A 20. század egyik legkarakteresebb magyar színészét, a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Latabár Kálmánt Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartotta. Páratlan humorát az anekdoták mellett számos felvétel, kabaréelőadás és tévéjáték őrzi. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet Latyiról, a komédiák koronázatlan királyáról. 1. Latabár kálmán felesége edina. Híres színészcsaládba született: dédapja, Latabár Endre Magyarország egyik legismertebb színésze, színészpedagógusa és színi igazgatója volt, de nagyapja, édesapja és édesanyja is sikeres művészek lettek. 2. Gyerekkorában rengeteget nélkülözött, mert édesapja, Latabár Árpád – bár tehetségéről hosszan írnak az újságok – sokáig rosszul fizetett színész volt. Éppen ezért a Latabár fiúk bevétel-kiegészítésként lombfűrésszel készített faragványokat árultak a Teleki téri piacon. 3. Latyi – aki becenevét a közönségtől kapta – már gyerekkorától kezdve színésznek készült, Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után szerződtette a Fővárosi Operettszínház.
+1 Latabár Kálmánt az 1950-es években politikai állásfoglalásra kényszerült, számos propagandafilmben (például a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, A selejt bosszúja, A képzett beteg, a Péntek 13, az Ifjú szívvel vagy az Állami áruház) vállalt szerepet. Egy alkalommal, a török nagykövet otthonában tett látogatása után megvádolták, hogy olyan embertől fogadott el ajándékot, aki "ellenségesen szemben áll a békemozgalmakkal, a Szovjetunióval és Magyarországgal", ráadásul fegyveresen vett részt a koreai mészárlásokban. Latyi, bár próbált védekezni, fegyelmi tárgyalásra hívták a Népművelési Minisztériumba. Latyi „sztálinitisze” (Latabár Kálmán emlékére) - Kocsis Tamás: Sub rosa. A meghallgatás után azonban felmentették. Továbbra is játszhatott, de az eset nem maradt következmények nélkül: a korábbinál jóval kevesebb lehetőséget kapott, amire a sajtó is felfigyelt. Egyes források szerint romló egészségi állapota miatt maradt távol a fővárosi előadásoktól (vidéken többször is fellépett), míg mások a "török ügyet" sejtették a háttérben. Utóbbit támasztja alá, hogy amikor 1964-ben Latyit négy hónapra eltiltották a színpadtól, visszaesőnek titulálták.
Felesége Török Mária 1895. december 16-án Budapesten halt meg, két fiát – Endrét és Dezsőt – is túlélve. [15] [16] A második és harmadik generáció [ szerkesztés] Ifjabb Endre felesége Kovács Anna (1856–1928) volt. [17] Endre 1888 decemberében 36 évesen hunyt el. Fia Rezső ekkor még csak öt hónapos volt. Rezső, aki szintén színésznek állt, inkább tánctehetségét kamatoztatta a színpadon, táncoskomikusi szerepei voltak, kabaréesteken is főleg táncegyvelegeket adott elő, melyek koreográfiáját maga készítette. 54 évesen 1943. január 30-án Munkácson hunyt el. A második fiú, Dezső színi pályájáról nincs sok információ. 1886. július 26-án hunyt el Miskolcon. Felesége Fodor Julianna 28 évesen, már korábban meghalt, így Dezső halála után árván maradt 14 éves fiuk Endre Gyula. [18] [19] Latabár Endre Gyula 1872. január 2-án Kassán született. 1896. július 16-án Újpesten vette feleségül a bajai születésű Halász Anna (1878–? ) színésznőt. [20] 1890-től tevékenykedett színészként. 1901. Latabár Kálmán - Sztárlexikon - Starity.hu. május 18-án 29 évesen agyhártyagyulladásban hunyt el Újpesten.
Bár jelzésünk csak érinti a kis üdülőfalut, annak mesés arborétumát és a püspöki kastélyt feltétlenül keressük fel! Utunk az arborétum kerítése mellett jobbra, északi irányba betér az erdőbe. Egy kis tisztást elhagyva igen meredeken indulunk neki a hegyoldalnak, a mély völgyből kibukkanva átkelünk az erdészeti műúton, majd a Diós-kút csordogáló forrásánál frissülhetünk fel. Innen egy igen meredek, de rövid ösvényen kapaszkodunk tovább. Zengő (kilátó) • Kilátó » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A tetőre érve jobbra indulunk, majd a gerincen követjük jelzésünket. Rövidesen keresztezi utunkat a Pusztabányáról a Réka-vár felé tartó Z jelzés. Az útelágazástól nemsokára a Kisújbánya felett elterülő, hatalmas mezőre jutunk, ahol kellemes pihenő és kilátás vár ránk. A Miske-tető mezejét átszelve érjük el a Kisújbányára vezető műutat, ahol a K jelzés fut keresztbe. Köves, meredek úton kapaszkodunk fel a Z▲ jellel együtt a Cigány-hegy kilátójához, ahonnan a Mecsek hegyvonulatainak fantasztikus panorámája tárulkozik elénk. Tovább indulva számos turistajel csatlakozik hozzánk, keresztezi utunkat, majd válik le rólunk – K+, P, S+, Z ▲.
Tudtuk, de nem sejtettük… Soha nem látott tömeg koptatta december 30-án délelőtt a Zengő oldalát és csúcsát. 1992-ben hirdette meg először a Pécsváradi Várbaráti Kör az Óév-búcsúztató Zengő túrát "hegyünk" tetejére. Amikor az idei eseményt elkezdtük szervezni, látva, hogy szombatra esik, gondoltuk, hogy jó idő esetén sokak tartanak velünk. Nos, a jó idő, a hétvége és az internet közös eredményeként érkeztek Győrből, Sopronból, Budapestről, Kalocsáról, Szegedről, sőt Hollandiából is, de voltak itt – már visszatérő vendégként Szekszárdról, Bonyhádról, Tolnáról, Mohácsról, Komlóról és Kozármislenyből. Hosszúhetény zengő túra na. Természetesen a hosszúhetényi útvonal is megtelt, és mindig nagy öröm a régi barátokat, ismerősöket köszönteni, s velük búcsúztatni az óévet. A szokásokhoz híven déli 12 órakor Dr. Bíró Ferenc, a Várbaráti Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszédében utalt a kezdetekre, megemlékezett a Zengő-védőkről. Tavaly a 25. túra alkalmából készített jelvény sikerén felbuzdulva ismét csináltattunk kitűzőt, amit előzetes regisztráció után a kilátó tövében vehettek át a túrázók.
Jól is esik a frissítő, mielőtt nekivágunk a túra legnehezebb szakaszainak. Meredek kaptató, majd a Zengő gerincének lankáit követve kapaszkodunk fel a 682 méter magas csúcsra. A pihenés perceit a 13. Pécsvárad - Óév búcsúztató Zengő túra. századi vár maradványainak "felfedezése", és mondák, mesék teszik színesebbé. A program időtartama: 4-5 óra A túra hossza: 6 km Helyszín: Hosszúhetény, Hetény vezér szobor Közlekedés: egyénileg, gépkocsival vagy Pécsről Hosszúhetényre közlekedő helyközi járatú autóbusszal Hasznos: Fontos a kényelmes túrabakancs és az időjárásnak megfelelő öltözék megválasztása, valamint a szúnyogok és kullancsok elleni védelem! Információ, jelentkezés: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tel. : +36 (30) 405-4571 E-mail: 7625 Pécs, Tettye tér 9. Tel. : +36 (72) 517-200 Fax: +36 (72) 517-229 E-mail: