A jászságiak azonban ilyen könnyen nem engedték elkendőzni őseik hagyatékát, alapos, és kitartó néprajzi gyűjtéssel nagyanyáik és nagyapáik ködmöneit összegyűjtve kiállítást rendeztek a Jász Múzeumban, aminek köszönhetően az egész ország újra megismerhette a legendás múltra visszatekintő mintákat. Immáron nem kétséges, hogy Móra Ferenc híres kincskereső kisködmöne is jászsági mintával volt kivarrva, hiszen édesapja Berényben született, és mesterségét is ott tanulta. A két vadásztestvér és az agancsos szarvasünő. Az agancsos szarvasünő motívumának eredetét László Gyula a későbbi szkíta művészetre ható "lurisztáni bronzok" idejébe (kb. Kr. e. 1100-600) helyezi. Az újabb kutatás szerint azonban a lurisztáni bronzok az indogermánok Perzsiában való megjelenése előtti idők művészetét reprezentálják, tehát nem lehet szó görög, vagy iráni közvetítésről. Egyedi táskák honfoglalás kori motívumokkal | Márkus Mónika. A mezopotámiai dámszarvas a suméroknál már a 3. évezredben szent állat volt: a dámünőket a templomok kultikus ligeteiben tenyésztették, s tejüket pl.
Emiatt kicsit mindig karikatúraszerűek is az ábrázolások. Igaz ez az állatszobrokra is, mert azoknak is van egy-egy jellegzetes tulajdonsága, mozdulata, ha úgy tetszik személyisége. Egyik kedvencem a kecske. A nagyobb munkákat mindig rajz előzi meg. Grafikái azonban sokkal stilizáltabbak, mint a szobrok. Azt mondja: ez azért van, mert itt nem a kidolgozottságra törekszik. Ezek csak vázlatok, amik addig jók, amíg magát az elgondolást – vagyis a szobor alapötletét – nem rögzíti általuk. Szervető szimbolika | Motívumok | Hímzések | ősmagyar szimbólumo 3.oldal. A színek aztán egy idő után eltűntek Németh János szobraiból, és maradt a terrakotta. - Úgy éreztem, hogy ha már megformáztam valamit, ahhoz nincs mit hozzátenni, nincs mit rátenni. Élénk színek nélkül is egész. Maximum egy kis patinás agyagmáz jöhet szóba, ami kiemel bizonyos részeket, vagy az árnyalatok által ráerősít egy-két jellegzetességre. A Vörös kakas Ez a "színvisszavétel" egyébként az 1970-es évek elejétől vált jellemzővé, amikor a zalaegerszegi uszodába készítette a nagyméretű kerámia-domborművét.
Dávid Júlia témaválasztását azzal indokolta, hogy túl sok idegen hatás ér bennünket, a körülöttünk lévő világ szilánkokra bomlik, ezért a mély tartás, az ősi töltet eltűnik. A kezdetek történelme visszaadhatja mindezt. A művésznő sajátos technikát alakított ki, az üveg mindkét oldalára fest, ezáltal áttetsző és karakteres felületek váltogatják egymást a képeken. Arra a kérdésre, hogy tartós szerelem-e az üvegfestészet, elmondta, időnként vívódik benne a textiles, úgy érzi, szívesen megszőné azt, amit megfestett. – Majd egyszer talán – tette hozzá –, ha majd lenyugodtam. Délmagyarország, 2005. június 18. Tarsoly – Wikipédia. Gonda Zsuzsa Az üvegbe öntött őserő A színhatást mindig a ráeső fény határozza meg Ismét képzőművészeti kiállításnak adott otthont a szegedi Somogyi Könyvtár. A fiatal erdélyi alkotó tárlatában ikonszerű üvegtechnikával az ősi balkáni és magyar mondavilág motívumait eleveníti fel. Dávid Júlia festő, iparművész, díszlettervező, grafikus. Megjelenésében és alkotásaiban egyaránt érezhető, szenzibilis művészegyéniség.
Használjuk hát ezt az örökséget otthonainkban. Magyar Térrendezés alaptanfolyam indul 2012. április 28-án Pilisszántón! További információ: Kérje tájékoztatónkat a következő e-mail címen:
Egyfajta őserővel, ami sajnos korunkban szilánkokra kezd szétesni. A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. A kiállítás egyben eredetkutatás is, a széthullott szilánkok, értékek egyesítése. Szegedi Egyetem, 2005. június Tótváradi Zsolt