Közömbösen viselkednek viselkedésük következményeivel szemben. Ismétlődővé válnak, megismétlik, amit mondanak. Néhány embernél hasonló tünetek jelentkeznek, ha idősebbek lesznek, vagy ha demencia alakul ki. Ezek a tünetek a frontális lebeny romlásának következményei lehetnek. A frontális lebeny funkciója, elhelyezkedése az agyban, sérülés, stb. Amikor meghatározott agyterületek károsodnak Az agy különböző területei vezérlik a specifikus funkciókat. Ezért a sérült területtől függően meghatározzák, hogy milyen funkció veszett el.
Dysexecutive szindróma: Amikor a frontális lebeny nem működik - Wellness Tartalom: Milyen fontos funkciókat érint a dysexecutive szindróma? Motor funkció A figyelmi ellenőrzés károsodása memória Viselkedés és dysexecutive szindróma Nyelv Észlelés A dysexecutive szindróma szerves alapja Értékelés és kezelés A Dysexecutive szindróma (DES) a frontális lebeny károsodásából ered, pontosabban a prefrontális régióban. Az agyad ezen része a legösszetettebb végrehajtó funkciókat dolgozza fel. Következésképpen a prefrontális terület károsodása többek között memóriaproblémákat, figyelemzavarokat, nyelvi és észlelési problémákat okoz. Az elsődleges probléma azonban a viselkedésben nyilvánul meg. A Dysexecutive szindróma olyan tünetek együttesét öleli fel, amelyek befolyásolják a betegek szellemi teljesítményét. Dysexecutive szindróma: Amikor a frontális lebeny nem működik - Wellness - 2022. Milyen fontos funkciókat érint a dysexecutive szindróma? A homloklebeny metaforikus szinten az agyad zenekarának igazgatója. Következésképpen, míg a tünetek a sérülés sajátos területétől függenek, a fő következmények a következő funkciókat érintik: Motoros készségek.
az parietális lebeny, a cranialis csont alatt található, amely a nevét adja, és a frontális lebeny és az orrnyálkahártya között, az egyik legfontosabb agystruktúrája a méretéből adódóan, mivel azok a folyamatok, amelyekben részt vesz. Valójában olyan fontos a különböző mentális folyamatok sikeres végrehajtásában, hogy gyakorlatilag lehetetlen beszélni az agy ezen részéről, mintha egy darab lenne "egyszerű" idegrendszerünk, vagy egy olyan karakterisztikus funkciót ellátó struktúra. majd Látni fogjuk, mi a jellemzője a parietális lebenynek és milyen folyamatokban vesz részt. Nyitólap - felejtek.hu. ¿Mi a parietális lebeny? Az agy ezen része az agykéreg területe, amely közvetlenül a frontális lebeny mögött helyezkedik el: mindkét lebeny az ún. viszont, a parietális lebeny együttműködik ezzel és az agy többi lebenyével, mivel magában foglal egy nagy társulási területet, amely olyan hubnak tekinthető, amelyben sokféle információ keverhető össze egy egység létrehozásához. Bár a parietális lebeny bizonyosabb agyi funkciókra specializálódott, mint másokban, az egyik fő jellemzője az integrálja a különböző forrásokból származó adatokat.
A betegek általában érzelmi gátlástól szenvednek. Néha szexuálisan nem megfelelő módon viselkednek, és az ingerekre reagálva azonnal cselekszenek (anélkül, hogy időt szánnának a cselekedeteik átgondolására). Nyelv Tekintettel arra, hogy a bal agyfélteke leginkább felelős a nyelvért, a bal agy sérülései nagyon negatív következményekkel járhatnak. A betegeknek gondjai lehetnek a konceptualizációval és az elemzéssel. A legtöbb beteg megtartja hivatalos beszédét, de mivel a tervezés és a memorizálás képessége romlik, beszédük ismétlődik. A viselkedésbeli változások a kommunikációt is befolyásolják. Észlelés Az észlelés változásai általában nem a legszembetűnőbbek. A legnyilvánvalóbb változások a vizuális keresést (szelektív figyelmet) magukban foglaló feladatokhoz kapcsolódnak. A DES-betegek gyakran nehezen ismerik fel az embereket és a helyeket. Térbeli elhanyagoltságot és szemmozgásuk ellenőrzésének problémáit is megmutatják. A dysexecutive szindróma szerves alapja A részletes tünetek komorbiditásban jelentkeznek frontális lebeny agyi sérülésekkel, különösen a prefrontális kéregben.
