Öt nap Kiss Lászlóval Villlingili szigetén és Malén, ahol minden a futball körül forog. Megint a Maldív-szigeteken edzősködik a magyar futball kirekesztettje Kiss Lászlót karrierje során hetedszer hívták vissza a Maldív-szigetekre edzősködni. A 68 éves szakember korábbi csapata, a 21-szeres bajnok Victory kispadjára ülhet le. Tavalyelőtt benntartotta a klubot az első osztályban, most azonban sokkal komolyabb céljai vannak régi-új csapatával. Pintért kinevették, Storckot verbálisan agyonverték Akik e-mailt írnak neki, a címzésnél azt pötyögik a gépbe, hogy hülyekampó. A magyar labdarúgás meg nem értett zsenije, vagy csak egy edző, aki egész életében a munkában hitt? A Mini Menottinak is becézett Kiss László ezen az őszön a Maldív-szigeteken tartotta bent a Victory nevű csapatot az első osztályban. Pár napra hazajött, de már várja az újabb telefont és a repülőjegyet. Egy, a sportág hazai változatából évekkel ezelőtt kitaszított szakember, aki ma már senkire sem haragszik. Könyv: Elfeledett főszereplők (Kiss László). Interjú. A labdarúgás társadalmi hatásához semmi nem hasonlítható Akik azt mondják, hogy a magyar labdarúgásban az utóbbi három évtized legsikeresebb esztendeje volt a 2016-os, nem járnak messze az igazságtól.
A Repülő Tanítók mesésnek tűnő sztorija mellett még belefeledkezhetünk a magyar foci jó néhány bohózatba illő történetébe is Kiss könyvében. A 20. század eleji futballban a neveket olvasva is olyan érzésünk van, mintha egy kabaréba kerültünk volna, de a szereplők sokszor tesznek is róla, hogy nevessünk átlátszó húzásaikon. A szervezett futballélet kezdetén az amatörizmus kérdése tartotta lázban a klubokat, a rejtett profizmus már ekkor is működött, a cégligák csapatai szipkázták el a jobb játékosokat, akik nem egyszer több klubban is futballoztak. Tengerparti álomotthont bukott el Kiss László - Blikk. Kiss átvezet minket a cégligák történetén, bemutatja a taxisok csapatát, azt, hogy hogyan tenyerelt rá a kommunista állam a magyar futballra, de a honvédségi és bányász klubok (Ózd, Komló) folyton változó világát is feltárja. Mindeközben olyan epizódok kerülnek felszínre, mint például az állítólag meccs közben agyonrúgott kapus története, vagy a Mária Valéria-telep csapatának abszurdba hajló bundaügye, amikor egy mázsa lisztért vett meg a Haladás egy mérkőzést.
1983 és 1988 között a Népsportnál dolgozott, labdarúgó-szakíróként. 1985-től a labdarúgórovatnál rovatvezető-helyettes volt. 1988 és 1994 között a Mai Nap sportrovatának vezetője volt. 1993–94-ben főszerkesztő-helyettesként is tevékenykedett. 1994-től a Blikk sportrovatának vezetője. Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar sportéletben? Index - Futball - Futball - A Repülő Tanítók futballcsapata nem luxusból repkedett a meccsekre. : II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 123. o. ISBN 963-495-011-6 Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Edzőként [ szerkesztés] 1993 óta tevékenykedik edzőként. 2000 és 2011 között az 1. FC Femina női labdarúgócsapat vezetőedzője, de az MLSZ-szel is szerződésben áll szinte folyamatosan, a korosztályos utánpótlás férficsapatok mellett tevékenykedik, segítve az együttesek felkészülését. A Vasasnál is foglalkozott a csatárok felkészítésével. 2010. novembere és 2013 januárja között a női válogatott szövetségi edzője volt. Mérlege: 8 győzelem, 2 döntetlen és 14 vereség. Sikerei, díjai [ szerkesztés] Játékosként [ szerkesztés] Magyar bajnokság 3. : 1979–80, 1980–81 Magyar kupa (MNK) győztes: 1981 döntős: 1980 Közép-európai kupa (KK) győztes: 1983 bajnok: 2000–01, 2001–02, 2002–03, 2005–06, 2006–07, 2007–08 3. : 2004–05 Statisztika [ szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban [ szerkesztés] Magyarország # Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény 1979. május 30. Miskolc - Diósgyőr, DVTK-stadion 3 – 0 Románia olimpiai selejtező - 1. 1979. szeptember 12. Nyíregyháza 2 – 1 Csehszlovákia barátságos 2.
Az elmúlt években azzal szembesült, hogy a főiskolára bekerült fiatal generáció nem ismeri a magyar film alapműveit, mondja Szabó Gábor operatőr, aki pár éve filmklubot indított a fiatal nézők és a hazai filmek közti távolság leküzdésére. A Fényíró Filmklub a Művész moziban szerdánként egy-egy alkotót lát vendégül, a személyes beszélgetést egy mű bemutatása előzi meg. Negyedik évfolyamának indult neki nemrégiben a Művész moziban otthonra talált Fényíró Filmklub, amelynek egyik különlegessége, hogy egyszerre főiskolai foglalkozás és nyitott filmes esemény alkotói jelenléttel. A BKF kameraman alapszak és Filmoperatőr művész mesterszak vezetőjeként Szabó Gábor operatőr elfogadhatatlannak érezte, hogy a tanítványinak szegődött újabb és újabb fiatal hallgatók egyszerűen nem ismerik a magyar filmtörténet meghatározó alkotóit és az általuk teremtett korszakos műveket. Filmes érdek Szabó Gábor: "A jelenlegi helyzet a könyvégetéshez hasonlatos, a filmkópiák kötelező megsemmisítése olyan, mintha a könyveket kiadásuk után idővel kötelező lenne elégetni.
