A versenynap, illetve versenynapok fotóit egy hatalmas felületen csodálhatták meg a meghívottak, akik érdekes beszélgetéseket is hallhattak, hiszen a színpadon a Klasszikus flotta "legnagyobbjaival" készültek interjúk, sőt a tavalyi verseny díjkiosztójára is sor került az este során. A Kereked Vitorlás Klub és a Magyar Vitorlás Szövetség közös meglepetéseként az esti rendezvényen ott voltak az olimpiára utazó csapat tagjai is. Berecz Zsombor, Érdi Mária, Kelemen Tamás, Fluck Benedek, Böröcz Bence is elmondta, hogy mit vár az ötkarikás játékoktól és gyakorlatilag itt búcsúztak el a hazai vitorlás társadalomtól, hiszen hamarosan útra kelnek, hogy a magyar színeket képviseljék az idei esztendő legnagyobb sporteseményén, az ötkarikás játékokon Tokióban. Vadnai Benjamin és testvére Vadnai Jonatán is mindent megtett azért, hogy részt vehessen az eseményen, ám a horvátországi edzőtáborból bár időben el tudtak indulni, de a határátkelés nem sikerült zökkenőmentesen számukra, így tőlük végül csak egy hatalmas tapssal búcsúztak a vendégek.
Ideálisnak tűnő körülmények fogadták a 11. Kereked Klasszikus Kupa résztvevőit, hiszen a reggeli órák szélviszonyai alapján úgy tűnt, hogy sikerül majd mind a három tervezett futamot lebonyolítani. Végül azonban a szél nem volt elég kitartó, így a mezőnynek meg kellett elégednie két futammal a szombati napon. A versenyre 62 hajó nevezett, így több mint 250 vitorlázó küzdött a helyezésekért. A Klasszikus Kupával párhuzamosan zajlik a Johan Anker Kupa – Dragon Flottabajnokság és Zenthe Ferenc Emlékverseny is, szintén a Kereked Vitorlás Klub szervezésében. A dragonosok egy nappal korábban kezdték a versenyt és szombaton délutánra már öt futamot tudhattak maguk mögött. Izgalmas csata zajlik a dobogós helyezésekért. Jelenleg a legkiegyensúlyozottabban vitorlázó és három futamgyőzelmet is arató Nyári Mikulás (Gömbös Lóránd) vezet, a Freyja (Náray Vilmos), valamint a Luna (Zenthe Ferec) előtt. A vízen töltött idő után impozáns parti rendezvény várta a vitorlázókat a csopaki kikötőben. A Kereked mindent megtett azért, hogy jól érezze magát mindenki.
Jelentkezz az elsők között Budapesten induló motorcsónak tanfolyamunkra! Az első 10 beiratkozó 15% kedvezménnyel (84 990 Ft) vehet részt 2022 tavaszán Budapesten induló kedvtelési célú kisgéphajó tanfolyamunkon. Részletek Kezdő vitorlás tanfolyam vitorlás kishajóhoz, kedvtelési célból Motorcsónak jogosítvány kisgéphajóhoz, lóerőkorlátozás nélkül!
A gyermek után járó pótszabadság első ízben a gyermek születésének évében illeti meg a munkavállalót, míg utolsó alkalommal abban az évben vehető igénybe, amikor a gyermek a 16. életévét betölti. Ezekről a tényekről a munkavállalónak külön kell a munkáltató számára – írásban – nyilatkozni. Fontos ugyanakkor az is, hogy minden év elején a munkavállaló arról is köteles nyilatkozni a munkáltató irányába, hogy jár-e számára gyermek után járó pótszabadság. Itt lehet azt feltüntetni, hogy hány gyermeke van az érintett munkavállalónak, és hogy milyen idősek ezek a gyermekek. Ennek a nyilatkozatnak a megtételét tehát semmiképpen sem javasolt elmulasztani. A külön él szülőre vonatkozó munkajogi szabályok Felmerül azonban a kérdés, hogy megilleti-e ez a pótszabadság azt a szülőt, aki esetleg nem él egy fedél alatt a gyermekével? A fenti kérdésre a választ szintén a Munka törvénykönyve adja meg. A kérdésnek megválaszolásához az a döntő, hogy a munkajogi szabályok értelmezése szempontjából ki minősül gyermeknek?
Gyermek után járó pótszabadság? – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság kérdésében még mindig azt látom, hogy nincs minden bérszámfejtő és HR-es fejében teljesen tiszta kép, s így sokszor az anyukák és apukák lemaradnak az őket megillető plusz napokról. Így úgy döntöttem, a mai poszt témája ez lesz. Nézzük, mit kell tudni a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságokról 2019-ben! Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság a Munka törvénykönyvében Azt biztosan tudja mindenki, hogy már régóta van a Munka törvénykönyvében a gyermekek után járó pótszabadságoknak egy külön fajtája, ez a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadság évente. Ám a gondot az okozza, hogy a 118. §-ban csak fogyatékos gyermekről szól a törvény, tartósan beteg gyermekről nem. Így a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságot 2019-ben – és a korábbi években is – néhány cég vonakodott megadni a munkavállalóinak, arra hivatkozva, hogy az Mt. csak a fogyatékos gyermekre mondja ki a pótszabadságot. Holott a kérdés eldöntése nagyon egyszerű!
§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki Azaz MINDEN gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, fogyatékosnak minősül a munkajog szerint, függetlenül attól, hogy fogyatékos, vagy tartósan beteg. Azaz megilleti a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság azt a munkavállalót, akinek a gyermeke után a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. § * (1) A családi pótlék havi összege g) * tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, Gyakori kérdés, mikor, és főleg meddig jár a pótszabadság?
A munkavállalóknak nem csak életkora után, hanem gyermekei száma után, sőt egészségügyi állapota alapján is járhat az alapszabadságán felül további pótszabadság. Ezt a munkatörvénykönyve részletesen szabályozza és részletszabályai nem fognak változni. A törvény szerint minden munkavállalónak jár szabadság. A munkatörvény határozza meg, hogy hány éves kortól hány nap szabadság illeti meg a dolgozót. A rendes szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll. Pótszabadság viszont csak különös esetekben jár. 2013. év első napjától hatályba lépett az új munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény), amiben újra lett szabályozva a pótszabadság szabályrendszere. Az életkor alapján nőtt a szabadság mértéke pótszabadság révén. A korábbi törvényben is nőtt a szabadság mértéke az életkor függvényében, de azt nem nevezte a törvény pótszabadságnak. A mértéke nem változott, csak az elnevezése. Az alapszabadság továbbra is 20 nap. Ezen felül pl. 28 éves kortól 2 nap, míg 35. évtől 5 nap jár, így továbbra is 25 szabadnapja van egy 35 évesnek.