A nyílt közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett - írja közleményében a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. A STRABAG Építő Kft., STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., STRABAG AG közös ajánlattevők 3, 3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők. Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, három hónapon keresztül történő üzemeltetést, a nyitórendezvény költségeit. 180 milliárd forint - átlagos a Puskás Stadion építési költsége. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre. Ez csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg ÁFA tartalma a beruházás során visszafizetésre kerül a költségvetésbe - emeli ki a közlemény. Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142, 85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7, 15 milliárd forint, az ÁFA összege 40, 5 milliárd forint. Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2, 1 millió forint.
Az új Puskás Ferenc Stadion hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületet kitevő épületének tervei elkészültek. A stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van. A terv szerint 2019 végére felépülő, 67 ezer férőhelyes stadionra azért van szükség, mert 2020-ban Magyarország első alkalommal lehet házigazdája az UEFA labdarúgó-Európa-bajnokságnak. Puskás stadion art contemporain. Ha Magyarország kivívja a részvétel jogát, a magyar válogatott legalább két csoportmeccsét, és ha továbbjut, akár a nyolcaddöntőt is Budapesten játssza majd.
A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Ha a magyar válogatott kivívja a részvétel jogát, akkor legalább két csoportmeccsét és továbbjutás esetén akár a nyolcaddöntőt is Budapesten játssza majd. forrás: MTI
A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött a sasvári üveggyár, 1881-ben megépült a híres Károlyi kastély. Sokáig nem volt önálló település, 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról, sokáig Mátrasasvár néven is emlegették. Csak 1958-ben vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta a mai Parádsasvár nevet. Lántivalók Károlyi kastély | Ivócsarnok | Üveggyár | Kézművesház | Mátrai ősjuhar Károlyi kastély A hatalmas parkban megbúvó kastélyt terebélyes fák ölelik körül, nyáron szinte alig látni a parkban méltóságteljesen elterülő kastélyt. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. Mátrainfo :: Települések >> Parádsasvár. A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől.
Tovább barangolva, a zeg-zúgos folyosón, beléphetünk a Millenium terembe, ahol a Magyar Sportcsillagok Kiállítását találják, illetve a Sala Terrana szalonba. Utóbbi – amelynek neve magyarul földanyát jelent – barna és mélyzöld színeivel, az eredetivel megegyező diófa és tölgyfa faburkolataival, kandallójával igazi nyugtató pihenősarok, ahonnan közvetlen kapcsolat nyílik a kert felé. A főépület hátsó részén kő csigalépcső fut a toronyba, a három emeleten három további szalon (a Károlyi, az Ybl és a Geraldine) fogadja a vendégeket. Aki a 175 lépcsőfokot megmássza, csodás kilátóba juthat: innen nemcsak a kastély egésze látható felülnézetből, de feltűnik a kerten kívül, a főút túloldalán, a Parádi víz kútját rejtő faépület, valamint a szintén rendbe hozott, egykori vadászház. Károlyi kastély paradiz. A hegyoldalon százéves fenyőfák magasodnak. A 4872 katasztrális hold területű egykori Debrői birtok erdeinek nagy része ma is megcsodálható. Károlyi Gyula vadászházat építetett az erdő mélyére is, és muflont, szarvast telepített ide Németországból.
Kézművesház Az üveggyártól felfelé indulva találjuk a Kézművesházat, ahol a mini múzeumban munka közben is megnézhetjük az üvegcsiszolás folyamatát. A Kézművesházban megvásárolhatjuk a szépen megmunkált kristályokat. A hagyományos poharak, kelyhek, vázák mellett a manapság egyre divatosabb színes kristálykészletek is nagy választékban kaphatók. Parádsasvár közelében — ahol a Parádi-Tarna átfolyik az országút alatt —, a híd mellett körülkerített hatalmas juhar áll. A ritka természeti kincset 1952-ben fedezte fel Papp József tanár. Károlyi kastély paradise. A faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható. Levélzete teljesen különbözik az ismert juharlevelektől. Igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Érdekesség, hogy a közelmúltban Aldebrő határában találtak több példányt ebből a fajtából.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Ajánlatkérés és foglalás A Mátra büszkesége Az Ybl Miklós tervezte kastély volt már főúri rezidencia, gyerektábor és lepusztult, elhagyatott rom is. De feltámadt, és 1996 óta szállodaként üzemel. A magyarok Kárpát-medencei letelepedése után, hatalmas földterületek jutottak egy-egy, arra érdemes család birtokába. Károlyi kastély, Parádsasvár | Vendéglátás | Épületek | Kitervezte.hu. A Kápolna és Parádsasvár közötti föld először az Aba-nemzetségből származó Debrőieké volt, de az évszázadok során több nemesi család is magáénak tudhatta az uradalmat: a Grassalkovichok, az Orczyk és a Rákócziak is éltek ezen a helyen hosszabb-rövidebb ideig. Történetünk szereplője, a kastély csak az 1800-as évek végén épült fel, de már előtte fontos szerep jutott a többhektáros Debrői-birtoknak. Abból a forrásból, amelyet, a teheneiket itt legeltető pásztorok fedeztek fel, különleges víz tört elő. A szénsavas, alkálhidrogén-karbonátos, emésztést segítő, étvágygerjesztő hatású, ma Parádi vízként palackozott természeti kincs értékeit kihasználandó először fürdőházakat, illetve kádfürdőket építettek itt, Károlyi György gróf ezekkel együtt vásárolta meg a területet 1846-ban.