). Sok érdekességet tartogat a látogatók számára a római alapokra épült középkori Püspökvár és püspöki palota is, ahol 15-18. századi gyűjteményekkel rendelkező egyházmegyei kincstár, könyvtár és kőtár foglal helyet. A különböző felekezetek számára a 17-20. században épült templomok és kegyhelyek is megannyi értékes egyházi emlék. A monumentális, 1978-ban épült, Victor Vasarely alkotásaival díszített Győri Nemzeti Színház a város legjelentősebb modern épülete, amely gazdag programlehetőséget kínál a turisták számára, különösen fesztiválok idején. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Vasúti híd a Cuha-patak felett. További szórakozási lehetőségekkel csalogat a Xántus János Állatkert és a természetes gyógyvízre épült Rába Quelle fürdő. Pannonhalma A Sokorói-dombságban fekvő, eredeti nevén "Győrszentmárton" nevű település helyén egyes történetírók szerint a római időkben már város állt. A bencések 996-ban történt megjelenését a király által alapított kolostor felépítése követte. Az évszázadok során ennek jött létre a nagy kiterjedésű épületegyüttes, amely magában foglalja többek között a bazilikát az altemplommal, a kerengőt a belőle nyíló középkori főbejárattal (Porta Speciosa, magyarul ékes kapu), a monostor épületét, a tornyot, a könyvtárat, a barokk ebédlőt, a Boldogasszony-kápolnát, az arborétumot és a gyógynövénykertet, az Apátsági Pincészetet.
Bakonyszentlászló területéhez tartozik a Cuha-patak folyásának egy része, mondhatni az egyik legszebb része. Népszerű kirándulóhely, gyalogos turisták részére. A Magas-Bakony egyik méltán közkedvelt kirándulóhelye a közel négy kilométer hosszú, sziklás völgy, melynek legszebb része a számtalan védett növény- és állatfaj számára menedéket jelentő Cuha-völgyi Kirándulóerdő, illetve – az erdei tanteremmel is büszkélkedő – Tanösvény. A vadregényes, eldugott, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de a Porva-Csesznek és Vinye települések között, három alagúton és két völgyhídon áthaladó, a Bakonyt átszelő Cuha-patak mentén döcögő millenniumi vasúton is megközelítheted, melynek útvonalát tartják az egyik legszebbnek Magyarországon. Bikeblog : Cuha-patak menti kerekezés. A környék nagyobb városaitól (Győr, Pápa, Zirc) könnyen elérhető távolságra (max. : 40 km). A tanösvény szerves részét képezi az erdei tanterem, ahol lehetőség nyílik a látott, tapasztalt dolgok megvitatására. A tanösvény egész évben díjmentesen látogatható.
Napjainkban a személyforgalom jelentősebb részét a Bakonyszentlászló–Győr közötti hivatásforgalom és a Cuha völgyébe, Vinyére és Porva-Csesznekre tartó turistaforgalom teszi ki. A 11. számú vasútvonal egyvágányú, nem villamosított, az ország kevés számú hegyi vasútjainak egyike. A Bakonyszentlászló–Veszprém közötti, 20‰-es emelkedőkkel tűzdelt bakonyi szakaszán egymást sűrűn követik a 200 m-es, kis sugarú ívek. A vasútvonal különösen látványos – és a vonal mentén húzódó Cuha-völgyi turistaútnak köszönhetően jól "látogatható" – szakasza Vinye megállóhely és Porva-Csesznek állomások között húzódik. Itt kevesebb mint 1 km-es pályaszakaszon három alagút, az országban egyedüliként sziklafogó galéria (1. kép), a 12, 00 m nyílású Gubányi Károly völgyhíd és annak közvetlen szomszédságában a "Vasútépítők emlékműve", továbbá több nagy magasságú, szárazon rakott támfal (2. kép) látható; mindez csodálatos természeti környezetben. A vasútvonalat hazánk egyik legszebb vasútvonalaként tartják számon, az utóbbi időben "Bakonyvasút" néven emlegetik.