Biztonságossá kell tennünk a lakást, hogy megelőzzük a baleseteket. A veszélyes eszközöket (pl. kés) tegyük biztos helyre, ne hagyjunk kinn fontos dolgokat (pl. kulcs). Beszéljünk lassan, egyszerű mondatokban fogalmazunk, ne siettessük a választ, ha kell ismételjük el többször mondanivalónkat. Legyünk türelmesek, ne szembesítsük kérdéseinkkel egyfolytában feledékenységével (Milyen nap van ma? stb. ). Tudomásul kell venni a beteg szellemi képességeinek hanyatlását. Ne konfrontálódjunk a beteggel, kivéve ha az saját vagy más testi épségét veszélyezteti. Az erősebb gesztikuláció segíti a megértést, pl. mutassunk rá a tárgyra, amiről beszélünk. Figyeljünk oda, a rendszeres testmozgásra, bátorítsuk őket. Tervezzük meg, milyen aktivitásba tudjuk őt bevonni, legyen az főzés, kertészkedés, tánc, színezés, közös éneklés, társasjáték. Ez nemcsak örömet jelent mindannyiunknak, de erősíti a kapcsolódást a családhoz, ill. azt a tevékenységet helyezi a fókuszba, amit el tud végezni. Bontsuk egyszerűbb lépésekre az elvégzendő feladatokat, arra koncentráljunk, amit meg tud tenni a beteg, és ne arra, amit nem, biztassuk.
Szándék és tervezés A frontális szindrómák egyik legjelentősebb kutatója, Alexander Lurija orosz neuropszichológus, orvos volt, aki katonákon vizsgálta a különféle agysérüléseket. Leírása szerint a frontális sérülések egyik legfontosabb jellemzője az akaratlagos, tervezett cselekvések végrehajtásának zavara. Elsősorban a prefrontális régió sérülése esetén a vizsgált személyek nem tudtak hatékonyan tervezni és előre meghatározott terveket végigvinni: menet közben elfelejtették a terveket, nem tudták kiszűrni a zavaró ingereket, amelyek elterelték őket, vagy pedig sztereotip mozgásokat kezdtek végezni. A sztereotip cselekvések olyan, általában egyszerű feszültségcsökkentő akciók (például cigarettázás), amelyeket feladatvégzés közben le kell gátolnia az agynak, ám prefrontális sérültek esetén erre képtelen volt. Létrejöhet perszeveráció is, amely egy mozdulat folyamatos, céltalan ismételgetését jelenti. Ez akkor áll be, ha az agysérült elakad egy pontján a feladatnak, és az elakadás okának szisztematikus elemzése és újrapróbálkozás helyett (ahogyan egy nem sérült tenné) elkezdi a legutolsó mozdulatot ismételgetni, az effektív problémamegoldás helyett.
Ugyanez vonatkozik az érintésre is. Röviden, a parietális lebeny felelős az ásványi feldolgozásért, vagyis a szenzoros képességekért a testi érzetek felismerésére. Ugyanúgy, a parietális lebeny együtt dolgozik az elülső lebennyel, hogy felajánlja a visszacsatolás arról, hogyan haladnak az önkéntes mozgalmak, hogy mi történik, annak érdekében, hogy azonnal előre tudjuk őket kijavítani előre nem látható események esetén. Érdekességként ez a funkció magában foglalja a graffitákat is, amelyek képesek felismerni a betűket és a szavakat, amikor egy elem érintkezik a bőrrel, ami ezek formájává válik. 2. Szimbolikus-analitikai információk feldolgozása A parietális lebeny egyik nagyszerű funkciója a szimbólumokkal és aritmetikával való együttműködés. A matematikai függvényt az előzővel együtt végezzük, mivel az észlelt szenzoros elemzésből következtetünk arra, hogy egy olyan sorozatot el lehet képzelni, amellyel matematikailag működik. Mivel a parietális lebeny olyan hely, ahol sok mentális folyamat keveredik, lehetővé teszi az absztrakt gondolkodást, ami szükséges a szimbólumokban való gondolkodásra.