AZ ÚR HANGJA Ha engedelmesen hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az ÚR. (5Móz 28, 1) A házunk egy park mellett van, ahol kora tavasszal gyakran sétálunk a kislányommal. Amikor a madarak tavaszi vándorlásukat kezdik, a parkot megtöltik énekükkel. Egyik nap egy kivételesen kellemes dallamra lettünk figyelmesek, de sehogy sem találtuk a hang gazdáját. Mondtam a lányomnak, hogy maradjunk csendben, és mindketten nagyon füleltünk. Némi kitartó figyelés után végre megpillantottuk a kis, szürke madarat, ami olyan szépen énekelt. De ehhez csendben kellett maradnunk. Aznap este azokon a bibliai történeteken elmélkedtem, melyek valahogy kapcsolódnak a parkban átéltekhez. Néha panaszkodunk, hogy nem halljuk az Úr hangját. Pedig lehet, hogy csak azért, mert az elménket más gondolatok töltik be. Ilyenkor tehetjük ugyanazt, amit mi tettünk a lányommal, amikor megfigyeltük a madarat.
Ilyen animációkat már láttunk, az elmúlt években több ilyen PPS-t vagy videót kaptam ismerőseimről. Az apa és a nő/feleség révén a férfi időben is a makrokozmosz része, erre is van animáció a filmben. Ezért lehetett volna tehát jobban kidolgozni az apához és a nőhöz való viszont. Az előbbit például a hasonló érdeklődés és jellem alapján, az utóbbit pedig a párválasztás és a monogámia-poligámia mentén. A film túl sokat időz azzal, hogy fiú keresi az USA-ban, azon belül a titkos katonai támaszponton és a feltételezett munkatársánál az apját. Ennek a cselekményrésznek nincs sok hozadéka. Kissé olyanok ezek a jelenetek és epizódok, mintha egy helyi tévé amatőr videoújságírója nyomozna a világmindenség nagy titkai után. Ez az amatőrtévés stílus kissé poros, avítt, unalmas. Technikailag jók viszont az animációk, beleértve a Föld körül keringő monstruózus űrhajó külsejének részletgazdag bemutatását, ami a Csillagok háborúja legújabb részeibe is beleillene. Mi történik tehát az idegen civilizációnak vagy az Úrnak, az Istennek a hangjával, amelynek jeleit ez a földi űrhajó észlelte, rögzítette?
MEGJELENT: 2017. március 28., kedd | SZERZŐ: Bálint Botond A tudományos fantasztikus irodalom egyik legtudományosabb írója Stanislaw Lem. Nemcsak azért, mert maga is tudós volt, hanem azért is, mert magának a tudománynak a működését is jól ismerte, szociológiai és pszichológiai értelemben egyaránt. Ha regényt írunk, akkor két szélső érték között helyezzük el történetüneket abból a szempontból, hogy az egy teljesen valóságos világban, esetleg akár a mi való világunkban játszódik, vagy egy teljesen kitalált világban, ahol minden összefüggést magunknak kell megindokolnunk. Történetet mesélni fura módon mégis a kitalált világban a könnyebb, a valóság ugyanis sokkal nehezebben viseli el az alakítgatást, az írói koncepciókat, mint a szárnyaló képzelet. Lem mindkét szélső pozícióból írt regényeket, a Kiberiáda egy teljesen kitalált, habár gyanúsan szórakoztató világban játszódik, míg Az Úr hangja egy olyan, a miénkhez kísértetiesen hasonló világban, ahol a szerző csak egy dolgot változtatott meg, tulajdonképpen csak egy aprócska tényt helyezett el benne, ami persze alkalmas arra, hogy mindent, de szinte mindent megváltoztasson.
Ha valaki ismeri az ötvenes-hatvanas évek tudományos divatjait, például rémlik valami a kibernetikáról, a tervezésbe vetett feltétlen hitről, arról, hogy a hatvanas évek volt az az utolsó évtized, amikor még komolyan hittek a végső válaszok közeli megtalálásának lehetőségében, sőt egyáltalán a végső válasz lehetőségében, akkor rengeteg apró tudományos poént fog találni a szövegben, számtalan olyan apróságot, amivel Lem kigúnyolja azt a mérhetetlen tudományos nagyképűséget, amellyel még akkor a világ felé fordult az emberiség és az őket ebben az ügyben képviselő tudóstársadalom. Lem már akkor tudta, hogy minél mélyebbre megyünk, annál bonyolultabb dolgokat fogunk találni és nem egyszerű válaszokat, sőt olyan ismeretlent fogunk felfedezni, ami még jobban zavarba hoz bennünket, mint az eddigi, sokkal barátságosabb, emberibb tudatlanságunk. Idegen adatok Lem regényének kerettörténete arról szól, hogy a világűrt figyelő antennák egyike egy olyan, elsőre fel sem ismerhetően ismétlődő, rejtőzködő, jelsorozatot fog, amelyről szerencsés véletlenek sorozatán keresztül kiderül, hogy egy mesterséges adathalmaz, amely nem nekünk szól ugyan, de kétségtelenné teszi, hogy rajtunk kívül is létezik értelem az univerzumban.