Győr A megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A Duna partján fekvő településnek a térségben már a római időktől meghatározó szerepe, a provinciát védő castrum (vár) mellett polgárváros is települt Arrabona néven. A honfoglalást és az államalapítást követően is mindig fontos egyházi, katonai, és közigazgatási központ volt. A 17-18. század során a kereskedelmi központtá vált városban megépült Magyarország egyik legszebb barokk belvárosa. Napjainkban a Győrbe látogató turisták egy gyorsan fejlődő, pezsgő kulturális élettel rendelkező, egyszerre tradicionális és modern európai városban találják magukat. Átutazóban sem kell lemondani a város nevezetességeinek megtekintéséről. Az egyházi emlékek közül érdemes meglátogatni a kora középkorban alapított bazilikát, melynek gótikus kápolnájában őrzik Szent László hermáját. A Hübner Jenő tervei alapján 1896-98 között épült Városháza, az egykori tűztorony mintájára készült toronnyal a város talán legjellegzetesebb épülete. "Győr a sarokerkélyek városa", ezért ajánlott néhányat megnézni a történelmi belváros nevezetes barokk palotái közül (Altabak-ház, Ott-ház, Napóleon-ház, Esterházy-palota, Vastuskós-ház, Fejérváry-ház, Rozália-ház, Kreszta-ház stb.
Ha egy kicsit üresnek érzed a balkont, azon hamar segíthetsz, ha beülteted néhány növénnyel. Természetesen a virágok is nagyon szépek, de annak nincs párja, ha olyasmit vetünk, amit még le is arathatunk. Főként, ha városban laksz, és nincs lehetőséged kertet tartani, akkor érdemes fűszerekkel és zöldségekkel beültetni a balkont. Van ugyanis néhány olyan közöttük, amely csodásan megterem az erkélyen, cserepekben is. Hónapos retek ültetése, akár balkonládába is. Mutatjuk ezeket! Petrezselyem A petrezselyem talán a magyar konyhában leggyakrabban használt zöldfűszer, szinte bármibe beleteheted. Természetesen a szárított változata is finom, de még ízesebb lesz az ételeled, ha friss petrezselymet aprítasz bele. A magokat rá kell hintened a balkonládába előzőleg beleöntött földre, és vékonyan, nagyjából fél cm-es rétegben betakarnod. Ez a növény különösen a napos helyeket szereti, ezért a cserepet tedd olyan helyre, ahol jól éri a nap. Menta A menta azért is szuper ültetnivaló, mert nem csak fűszerként használhatod az ételekbe, de teát is készíthetsz belőle.
A kelbimbó vízhajtó hatású, magas tápanyagtartalmú zöldség, mely számtalan módon felhasználható az ételekben. A különlegességét mégis az adja, hogy telente érik, ilyenkor lehet betakarítani, így friss vitaminforráshoz juthat az ember a legzimankósabb évszakban. A bimbóskelt a 19. században nemesítették ki Belgiumban, így hazánkban sem olyan elterjedt még a termesztése a kiskertekben, pedig a növény impozáns méretével már önmagában is mutatós, az pedig kifejezetten vonzóvá teszi, hogy akkor terem, amikor minden mást hó borít. Amit a kelbimbóról tudni kell A kelbimbó magasra növő zöldség. A levelei a szár tetején sűrűsödnek, a kétéves növény a levelek alatt, a szár oldalán hozza az első évben a hajtásokat, amit tulajdonképpen elfogyasztunk. Egy növény egyszerre akár 50-100 hajtást, fél kiló termést is hozhat. Ha nem szednénk le, ezekből lenne a következő évben a termés. Fotó: Henadzi Pechan / Getty Images Hungary A kelbimbónak minden adottsága megvan hozzá, hogy bárki zöldséges kertjében megteremjen.
A magjait május környékén érdemes elvetni, először nem rögtön a földbe, hanem cserépbe vagy ládába. Hat hetesen, már júniusban érdemes kiültetni a hajtásokat a kertbe, nagy, legalább 50-70 centis helyet hagyva két növény között. Érdemes olyan helyre ültetni a palántákat, ahol sok fény éri őket, mert erre van szükségük ahhoz, hogy feszes, sűrű bimbókat hozzanak szeptember környékén, ezért az árnyékot érdemes kerülni. A kelbimbó viszonylag magas vízigényű zöldség, így a jó vízellátásáról is gondoskodni kell. Fotó: audaxl / Getty Images Hungary Amikor ősszel megjelennek a bimbók a szárak között, az oldalleveleket érdemes visszanyesni, hogy a gumók több fényt kaphassanak. A növény tetején képződő zsenge levélkoszorú is kinyeshető, és felhasználható kelkáposztaként az ételekben. A kelbimbók jól tűrik a téli hideget, akár -14 fokig is állják a sarat, ezért nem kell őket egyszerre betakarítani a tél kezdetekor. Elég mindig annyit leszedni, amennyit az ember felhasznál. A dércsípte gombócok édesebbek lesznek, amikor az asztalra kerülnek, így még az ízük is finomabb, kevésbé kesernyés.