kiad. ; Kairosz, Bp., 2010 Steven Béla Várdy–Agnes Huszár Várdy: Hungarian Americans in the current of history; East European Monographs–Columbia University Press, Boulder–New York, 2010 (East European monographs) Legtöbb művét Várdy Huszár Ágnes közreműködésével készítette.
Munkássága új korszakot nyitott, a modern fotóművészeti látásmód, formanyelv egyik megalapozójának tartják. Táj- és városfotót, csendéletet, portrét, zsánerképet egyaránt készített. Rögzítette az élet apró dolgait, a szokatlant, a meglepő képkivágást és látószöget kereste. Márai Sándor írta róla: "Egy evőeszközből, egy gyufásdobozból, egy banális utcasarokból olyasmit lát meg, amit én soha…, célja nem a naturalista hűség, hanem az anyag mögötti összefüggés, a forma megörökítése. " 1948 és 1984 között ötször járt Magyarországon, utolsó látogatásakor 120 képét a szigetbecsei André Kertész Emlékháznak ajándékozta. 1984-ben megkapta a Magyar Népköztársaság zászlórendjét, ilyen magas kitüntetésben egyetlen fotográfus sem részesült előtte Magyarországon. André Kertész világhírű fotóművész 125 éve született | Szombat Online. Felesége halálát követően egyre zárkózottabb lett, utolsó éveiben alig mozdult ki lakásából, de ablakából tovább fotózott. 1985. szeptember 28-án halt meg New Yorkban. Hagyatéka több helyre került, egy része Argentínában élő öccséhez, százezer negatívját és levelezését a francia államra hagyta, műveit őrzi számos amerikai múzeum és a New York-i André and Elizabeth Kertész Foundation is.
Az újságíró Bölöni Györggyel mászkálva végigfotózta Ady Párizsát, a kávéházakat, emlékezetes portrét készített Károlyi Mihályról, hatása kimutatható Brassai, Robert Capa és Cartier-Bresson munkásságán. 1933-ban jelent meg Torzulások című, mintegy 200 képből álló, híres aktsorozata, melyet két orosz modellről készített görbe tükrökkel. André Kertész (Fotó: Steven Huszár) 1936-ban az Egyesült Államokba költözött, egy New York-i reklámstúdióban dolgozott. A második világháború kitörése után a tengerentúlon maradt, 1944-ben kapta meg az állampolgárságot. Tizennégy éven át dolgozott a Home and Garden magazinnak, hírességek otthonát fényképezte. Kezdetben nem találta helyét New Yorkban, bár voltak kiállításai, az igazi művészi sikerek elmaradtak. 1964-ben retrospektív kiállítást rendezett műveiből a Modern Művészetek Múzeumának (MoMA), bemutatva Magyarországon és Párizsban készült képeit is, ami megváltoztatta a róla alkotott képet, egy csapásra sikeres, elismert művész lett. Várdy Béla – Wikipédia. Bár három országban élt és alkotott, szavai szerint egyetlen nyelve a fotográfia volt, amelyen senki máshoz nem hasonlíthatóan beszélt.
Susan Faludi: Előhívás – Mindent apámról Libri Könyvkiadó, 2018 Bevezető gondolatok és moderálás: Huszár Ágnes Beszélgetőtárs: Borgos Anna pszichológus, LMBTQ aktivista "Meglepetés vendég" Susan Faludi, az egyik legismertebb feminista, Pulitzer-díjas újságíró 2004-ben kapott egy emailt az apjától. Akkor már több évtizede alig hallottak egymásról, a szülei viharos válása után Faludi elfordult tőle. Faludi apja sokszor bánt erőszakosan a családjával, szülei külön költözése után megtámadta volt feleségét és megkéselte annak új barátját. A 2004-es levél tárgya ennyi volt: "Változások", a levélben pedig Steven C. Faludi arról tájékoztatta a családját, hogy nemátalakító műtéten esett át Thaiföldön, és mostantól Stefánie-ként él tovább – Budapesten. Valamint arra kérte a lányát, hogy írja meg a történetét. Éppen ezért nem sokkal később Susan Faludi Budapestre érkezett, és elindult két történet: egy könyvé, valamint egy apáé és a lányáé, akik évtizedek múltán próbálják megtalálni és megérteni egymást.