Szeptember 27., péntek 14. 00 A Missziós kereszt fogadása 18. 00 A Missziós kereszt bemutatása 18. 15 Az egyházmegye karitász-csoportjainak imaórája 19. 00 Szentmise 20. 00 Gyertyás kálváriajárás Szeptember 28., szombat – Egyházmegyei Családnap 9. 00 Gyülekező, dicsőítés, imádság 9. 30 Előadások (Tarján Emőke családterapeuta, pszichológus) 12. 30 Ebéd 14. 00 Kiscsoportos beszélgetés 15. 00 Plenáris megosztás 15. 45 A Missziós kereszt bemutatása (Dr. Várszegi Asztrik OSB emeritus főapát) 16. 00 Szentmise (vezeti: Hortobágyi Cirill OSB főapát) 19. 00 Virrasztás az egyházközségek imacsoportjaival Szeptember 29., vasárnap 6. 00 Templomnyitás, Látogatók, imacsoportok fogadása 16. 00 Rózsafüzér-imádság az egyházközségek imacsoportjainak és papjainak vezetésével 17. 00 Szentmise (Vezeti: Fábry Kornél atya, a Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus főtitkára) 18. 30 Orgonameditáció (Elischer Balázs orgonaművész) Szeptember 30., hétfő 6. 00 Templomnyitás, Látogatók, imacsoportok fogadása 12. 00 Úrangyala-imádság és a Missziós kereszt búcsúztatása Információ Az imacsoportok és a látogatók fogadásával, valamint a missziós kereszt ünneplésével és a templom nyitva tartásával kapcsolatban készséggel nyújt segítséget: Horváthné Volf Mónika lelkipásztori asszisztens.
A Missziós kereszt Keszthelyen (2018. április) A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a kereszt alkotóját, a 2009-ben váratlanul elhunyt Ozsvári Csaba ötvösművészt posztumusz Pro Ecclesia Hungariae díjjal tüntette ki, elismerendő az egyházművészet területén maradandót jelentő liturgikus és szakrális művészi alkotásait, küldetésként megélt munkásságát. A Missziós kereszt ereklyéi Az ötvösművész egyik legismertebb műve a Missziós kereszt mellett az a domborművekkel díszített misekönyv, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából készített el – a magyar egyház hivatalos ajándékaként. Ferenc pápa megáldja a keresztet (2017. november) 2017. novemberében a Vatikánba "zarándokolt" Missziós keresztet egyébként, Ferenc pápa személyesen áldotta meg az Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek vezette magyar delegáció társaságában. A Missziós kereszt ereklyéi: Szent Adalbert – Boldog Salkaházi Sára – Boldog Batthyány-Strattmann László – Szent Gellért – Szent Imre – Szent István király – Szent László király – Szent Margit – Szent Erzsébet – Kassai vértanúk – Boldog IV.
A legszorosabb közösség Krisztussal maga az Eucharisztia. Testünk és lelkünk tápláléka. Belőle és Benne élhetünk. Ez a szoros közösség pedig élet és remény forrása kell, hogy legyen a körülöttük lévő világ számára is. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot! Amen. A szentmise végén Erdő Péter bíboros, prímás vezette a Mindenszentek-litániát, majd következett a Missziós kereszt búcsúztatása. * * * Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása, a Missziós kereszt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést. Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló alkotás. Leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szimbóluma, a Missziós kereszt – melyet Ferenc pápa 2017 novemberében áldott meg – a nagyváradi, majd a gyulafehérvári egyházmegyébe érkezik. A Missziós kereszt előtt a hívek az alábbi településeken fejezhetik ki tiszteletüket: Október 4-én, pénteken a csíksomlyói kegytemplomban 19:00 Ünnepélyes Szentmisében fogadjuk a Missziós keresztet, főcelebráns Fr.
Sajátos módon kötődik a lovagrend a missziós kereszthez, hiszen alkotója, Ozsvári Csaba maga is a Szent Sír lovagja volt, eredeti koncepciójának kidolgozásában pedig Csordás Eörs, a rend néhai magyarországi kancellárja is fontos szerepet játszott. A három nap arra is alkalmat adott, hogy a Szent Sír lovagjai és dámái bemutassák az érdeklődők számára rendjük küldetését. Urunk színeváltozása ünnepén, augusztus 6-án Varga Lajos váci segédpüspök, a lovagrend váci kerületének perjele mutatott be ünnepi szentmisét, illetve vezette a jeruzsálemi zsolozsmát. Ezt követően a szintén rendtag, Bednarik Anasztázia orgonaművész és Havasi Katalin énekművész tartottak egyházzenei áhítatot a Liszt Ferenc által is kedvelt kicsiny orgona kíséretével. Augusztus 7-én Sztankó Attila máriabesnyői plébános – maga is a lovagrend tagja – celebrált szentmisét a Szent Kereszt tiszteletére. A szertartás zenei szolgálatát Számadó Gabriella operaénekes, valamint Tóthné Benkő Krisztina hegedűművész és Tóth Miklós Zsolt karnagy lovag látta el.
Dévay Attila lovag bemutatta a főváros egyik ékszerdobozának számító Hermina-kápolna történetéről s értékeiről készített rövidfilmjét. Jungbert Béla, a Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója a szentföldi keresztények helyzetét, illetve az ő támogatásukra létrejött lovagrend működését ismertette a kápolnát megtöltő érdeklődőkkel. A lelki-szellemi elmélyülést szolgálta Benda Gábor Jézus története című zongoraműve a szerző előadásában, felesége közreműködésével. Augusztus 8-án a vásárnapi szentmisét Pajor András budapest-herminamezői plébános mutatta be. A zenei szolgálatot Ötvös Csilla operaénekes és Hegedűs Valér orgonaművész látta el. A szentmisét követően tartott megemlékezés során Ozsvári Imri és Dévay Attila személyes hangvételű tanúságtételükben emelték ki Ozsvári Csaba (1963–2009) ötvösművész és családapa példáját, kinek életszentségét mind többen tisztelik. Forrás és fotó: Érszegi Márk Aurél OESSH/ Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága Magyar Kurír