Elvi bírósági határozat: mi ez és kötelező-e mindenkire? Ahhoz, hogy értsük, miért fontos tudnunk, hogy a Kúria, azaz a legfőbb bíróság mit is mond a kérdésben, érdemes megismernünk az elvi bírósági határozat fogalmát. Hazánkban jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy ügyben mit kell figyelembe venni, mit kell követni. Ezzel ellentétes például az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere, ahol a korábbi bírósági döntéseknek, úgynevezett precedenseknek sokkal nagyobb szerep jut. (A precedens jelentése előzetes, irányadó eset. Jogtár®-kisokos: Döntvénygráf a Jogtáron - Jogászvilág. ) Visszatérve a hazai földre... Szembe kellett nézni azzal, hogy egy-egy jogszabályt nem mindenki egyformán értelmez. Vagyis ugyanabban az ügyben előfordulhat, hogy két különböző bíróság eltérő döntésre jut. Ez pedig nyilvánvalóan bizonytalansághoz vezet, ami senkinek sem jó. Bár nálunk nincs precedens jog, mégis szükséges, hogy a fontos kérdésekben legyen egységes iránymutatás. Ezért a Kúria jogosult a jog egységesítése érdekében például úgynevezett elvi bírósági határozatokat (rövidítve: EBH) hozni.
188. §-a alapján a Kúria szervezeti értelemben és az ítélkezési tevékenység tekintetében a Legfelsőbb Bíróság jogutódja, a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozata alatt csak a 2012. január 1-jét követően közzétett határozatok értendők. Ehhez képest a felperes által hivatkozott EBH2010. számú elvi bírósági határozatként megjelentetett számú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 2012. január 1-jét megelőzően, 2010. Mi lehet rejtett hiba egy ingatlannál? | Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége. január 11-én hozta meg. A fentiekből következően a felperesnek a jogegységi panaszában nem volt olyan figyelembe vehető hivatkozása, amely a jogkérdésben való eltérés megállapítására alapot adhatna, ezért a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panaszt a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján visszautasította. ()
Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Elvi bírósági határozat - Érthető Jog. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán. Page load link
Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat. Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát, vagy mikor volt egy hiba felismerhető? Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek: Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve. Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést.
III. A keresőfelületeken bevezettünk egy "Csak precedens" szűkítést, amelyet bepipálva a keresési találatok leszűkülnek a Kúria precedensképes határozataira. Ez a kép azt mutatja, hogy szabad szövegesen rákerestünk a "felbecsülhetetlen érték" fordulatra, majd a "Csak precedens" szűkítést bepipálva a találatokat leszűkítettük azokra a precedensképes kúriai határozatokra, amelyek szövege tartalmazza a "felbecsülhetetlen érték" fordulatot. IV. A jogszabályhelyekhez beágyaztuk az azokra alapított precedensképes ítéleteket. A beágyazás (tehát az ítéletnek az adott normaszöveggel való összekapcsolása) azon alapul, hogy milyen jogszabályhely szerepel a döntvény címében. A döntvény címében pedig azok a jogszabályhelyek szerepelnek, amelyeket a bíró a döntése alapjául szolgálóként rögzített a adatrendszerében (illetve EBH, BH, BH+, AVI döntvények esetében a válogatást végző bíró ilyenként megjelölt). További érdekességek a témában A "korlátozott precedensrendszer" jelentőségében, jogi természetében való további elmélyüléshez négy, a Magyar Jog folyóiratban megjelent cikket ajánlunk figyelmébe: Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében – jó irányba tett rossz lépés?
Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát? Mikor volt egy hiba felismerhető? Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek: Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve. Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést. Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni.
