghatározásában leggyakrabban a karcolási keménységet alkalmazó, Mohs-féle keménységi skála használatos szín: a különféle ásványfajok a látható fény különböző hullámhosszúságú részeit nyelik el, vagy verik vissza, így jellegzetes színben pompáznak. Bizonyos ásványok különféle idegen szennyező ionokat vagy zárványokat tartalmazhatnak, melyek jellegzetes színt kölcsönözhetnek (például tigrisszem = kvarcváltozat, amiben finom-rostos, sárgászöld színű azbesztzárványok vannak, például achát szalagos színezettségű kalcedon). A szín lehet saját szín vagy porszín. Az átlátszatlan (opac) ásványok a visszavert fénytől, az átlátszóak az elnyelt fénytől függő színűek, míg a nem saját színűeknél gyakran előfordul, hogy a porszín egészen eltérő az ásvány saját színétől. Ilyen például a jellegzetes lila színű ametiszt, aminek porszíne fehér. Ásványok és kőzetek ppt. fény: az ásványok a felületükre eső fényt különféle módon nyelik el, szórják vagy reflektálják. Ezen tulajdonság alapján megkülönböztethető matt, fém-, zsír-, selyem-, üveg-, vagy gyémántfényű ásvány.
A földkéreg külső részét, a mintegy 30–70 km vastag litoszférát (kőzetburkot) három nagy kőzetcsoport építi fel: a magmás ("tűzi" eredetű), az üledékes, valamint a metamorf (átalakult) kőzetek. E kőzetekről bővebben a fejezet későbbi részében olvashatunk. A kőzetek ásványokból, ásványegyüttesekből épülnek fel. Ezek létrejöttét, eloszlását a litoszféra állandó fejlődése, a belső és külső erők egymásra hatása szabja meg. Az ásványok különböző atomok, ionok, molekulák rendezett kapcsolódásával felépülő, meghatározott kémiai összetételű, túlnyomó többségükben szilárd halmazállapotú természetes képződmények. Könyv: Barbara Taylor: Kőzetek, ásványok és fosszíliák (+CD). Rodonit – Csucsom (Čučma, Szlovákia), József Atilla Tudományegyetem (JATE) gyűjteménye Az ásványokat felépítő összetevők (komponensek) kapcsolódási rendjét a környezet fizikai-kémiai jellemzői (hőmérséklete, nyomása, az alkotóelemek koncentrációja stb. ) nagymértékben meghatározzák. Ebből következően valamely ásványt vizsgálva a fizikai és kémiai sajátosságok (morfológiai, optikai tulajdonságok, oldhatóság stb. )
Halogenidek IX. Szerves ásványok Maga a rendszer az ionizáció nélküli elemkapcsolódásoktól (fémes és kovalens kötésektől) a mind nagyobb ionizációs fokú kötések irányába mutat. Kőzetek | Vásároljon a kőzetek könyvek széles választékából | 1. oldal. Az ásványokat azonban nemcsak kémiai összetételük, hanem belső szerkezetük is jellemzi, ezért az ásványrendszertan – az említett kémiai mellett – kristályszerkezeti alapokon is nyugszik. Kapcsolódó szakterületek [ szerkesztés] ásványtan kőzettan kristálytan Források [ szerkesztés] Hartai Éva, 2003: A változó Föld. Miskolci Egyetemi Kiadó – Well-PRess Kiadó. ISBN 963-661-581-0 További információk [ szerkesztés] ásványmúzeum Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Ásványok listája
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: Gyűjtemény és művészet Gyűjtemény Ásványok, kőzetek, kagylók (7 101) Féldrágaköves és ásványékszerek (2 956) Féldrágakövek, drágakövek (1 693) Ásványok, geódák (1 588) Marokkövek (402) Fosszíliák, kövületek (220) Csigák, kagylók, korallok (111) Meteoritok (53) Egyéb ásványok, kőzetek, kagylók (38) Ásvány és kagyló dísztárgyak (38) Tárolók, kellékek (2)