Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Ami segíthet, az egyrészt a saját kutatás, azaz hogy te magad próbálsz utánajárni az alkotóknak és az értéküknek. Ez alapszinten nem túl sok idő, netes keresgélés és könyvtári olvasás. Másrészt ha már van valami fogalmad arról, hogy mi van a birtokodban, akkor is inkább valami múzeumi vagy egyetemi kapcsolatot keress a pontosításhoz. Nem minden művészettörténész kufár. :) ápr. 2. 09:47 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: Én megmondom mennyi kb. Festmény szignó keresés név alapján. Aztán elviheted a galériának. 15:52 Hasznos számodra ez a válasz? További kérdések:
Aukciós tétel Archív Megnevezés: Olvashatatlan szignó: Lány galambbal Műtárgy leírás: farost, olaj, keretben, jbl, 51 x 70 cm Kategória: Festmény, grafika Aukció dátuma: 2021-05-26 18:00 Aukció neve: kció - festmény, grafika, műtárgy Aukció/műtárgy helye: II. Zsigmond tér 8. Kikiáltási ár: 15 000 Ft műtá azonosító: 2918669/1 Eladó: Műgyűjtők Háza Kft. Cím: Magyarország Budapest 1023 Zsigmond tér 8. Kapcsolattartó: Dudás Attila Bemutatkozás: 2013 nyarán nyitottuk meg Galériánkat Budapesten, a II. kerületben. Festmény szignó nélkül: Szarvasok - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Célunk, hogy az eladók optimális áron, gyorsan találjanak vevőt műtárgyaikra, az eladók pedig rendszeresen tudják gazdagítani gyűjteményüket változatos kínálatunkból. Ezért is rendezünk minden második héten, szerda esténként árverést! Hétköznapokon este 7 óráig várjuk szeretettel az érdeklődőket. Hasonló műtárgyak Mihalovits Miklós (1888-1960): Női félakt Pod tserni krilom Orosz filmplakát Litográfia, papír 61 X 46 cm Molnár C. Pál (1894 - 1981): Olasz város Türkmén "Afgán" szőnyeg Kompozíció Függőleges és vízszintes feketén fehér, 1929
A házasság kezdetén még természetes, hogy nagy a szerelem, és az a kérdés, hogy melyik vagyontárgy kié, mit sem számít. Ám sajnos gyakran előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lesz a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket. Házastársi közös vagyon megosztása. A házastársi közös vagyon fogalma A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
Nem csupán a szerzett javak, de a közös vagyontárgyak terhei, illetve a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások is a közös vagyon részét képezik. Ha tehát az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt igényelt, amelyet még nem fizetett vissza a válás idején, akkor abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a tartozás megfizetésére a házasfelek mindketten kötelesek, még akkor is, ha a felvett személyi kölcsönt csak egyikük költötte el, tehát csak az ő egyéni céljait szolgálta. Házastársi / Élettársi vagyonmegosztás. Per. | Ügyvéd Bp.. Ilyen esetben nem számít az sem, ha a szerződést csak egyikük kötötte meg adósként. A törvény alapvetése tehát, hogy minden közös, azonban természetesen vannak kivételek: ezek a felek különvagyonába tartoznak. A különvagyon A különvagyon fogalmát a törvény felsorolással határozza meg. Ez alapján a házastársak különvagyonához tartozik: a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat a személyét ért sérelemért kapott juttatás a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Szerző(k): Dr. Puskás Attila, Dr. Gaál Barnabás | 2019. 02. 28 | Cégjog A mindennapi életben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a házastársak a házasságukat felbontják, amely döntés egy sor jogi feladat elé állítja a házastársakat. A házasság felbontásának egyik legalapvetőbb jogkövetkezménye a házastársi vagyonközösség megosztása. Házastársi közös vagyon megosztása - Adózóna.hu. A vagyon megosztása főszabály szerint a házastársaknak az életközösségük alatt szerzett vagyonelemek (ingó, ingatlan stb. ) megosztását jelenti. De mi van abban az esetben, ha a házastársi vagyonközösség részét képezi – akár közös ráfordítással megszerzett – gazdasági társaságban fennálló részesedés is? E kérdés azért is érdekes, mivel a megválaszolásához különböző jogterületek összehangolása szükséges, ugyanis a vagyonközösség megosztásával kapcsolatban a családjog, míg az gazdasági társaságokkal kapcsolatban a gazdasági jog tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket. Jelen cikkünkben a legelterjedtebb gazdasági társasági forma, a korlátolt felelősségű társaság szempontjából vizsgáljuk a házastársi vagyonközösség megosztása során, a társasági részesedés kiadásával kapcsolatban felmerült igényeket.
Külön fontos kiemelni azt az esetet, amikor valamely házastárs különvagyonát képező ingatlanra a másik házastárs különvagyonából olyan ráfordítás történik, amely az ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményezi. Ebben az esetben a megtérítést igénylő házastárs választásától függően nemcsak pénzbeli megtérítésre, hanem az ingatlan arányos tulajdoni hányadára is jogot formálhat. A vagyonközösség megszűnése esetén a házastársak vagyoni részét a vagyonközösség megszűnése szerinti állapot és érték alapján kell meghatározni, azzal, hogy a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat figyelembe kell venni. Házastársi közös vagyon megosztása - Házassági életközösség alatt szerzett földek - A Kúria határozatáról - Jogi Fórum. Kivételt jelent, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem kizárólag valamelyik házastárs magatartásának eredménye (pl. ráfordítás, rongálás). MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség Videókonferencia (videók hossza: 529 perc) Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
A feleknek a bírósági eljárás elindítása után is lehetőségük van egyezséget kötni, ilyenkor a határozatában a bíró a felek akarata szerint rendelkezik a közös vagyon megosztásáról. A keresetlevél benyújtásakor a felperes a vagyonmegosztás tárgyát képező javak értékéhez viszonyított 3%-os bélyegilleték et köteles fizetni. Előnyös a mediálás útján megkötött megállapodással történő megosztás, hiszen ilyenkor a törvényes bélyegilleték 50%-át kell csak kifizetni!
A szerződés lényege, hogy felek vagyonmegosztása eltérjen a törvényi szabályoktól. A törvény két lehetséges megoldást vázol fel a vagyoni viszonyok rendezésére, természetesen ezek alkalmazása nem kötelező. De mik is ezek a vagyonjogi rendszerek? Az egyik az úgynevezett közszerzeményi rendszer. Ennek lényege, hogy ami közszerzeményi vagyon, az a házasság fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. Például egy személygépkocsit kizárólagosan használhat, sőt el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül. A vételár is a közszerzeményi vagyon része marad. Hogy miért "közszerzeményi" ez a vagyon, az akkor lesz érdekes, amikor a házasság megszűnik. Ugyanis ebben az esetben a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Az, hogy mi a közszerzeményi vagyon, nagyon egyszerű kiszámítani. Megnézzük, milyen vagyona van az illetőnek, levonjuk belőle mindazokat az adósságokat, amelyek a házastársával közös tartozásokból őt terhelik, levonjuk a különvagyonát is (tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva, vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján kizárólag őt illetik, ilyen pl.