Ebben az esetben egyetlen ember marad a kínálatból, aki egyáltalán megméretheti magát: Dobrev Klára. Jakabbal, Márky-Zayjal és más önjelöltekkel szemben neki elegendő kapcsolatrendszere, vagyona és nimbusza van ahhoz, hogy a nemzetközi jóváhagyást kivívja magának. A Gyurcsány–Dobrev-párosról sok rosszat elmondhatunk, de egyet nem kérdőjelezhetünk meg velük kapcsolatban: mesterei a kivárásnak. Átmeneti sikereiket is annak köszönhetik, hogy türelmesen kivárnak, majd taktikusan kipöckölik előttük álló riválisaikat, és amikor egyedül színre lépnek, az egész baloldal megmentőiként festik le magukat. Dobrev – tudatosan vagy ösztönösen – már most is vörös messiásként tetszeleg, és ha Karácsony valóban elszállna, ez a körülmény akár szimpatikusnak is tűnhet az Orbán -fóbiás baloldali szavazók számára. Hogy ez így lesz-e vagy sem, arra most még nem tudjuk a választ. Csak az biztos, hogy a némiképp megrendült Karácsony nagy hibát követ el, ha szövetségeseként tekint a Demokratikus Koalíció két vezetőjére.
A 2002-es országgyűlési választás kampányában Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, majd 2002 -ben a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett. 2004 augusztusában, férje, Gyurcsány Ferenc a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben, ekkor Dobrev Klára erről a posztjáról lemondott. 2001-től az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékén tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. Kutatási területe a számviteli jog. Az Alapítvány az Egészséges Településekért kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök feleségeként "Az Egészség Hídja" Összefogás fővédnöke. UN Women magyar tagozatának az elnöke [1] 2009-től a Gyurcsány Ferenc 100%-os tulajdonában levő [2] Altus Zrt. vezérigazgatója. [3] Az Altus Zrt. 2009-től fejlesztéspolitkai tanácsadással foglalkozik Európa több országában. [4] 2019-es európai parlamenti választás [ szerkesztés] A 2019-es európai parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció listavezetője. [5] A párt a vártnál sokkal jobb eredményt ért el (16, 05%), ezzel 4 képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe, köztük Dobrev Klárát is.
Mező Gábor szerint Dobrev felmenői között Apró Piroska a kulcsszereplő, sőt, Apró Piroska és Dobrev Klára életútja abból a szempontból is hasonló, hogy amíg előbbi Horn Gyula kabinetfőnöke lett, addig Gyurcsányné Medgyessy Péter kampányfőnökeként is dolgozott. Mező Gábor az Informátornak azt is elárulta, a cikk apropóját az adta, hogy felháborította Dobrev nyilatkozata, amelyben a DK listavezetője azt mondta, felmenői tevékenységéről nem tehet, ne az alapján ítéljék meg, mert ő gyakorlatilag egy külsős politikai szereplő. Hozzátette: megfigyelhető, hogy mindenki nagy demokratának állítja be magát, aki olyan körből jön, amely a szovjet diktatúrát szolgálta. Dobrev is demokratának vallja magát. Gyurcsányné mellett az őszödi rétor is kampánykörútra indult. Gyurcsány Ferencet Kecskeméten szólította meg az Informátor. A DK elnöke arra a kérdésre, hogy Dobrev Klára mellett ki a legkedvesebb Apró-Dobrev rokon elmondta: ő egy nagyon egyszerű ember és a magánéletéről ritkán beszélget másokkal. Hír TV
Petar Dobrev múltja nem önmagában érdekes, hanem Apró Piroska rendszerváltás előtti és utáni karrierjével, meg Gyurcsány Ferenc első milliójával együtt. Apró Piroska 20 éven keresztül volt "külkeres" a rendszerváltás előtt, állami cégektől kezdve a minisztériumig. A rendszerváltás után volt Horn Gyula kabinetfőnöke, illetve elnök vagy igazgatótanácsi tag állami, részben állami vállalatokban, bankokban. Idézzük az Origo (nyugalom, még a régi) 2004-es Gyurcsány-portréját: " Az Altus a privatizáció nyertese lett. Gyurcsány ezentúl nem tanácsot adott, hanem maga kezdte felvásárolni az állami vállalatokat, egyre nagyobb tételben és mennyiségben. Amikor látszott, hogy megy az üzlet, akkor a Creditum több fontos munkatársa is csatlakozott hozzá: először Tatai Ilona, aki a rendszerváltás előtt az egyik legsikeresebbnek számító állami vállalat, a Taurus vezetője volt. Ugyanakkor a politikai életből is ismerték egymást Gyurcsánnyal. Tatai az utolsó Politikai Bizottságnak is tagja volt, ahol a reformerek között azzal keltett feltűnést, hogy nyilvánosan tiltakozott a veszteséges KGST-export ellen.