Dr. Szabó Gábor Született Szabó Gábor 1950. október 24. (71 éves) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Szurma Ágnes Foglalkozása operatőr, főiskolai tanár Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1974) Kitüntetései Balázs Béla-díj (1989) Érdemes művész (1996) weboldal IMDb Szabó Gábor ( Budapest, 1950. október 24. –) Balázs Béla-díjas, (1989) érdemes művész (1996) magyar operatőr, egyetemi tanár. A HSC (Magyar Operatőrök Társasága) alapító- és vezetőségi tagja. 2012-ben doktorált. [3] Életpályája [ szerkesztés] Szülei: Apja Szabó Árpád (1919–1992) is operatőr volt. Édesanyja Szántó Anna (1920–) szinkronrendező. 1970-ig pantomimmal foglalkozott. A főiskolai évek alatt és utána a Magyar Televízió külsős operatőre volt. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György, Zsombolyai János és Máriássy Félix tanítványaként. 1974-től a Mafilm operatőreként, majd szabadúszóként elsősorban játékfilmeket forgat. 1979-2009 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára.
Ősszel közel harmincan kiléptek az operatőröket addig összefogó szervezetből, miután az alelnök Novák Emil elvállalta az SZFE "modellváltását". A távozott tagok kezdeményezésére immár hivatalosan is megalakult a magyar filmoperatőrök új, független szervezete, a HCA – Hungarian Cinematographers Association. A szervezet elnökét Szabó Gábort, a többek között az Oscar-díjra jelölt Jób lázadása operatőrét, Balázs Béla-díjas Érdemes művészt kérdezte a Hírklikk. A teljes interjú ITT olvasható. "Nem véletlen váltunk ki a HSC-ből, aminek lemondott elnöke volt Koltai Lajos és lemondott alelnöke Novák Emil. Aztán egészen másfelé kanyarodott a történet, mert egy olyan helyzet állt elő, hogy választhattunk: megújítjuk-e a HSC-t, új vezetőséget nevezünk ki és új alapokra helyezzük az egészet" – mondta el Szabó Gábor, aki arról számolt be, amikor kiléptek, nagyjából 250 tag volt, ebből számottevő operatőr nincs több körülbelül ötvennél, így az az ironikus helyzet állt elő, hogy az operatőrök szervezetében az operatőrök komoly kisebbségbe szorultak.
Az AMIK rövidfilmfesztivál ötlete egyébként onnan is jött, hogy anno régen én is barátkoztam a filmkészítéssel, és volt egy olyan ötletem, milyen jó lenne azt megmutatni, hogy mai fiatalként, mit jelent számukra a szórakozás, kikapcsolódás: romkocsma, mozi esetleg színház? Mit érez a mai fiatal magáénak, mit jelent számára a kultúra fogalma, milyen értékek fontosak a hétköznapjaiban? Suli, buli, hobbi, haverok, jövőtervezés, vagy talán a magasabb kultúra, esetleg az alkotás, valami új dolog teremtése? Így lett a fesztivál szlogenje: A Te kultúrád – a mi kultúránk!? Oláh Sándor Ha neveznél egy ilyen rövidfilmfesztiválra, miről szólna a kisfilmed? A pályázás feltétele, hogy legalább az egyik alkotó 30 év alatti legyen, nevezni lehet (idén még április 10-ig) animációs, illetve élőszereplős, profi és amatőr (akár mobiltelefonnal felvett) alkotásokkal is. A pályázókat arra biztatjuk, hogy mondják el és filmes eszközökkel mutassák meg, hogy mi számukra az érték. A 2020-ban történt váratlan események kapcsán a témakör bővült, és szívesen látjuk azokat a filmeket is, amik az elmúlt 2-3 év történéseire reflektálnak.
Megújítani, felújítani volt mit. De mindezt csak úgy lehet, ha megőrzik és továbbviszik azt, amit meg kell tartani. Egy egyetemnek szerintem az épület is nagyon fontos része, de az igazi magja az, ami a szellemiségében van. Nagyon tehetséges, a világon ismert és elismert filmesek és színházművészek sora került ki onnan a mai napig. Egy ilyen művészeti egyetemen az jogosít fel bárkit arra, hogy ott tanítson, hogy a művészi teljesítménye, amit egy élettel tud igazolni, ott van-e mögötte vagy sem. Ugyanakkor nem elég a szakmai múlt, az sem mindegy, hogy egy ilyen helyzetben mit hitelesítünk a nevünkkel, milyen ügy számára szolgálunk igazolásul. " A teljes interjú ITT olvasható.
Olyan akar lenni, mint ők, kitörli múltját, családját az emlékezetéből.