A n umerus clausus és a lányok című kiállítás képein szereplő fiatal lányok születésük helye és ideje, gazdasági és társadalmi helyzetük, családi és kulturális hátterük, lakóhelyük, felekezetük, apjuk foglalkozása, saját eredeti szakmájuk, későbbi pályájuk szerint nagyon sokfélék. Viszont a tanulás szeretete és a továbbtanulás vágya közös volt bennük, és az, hogy mindannyiuk életét alapvetően befolyásolta, lehetőségeiket, választásaikat nagymértékben meghatározta, korlátozta a numerus clausus törvény. Biczó Krisztina: Az 1920-as magyarországi numerus clausus statisztikai áttekintése. A tárlat ennek az 1900 és 1925 között született generációnak a sorsát, életútját és kivételes teljesítményeit igyekszik megidézni, feleleveníteni, az ő emlékük előtt tisztelegni – olvasható az oldalon. A kiállítás megnyitója augusztus 26-án, csütörtökön délután 17 órakor lesz a 2B Galériában, melyet Kovács Éva történész nyit meg. A kiállítás augusztus 27. és október 7. között minden hétköznap délután 2-től 6-ig látható.
Az 1920-as numerus clausus elsősorban a magyar felsőoktatásban tanulók számát kívánta az ország gazdasági igényeihez igazítani, viszont azzal, hogy népfajként határozta meg a zsidóságot, és a többieknél jobban korlátozta tanulási lehetőségeiket, megkezdte a magyar zsidók elkülönítését a társadalom többi tagjától. Az akkori antiszemita légkör ezt kívánta. Numerus clausus törvény. Alig volt azonban gyakorlati hatása, az 1928-as törvénymódosítással pedig megszüntették a faji elkülönülést. Ágy aligha indokolható a feltételezés, hogy a numerus clausus lett volna az első lépcsőfok a zsidótörvényekhez és az auschwitzi gázkamrákhoz. Biczó Krisztina
Azt is hozzátette viszont, hogy szemben a liberális tévhittel, egy nemzet nívója nem attól függ, hogy hány egyetemet végzett embere van, hanem attól, hogy azok, akiket kibocsát valami pályára, milyen alapos készültséggel, milyen szellemi fegyverzettel vannak ellátva. Magyar nemzeti kultúra és vezetés Haller István szerint a magyar kultúra magyaroktól, magyarokról, és magyaroknak kell szóljon, mégpedig úgy, hogy megszerettesse a néppel mindazt a szépet és jót, ami a magyar nemzet életében és történelmében lakozik. A nem csupán magyar nyelven, hanem magyar érzéssel íróknak ellensúlyozniuk kell azokat, akik fenékig romlottan tüntetik fel a magyar falut és magyar intelligenciát, akik idegen kultúra utáni csámcsogást élesztenek fel a magyar olvasóközösségben. Az előbbiek értelmében a magyar fajnak éreztetnie kell a szellemi és gazdasági felsőbbrendűségét. A nemzet vezető rétegének a nagybetűs magyarságból kell kikerülnie, a magyar irodalomban pedig a magyar faj kell, hogy legyen a hangadó. Numerus clausus (törvény) - abcdef.wiki. Ezt viszont nem tudja önmagában megoldani a numerus clausus törvény Haller szerint sem: ehhez a magyar nemzet összessége kell.
