Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Budapest–Bécs: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Löcker Verlag, 1993), 103–119. Kormos, Péter, Villányi András–Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 Galéria [ szerkesztés] A zsinagóga homlokzata Utcai homlokzat Árkádos főbejárat A Kőtáblák az utcai homlokzaton Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Svájciak újítanák fel a Rumbach-zsinagógát A "zsinagóga háromszög" (a volt gettó területe) Archiválva 2007. április 21-i dátummal a Wayback Machine -ben Rumbach Sebestyén utca Zsinagógák Budapesten a Rumbach Zsinagóga, english A zsinagóga a Műemlé Fehérváry Rudolf: A Budapest VII. kerületi, Rumbach utcai zsinagóga. Kézirat; BME, Bp., 1981 ( Magyar építészettörténeti dokumentáció) Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. Ottó Wagner fiatalkori főműve Budapesten; ford. Zwickl András, függelék Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei; Löcker–MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Wien–Bp., 1993 ( Hungaria Judaica) Baliga Kornél–Klein Rudolf: A Rumbach utcai zsinagóga; Re:Publikáció, Bp., 2019 ( Silentium) Magyarországi zsinagógák listája
"Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték", a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása "nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja" – mondta Heisler András. Kitért arra: a Mazsihisz számára a zsidó-keresztény gyökerű Európa értékei meghatározóak. A magyar neológia 160 éve a magyar nemzet részének tekinti magát. A Rumbach utcai zsinagóga ezért reményei szerint az a zsinagóga és közösségi tér, ahová mindenkinek "rang, sikk és társadalmi esemény" belépni, függetlenül attól, ki milyen zsidó, mennyire zsidó vagy egyáltalán zsidó-e". Heisler András úgy fogalmazott: álmaiban a "Rumbach igazi együttélés házaként szerepel, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és a távoli rokonok, a szomszédok, a barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, a kosztos diákok vagy az éhező szegények is, mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk". A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső részlete.
Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő – tette hozzá. Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy "kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él" – mondta Frölich Róbert. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet. A zsinagóga 150 éves – közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált. A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot – mondta Jákov Hadasz-Handelszman. A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak. Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében. Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Hivatalos utcanévavatás nem is volt, mert nem volt rá szükség, majd csak a XX. század első felében lett a Rombach utcából Rumbach Sebestyén utca, hogy a helyes alakkal tisztelegjenek a névadó előtt. De a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építésére visszatérve: a korabeli lapokban az egyik első híradást a Budapesti Közlöny 1870. június 21-i számában olvashatjuk, amely a címes hírek között a következőkről tudósít: UJ ZSINAGÓGA PESTEN. A pesti izr. hitközség elöljárósága bejelenté a városi hatóságnak, hogy a Rombach-utczában levő 62l/a szám alatti telkére zsinagógát szándékozik épiteni s a benyújtott terv alapján építési engedélyt kér. A munkálatok gyorsaságára jellemző, hogy valamivel több mint 2 év után meg is történt az avatás, amelyről a Pesti Napló 1872. október 2-án számolt be: (Z s i n a g ó g a-s z e n t e l é s. ) Az ó-hitű zsidók Rombach-utczai zsinagógája ma délelőtt 9 órakor szenteltetett fel ünnepélyesen. A pompásan épült imaház egészen megtelt az ájtatosak és a hivatalos vendégek nagy számával.
Ez az emelet a nagyközönség számára nem látogatható. A Szombat Magazin a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket alkalmaz. A honlapunk használatával tájékoztatónkat tudomásul veszed. Elfogadom Elutasítom Bővebben
A levél Spanóhoz kerül, aki nem nyugszik, míg bosszút nem áll és meg nem szerzi magának az asszonyt. Carmela a hajón megismerkedik egy jómódú olasz származású amerikaival, Mr. Ferrivel, aki összebarátkozik legkisebb fiával, Alfredóval, és tanítani kezdi a jó eszű kisfiút. Az új élet ígérete - TV-műsor online adatfolyam. Megérkezve Amerikába, a családot az új élet ígérete tölti el reménnyel, hogy a sok tragédia után talán egyszer itt boldogságra lelnek. Olasz családi filmsorozat, 2014 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Franco Marotta, Laura Toscano Zene: Paolo Vivaldi Operatőr: Tani Canevari Rendezte: Ricky Tognazzi Szereplők: Luisa Ranieri (Carmela Carrizzo) Christiano Caccamo (Michele Carrizzo) Francesco Arca (Vincenzo Spanó) Francesca di Maggio (Maria Carrizzo) Emilio Fallarino (Rocco Carrizzo) Marco Foschi (Salvatore Carrizzo) Flavio Furno (Mosé Pogany) Thomas Trabacchi (Amedeo Ferri) Miriam Dalmazio (Rosa Canuto) Rosanna Sapia (Angela) Barbara Bacci (Maureen) George Zlatarev (Beppe) Tony Sperandeo (Santo Matranga)
Az új élet ígérete sorozat LETÖLTÉS INGYEN – ONLINE (La vita promessa) Tartalom: Az 1920-as évek elején egy szicíliai kis faluban él Carmela Carrizzo (Luisa Ranieri) férjével és öt gyermekével a báró szolgálatában. Vincenzo Spanó (Francesco Arca) a munkafelügyelő meggyilkolja Carmela férjét, Salvatorét, mivel a férfi mivel elvette előle Carmelát, akire ő is szemet vetett.
Értékelés: 27 szavazatból Az 1920-as évek elején egy szicíliai kis faluban él Carmela Carrizzo férjével és öt gyermekével a báró szolgálatában. Vincenzo Spanó a munkafelügyelő meggyilkolja Carmela férjét, Salvatorét, mivel a férfi mivel elvette előle Carmelát, akire ő is szemet vetett. Az emberei megkínozzák a nő egyik fiát, Roccót, aki a rá bízott nyájból véletlenül elveszejtett egy birkát. A fiú a megaláztatás után egy sikertelen öngyilkosságot kísérel meg, ám egész életére szellemi fogyatékos marad. Carmela férje halála után Don Cosimo segítségével elmenekül és kivándorol az Egyesült Államokba a gyerekeivel. Ehhez névházasságot köt egy özvegy amerikai állampolgárral, Schiavonnal, aki Olaszországból érkezett évekkel ezelőtt. Sikerül helyet foglalni a hajóra mindannyiuk számára, de Maria elkapja a kolerát, és úgy tűnik, nem éli túl a betegséget. Carmela a családja érdekében az utazás mellett dönt. A hátrahagyott Maria túléli a kórt, Donna Assunta pártfogásába kerül, és szerelme, Alfió segítségét kéri, hogy a család után mehessen Amerikába.