Kimondták, hogy a zsidók nemzetiségnek számítanak. De a törvény nem határozta meg, hogy ki számít zsidónak – annak számít-e, például a kikeresztelkedett zsidó vagy sem – s ebben az egyetemek teljesen magukra voltak hagyva. Volt, ahol a felekezetet, volt, ahol a származást, azaz a felmenőket vették alapul. Tehát teljes volt a bizonytalanság, a törvény nem volt egyértelmű, a törvényhozók is eltérő súlyt helyeztek a részletekre. Ráadásul egyéni képviselői indítványként terjesztették be ezt a nemzetiségi kvótát, így az indítvány megkerülte a hagyományos törvény-előkészítési folyamatot, ezért is lett ilyen zavaros. Amikor ilyen gyors tempóban, meggondolatlanul terjesztenek be törvényeket, ami ma is előfordul, könnyen fellépnek ilyen ellentmondások. – Az 1928. év valamiféle fordulópont volt. A második legenda valóban az 1928-as módosítással függ össze. Kiállítás nyílik arról, mIlyen volt kamaszlánynak lenni a numerus clausus idején - IN. A magyar történetírás fősodrában ma is az az álláspont az uralkodó, hogy a nemzetiségi kvóta eltörlésével megszűnt a zsidóság diszkriminációjának intézményes háttere.
Ennek egyik oka volt az, hogy lecsökkent a Magyarországon élő zsidók száma, 1930-ban már csak 444 567-en éltek az országban. Sokan ugyanis áttértek, vagy kivándoroltak, ráadásul sokkal kevesebben születtek zsidónak, mint korábban. (1921 és 1924 között az összes születés 3%-a zsidó. ) A 20-as évek Magyarországán zsidónak lenni nem volt túlzottan előnyös dolog, az antiszemitizmus politikailag elfogadott volt. Ha a számokat nézzük, kiderül, hogy az 1926/27-es tanévben a felsőoktatásban tanulók 9%-a volt zsidó. Ez azt mutatja, hogy a 6%-os kvótát nem rögtön alkalmazták az egyetemek. A törvény ráadásul így szól: "& az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedét. " Vagyis lehetőséget ad a megállapított aránytól való eltérésre, minden intézmény saját maga döntötte el, ragaszkodik-e hozzá teljes mértékben. A budapesti Műszaki Egyetem például maradéktalanul betartotta az arányokat, a pécsi egyetemre viszont a megengedettnél majdnem kétszer több zsidó iratkozhatott be.
A Nőkért Egyesület célja a jelentős teljesítményt nyújtó nők és a feminizmus történetének megismertetése, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a szexizmus elleni küzdelem. Lépj be az Egyesületünkbe, légy támogatónk, vagy támogass minket az adományboltunkban található értékes ajándékainkért. Nőké A Nőkért Egyesület Honlapja
Kossuth Rádió, a Belépő c. műsor vendége Eifert János fotóművész, Budapest, 2013. július 3. 18:00, 20:10 Eifert János fotóművész a Belépő július 3-i adásának vendége, Emesz Lilla műsorvezetővel beszélget (Fotó: MTVA Új Média / Sete Vilmos) A Belépő július 3-i adásának vendégei Eifert János fotóművész, és Ungváry Zsolt író, tanár voltak. Az adásban szó esett a V4 (Visegrádi Négyek) fesztiválról, a muravidéki kortárs képzőművészek kiállításáról a Magyarság Házában. Valamint beszéltünk a 20. századi magyar történelemről másképpen – egy készülő könyv kapcsán. Géra Eleonóra. Szerkesztő: Csűrös Csilla Műsorvezető: Emesz Lilla
Az EBU 25.... Bővül a Kossuth Rádió adásideje középhullámon Az 540 kHz-en hallható adás hétköznap 6, hétvégén 36 perccel lesz hosszabb. A Médiatanács keddi... Keresztes Ilona kapta a Duna Médiaszolgáltató Tőkéczi-díját A Kossuth Rádió szerkesztője elsőként vehette át az elismerést. Belépő kossuth rádió radio mix. Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió... Olasz hét a Kossuth Rádióban Április 23-tól 29-ig olasz tematikus hetet tart a Kossuth Rádió, amelynek célja a magyar-olasz... Visszatér a vízállásjelentés Hétfőtől minden nap vízállásjelentést ad a Kossuth Rádió a 14 órás hírek után. Április 16-tól... Megújult a Szombat délelőtt, a Kossuth Rádió hétvégi magazinműsora A közismert vendégekre és érdekes riportokra épülő, könnyed hangvételű, zenés hétvégi magazin... Olvass tovább